Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-07 / 49. szám

zetünkben meglévő intelleetualis és morális erő, a protestantismus múltja és becsülete, hitsorsosaink száma és büszkesége követeli és megkívánja, hogy minél hamarább ref. főiskolát állítsunk. Én részemről nem szűnöm meg mindaddig agitálni, mig a prot. főiskola üdvös eszméje meg nem valósul." E lelkes szavak nagy hatást és zajos éljenzést keltettek. A tárgy kimerítve lévén elnök összegezi a véleményeket. A ref. egyház a gymnasiumokba saját főiskolájá- j ban képzett tanárokat kiván alkalmazni; azonban főis- i kólája szervezéséig kiszabja az általa követelt tanári j qualificatiót, kijelöli a képzés helyét és idejét és szervez j egy valódi szakférfiakból álló tanárvizsgáló bizottságot, j Végül ez irány-elvek alapján tanárképzési javaslat készíttetését határozza el, melynek elkészítésére egy 6 tagu j bizottságot küld ki. A bizottságba kijelölte Kerkapoly K., Molnár A., Dr. Vécsey Tamás, Ballagi M., Pap K. Fejes 1. és Hegedűs L. bizottsági tagokat. A n o v. 27-i'- i ülésben az érettségi vizsgák szabá" lyozása került napi rendre. Elnök kiemeli, hogy a tárgyat a konventi iskola-szervezet a felállítandó országos egyházi tanács által akarja szabályoztatni, de annak felállításáig és intézkedéséig tenni kell valamit. Külömben is az érettségi vizsgák körül van iskoláinkban a legtöbb hiány s ezt illeti a legtöbb panasz. A rendtartási bizottság javaslata alapján meg is kezdik a tárgyalást. Ballagi az általános vitában nyomatékosan kiemelii hogy az érettségi vizsga szabályozásában igyekeznünk kell az állami réndtartással minden lényeges pontban megegyezni-Iskoláink jövője, ifjaink érdeke, bizonyítványaink érvényessége ettől függ. P a r á d i túlterhelésnek látja, hogy ifjainktól a németnyelvből is Írásbeli vizsga kívántatik; törlését indítványozza. Békéssy Gy. nem ért egyet a rendtartás alapelveivel, mert szerinte az érettségi vizsga nem a szerzett ismeretek kitudása, hanem a szellemi fejlettség megítélése végett van ; ezt pedig nem a sok szóbeli tárgy felvételével s az írásbeli dolgozatok csekélyre becsülésével lehet elérni. Indítványozza, hogy alapos tanulmányozás és részletes indokolás végett adassék ki a rendtartási javaslat egy külön szakbizottságnak. A tanügyi bizottság a bizottsági munkálatot ezután általánosságban elfogadja ; részletei fölött beható eszmecserét indit. Az érettségi vizsga-szabályzat részletes tárgyalása sok tanulságot nyújtott. Ezt is s az egész bizottsági tanácskozást önismeretre vezérlésnek lehetne nevezni. A rendtartási albizottság javaslata, mely a tárgyalás alapját képezte, elszomorító képet nyújtott a mi érettségi vizsgálatainkról. Csaknem annyi szokás, a mennyi iskola. Egy helytt van osztályvizsga, másutt nincs, hanem a 8-ik osztályosok mind érettségire bocsáttatnak. Egy helyütt csak a 8-ik osztály tantárgyaiból kívánnak vizsgát s így az érettségi tényleg 8-ik gymnásiumi vizsga, más helyütt igen helyesen az ifjak szellemi érettsége fokmerőjének tekintvén az érettségit, az ifjak 1 összes ismeretének és fejlettségének próbaköve. Némely helyen az írásbeli vizsgára — elég hibásan — semmi vagy kevés súlyt fektetnek s a legrosszabb dolgozatuakat is érettnek nyilvánítják. Vannak oly helyek is, hol az érettségire 3—4 annyi tanuló áll, mennyi a 8-ik osztályt végezte, mely körülmény méltán gyanús színben tünteti fel az ily gymnasiumokat. Ezen és hasonló körülmények intő tanulságok legyenek az illető iskoláknak több szigorra, nagyobb rendre az érettségi vizsgák körül. Az elfogadott szabályzat sok hiányon fog segíteni, csak épen átjuthatna a kerületek rostáján. Kimondja, hogy az írásbeliekre nagy suly fektetendő, hogy azok minél korábban megtartassanak a szóbeli vizsga előtt; hogy csak ott lehet érettségit tenni, a hol a tanulás s ott javítni, a hol a bukás történt; hogy a 8-ik osztályban zárvizsga tartandó s azután az érettségi ; hogy az osztályozásnál az állam jelzésmódját (jeles, jó, elégséges, elégtelen) kell használni, hogy egy tárgybeli bukás két hónapra, kettőből való félévre vet vissza stb. A pénteki ülésben a rendtartási és fegyelmi albizottság többi munkálatai voltak szőnyegen. Konstatálja az albizottság, hogy általános rendtartási és fegyelmi szabályok csak a dunamelléki és erdélyi gymnasiumokban vannak, mig a többi kerületekben minden iskolában külön-külön igazgatási, rendtartási és fegyelmi szabályok érvényesek. Az albizottság ha nem is szükségesnek, de jogosultnak tartja, hogy az összes ref. gymnasiumokban egy rendtartási és fegyelmi szabályzat hozassék be. Az egyes kerületek gymnasiumaiban okvetlen egyöntetűség volna szükséges. Javasolja tehát, hogy az egyetemes tanügyi bizottság bízzon meg valakit, ki a kerületek és az állam szabályzataiból szerkesszen egy mintajavaslatot, melyet a kerületek irányadóul vennének rendtartási és fegyelmi szabályaik megállapításánál. Ha pedig ez nem volna kivihető, jelöljön ki a tanügyi bizottság néhány főbb pontot az igazgatás, rendtartás és fegyelem körében, melyeket az egyöntetűség kedvéért szükségeseknek lát. Ilyeneknek tartja az albizottság az igazgatás terén a helyi felügyeletet, melyet »iskolaszék«-nek javasol nevezni, az igazgató választást stb.; a rendtartásban a felvételt, a magántanulást, az osztály összevonást, az érettségi vizsgát; végül a fegyelem körében némely kérdéseket. Az értekezlet beható tanácskozás után abban állapodott meg, hogy maga a rendtartási albizottság készítsen egy mintajavaslatot , kellő indokolással ellátva nyújtsa azt be két hónap alatt az elnökséghez, ez azt a tanügyi bizottság Pesten és környékén lakó tagjaival letárgyalván, még a tavaszi kerületi gyűlések előtt küldje el az egyes superintendentiákhoz. A tanárképzés szervezésére kiküldött al bizottság részletes képzési, képesítési és vizsgálati szabály-javaslatot terjesztett be. E szerint a tanárképzés református főiskolán történik, milyennek szerve-