Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-07 / 49. szám

zetünkben meglévő intelleetualis és morális erő, a protes­tantismus múltja és becsülete, hitsorsosaink száma és büszkesége követeli és megkívánja, hogy minél hama­rább ref. főiskolát állítsunk. Én részemről nem szűnöm meg mindaddig agitálni, mig a prot. főiskola üdvös esz­méje meg nem valósul." E lelkes szavak nagy hatást és zajos éljenzést keltettek. A tárgy kimerítve lévén elnök összegezi a véle­ményeket. A ref. egyház a gymnasiumokba saját főiskolájá- j ban képzett tanárokat kiván alkalmazni; azonban főis- i kólája szervezéséig kiszabja az általa követelt tanári j qualificatiót, kijelöli a képzés helyét és idejét és szervez j egy valódi szakférfiakból álló tanárvizsgáló bizottságot, j Végül ez irány-elvek alapján tanárképzési javaslat ké­szíttetését határozza el, melynek elkészítésére egy 6 tagu j bizottságot küld ki. A bizottságba kijelölte Kerkapoly K., Molnár A., Dr. Vécsey Tamás, Ballagi M., Pap K. Fejes 1. és Hegedűs L. bizottsági tagokat. A n o v. 27-i'- i ülésben az érettségi vizsgák szabá" lyozása került napi rendre. Elnök kiemeli, hogy a tár­gyat a konventi iskola-szervezet a felállítandó országos egyházi tanács által akarja szabályoztatni, de annak fel­állításáig és intézkedéséig tenni kell valamit. Külömben is az érettségi vizsgák körül van iskoláinkban a legtöbb hiány s ezt illeti a legtöbb panasz. A rendtartási bi­zottság javaslata alapján meg is kezdik a tárgyalást. Ballagi az általános vitában nyomatékosan kiemelii hogy az érettségi vizsga szabályozásában igyekeznünk kell az állami réndtartással minden lényeges pontban megegyezni-Iskoláink jövője, ifjaink érdeke, bizonyítványaink érvényes­sége ettől függ. P a r á d i túlterhelésnek látja, hogy if­jainktól a németnyelvből is Írásbeli vizsga kívántatik; törlését indítványozza. Békéssy Gy. nem ért egyet a rendtartás alapelveivel, mert szerinte az érettségi vizsga nem a szerzett ismeretek kitudása, hanem a szellemi fejlett­ség megítélése végett van ; ezt pedig nem a sok szóbeli tárgy felvételével s az írásbeli dolgozatok csekélyre becsülé­sével lehet elérni. Indítványozza, hogy alapos tanulmá­nyozás és részletes indokolás végett adassék ki a rend­tartási javaslat egy külön szakbizottságnak. A tanügyi bizottság a bizottsági munkálatot ezu­tán általánosságban elfogadja ; részletei fölött beható esz­mecserét indit. Az érettségi vizsga-szabályzat részle­tes tárgyalása sok tanulságot nyújtott. Ezt is s az egész bizottsági tanácskozást önismeretre vezérlésnek lehetne nevezni. A rendtartási albizottság javaslata, mely a tár­gyalás alapját képezte, elszomorító képet nyújtott a mi érettségi vizsgálatainkról. Csaknem annyi szokás, a mennyi iskola. Egy helytt van osztályvizsga, másutt nincs, hanem a 8-ik osztályosok mind érettségire bocsáttatnak. Egy helyütt csak a 8-ik osztály tantárgyaiból kí­vánnak vizsgát s így az érettségi tényleg 8-ik gymná­siumi vizsga, más helyütt igen helyesen az ifjak szellemi érettsége fokmerőjének tekintvén az érettségit, az ifjak 1 összes ismeretének és fejlettségének próbaköve. Némely helyen az írásbeli vizsgára — elég hibásan — semmi vagy kevés súlyt fektetnek s a legrosszabb dolgozatu­akat is érettnek nyilvánítják. Vannak oly helyek is, hol az érettségire 3—4 annyi tanuló áll, mennyi a 8-ik osztályt végezte, mely körülmény méltán gyanús színben tünteti fel az ily gymnasiumokat. Ezen és hasonló kö­rülmények intő tanulságok legyenek az illető iskoláknak több szigorra, nagyobb rendre az érettségi vizsgák körül. Az elfogadott szabályzat sok hiányon fog segíteni, csak épen átjuthatna a kerületek rostáján. Kimondja, hogy az írásbeliekre nagy suly fektetendő, hogy azok minél korábban megtartassanak a szóbeli vizsga előtt; hogy csak ott lehet érettségit tenni, a hol a tanulás s ott javítni, a hol a bukás történt; hogy a 8-ik osztályban zárvizsga tartandó s azután az érettségi ; hogy az osz­tályozásnál az állam jelzésmódját (jeles, jó, elégséges, elégtelen) kell használni, hogy egy tárgybeli bukás két hónapra, kettőből való félévre vet vissza stb. A pénteki ülésben a rendtartási és fegyelmi albizottság többi munkálatai voltak szőnyegen. Konstatálja az albizottság, hogy általános rendtartási és fegyelmi szabályok csak a dunamelléki és erdélyi gym­nasiumokban vannak, mig a többi kerületekben minden iskolában külön-külön igazgatási, rendtartási és fegyelmi szabályok érvényesek. Az albizottság ha nem is szük­ségesnek, de jogosultnak tartja, hogy az összes ref. gymnasiumokban egy rendtartási és fegyelmi szabályzat hozassék be. Az egyes kerületek gymnasiumaiban okvet­len egyöntetűség volna szükséges. Javasolja tehát, hogy az egyetemes tanügyi bizott­ság bízzon meg valakit, ki a kerületek és az állam sza­bályzataiból szerkesszen egy mintajavaslatot, melyet a kerületek irányadóul vennének rendtartási és fegyelmi szabályaik megállapításánál. Ha pedig ez nem volna kivihető, jelöljön ki a tanügyi bizottság néhány főbb pontot az igazgatás, rendtartás és fegyelem körében, melyeket az egyöntetűség kedvéért szükségeseknek lát. Ilyeneknek tartja az albizottság az igazgatás terén a helyi felügyeletet, melyet »iskolaszék«-nek javasol nevezni, az igazgató választást stb.; a rendtartás­ban a felvételt, a magántanulást, az osztály össze­vonást, az érettségi vizsgát; végül a fegyelem körében némely kérdéseket. Az értekezlet beható tanácskozás után abban ál­lapodott meg, hogy maga a rendtartási albizottság készít­sen egy mintajavaslatot , kellő indokolással ellátva nyújtsa azt be két hónap alatt az elnökséghez, ez azt a tanügyi bizottság Pesten és környékén lakó tagjaival letárgyalván, még a tavaszi kerületi gyűlések előtt küldje el az egyes superintendentiákhoz. A tanárképzés szervezésére kikül­dött al bizottság részletes képzési, képesítési és vizsgá­lati szabály-javaslatot terjesztett be. E szerint a tanár­képzés református főiskolán történik, milyennek szerve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom