Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-07 / 49. szám

zése vagy a létezők valameyikének ilyenné alakítása sürgetőleg ajánltatik. A tanárképzési tanfolyam 3 év. A tantárgyak részint általánosak (bölcsészet, irodalom, nevelés- tanitástan, nevelés- oktatás története), részint szaktárgyak, melyeknek csoportosítására szakférfiak kéretnek fel. A képesítés mértéke a kellő általános műveltség, a választott szakban teljes jártasság és paedagogicomethodicai képzettség. A tanárvizsgálást szakféríiakból álló bizottság eszközli, melynek elnöke valamelyik püspök, tagjai az egyetemeken vagy ref. főiskolákon működő szaktanárok. Két bizottság alakíttatik : egyik Budapesten, a másik Kolozsvárott. A vizsga irás- és szóbeli, melyek két izben adandók, először az általános tárgyakból, azután a szaktárgyakból. E tervezet részletes tárgyalása gyorsan folyt, mert alapelvei már előzetesen meg voltak állitva. Nagyobb vitát csak két pontja keltett: alkalmazhatók e nem prot. vallású tanárok, s hogy 3 vagy 4 év legyen-e a cursus ? Az első kérdésben Kerkápoly, Ballagi stb. nem akarták kizárni a más vallásuakat, Tóth S., Joó I. s többen a kizárás mellett nyilatkoztak ; hosszas vita után a kérdés eldöntése a superintendentiákra bízatott. A tanfolyam 4 évre kiterjesztését Molnár A. sürgette igen alapos indokolással, s bár többen védelmezték, a bizottság többsége a 3 év mellett nyilatkozott. A javaslat többi pontjait módosítás nélkül elfogadták. Szombaton d. e. és d. u. a többi albizottságok munkálatait és javaslatait targyalták. A módszer- és tankönyvi albizottság a módszerre nézve positiv javaslatot nem készített, nem lévén kezében tanterv, melyhez a javaslatot szabhatta volna, a nélkül pedig tudvalévő általánosságoknál egyébre nem terjeszkedhetett volna. Ennélfogva azt javasolja az albizottság, hogy a módszer ügye a tanterv- készítő albizottsághoz tétessék át. A tankönyvekre nézve az albizottság azt javasolta, hogy bizassék meg minden kerületben szakonként tanár, ki a szakjára tartozó hazai tankönyvekről birálatos jelentést terjeszszen be a tanügyi bizottság elnökéhez s e birálatok alapján állapítsa meg a tanügyi bizottság a gymnásiumokban használható tankönyvek jegyzékét. Ehhez mindenek előtt megkívántatik, hogy a mai hazai tankönyv-irodalom teljes gyűjteményének birtokában legyenek az illetők. Ilyen tankönyvgyűjtemény eddigelé csak Debrecenben és Kolozsvárott létezvén, egyelőre innen kaphatnák a biráló szakférfiak a birtokukban nem lévő munkákat; jövendőre pedig minden superintendentiában központi ilynemű könyvtár volna állítandó s a mindenkori szaporulat birálatos evidentiában tartandó. Hosszas vita után elhatároztatott: kéressenek fel az összes superintendentiákban szakférfiak, hogy a tanügyi bizottság által leküldendő jegyzékben foglalt tankönyvekre vonatkozó bírálataikat az elnökséghez beterjesszék. A vagyoni albizottság először konstatálja az ország ref. gymnásiumainak vagyoni helyzetét a tanárok fizetését, a tanulók létszámát stb. Sajnálattal említi ugyan föl, hogy az adatok hiányosan és nem egyöntetüleg voltak felterjesztve ; de hiányossága dacára rendkívül érdekes képét láttuk itt gymnasiuinainknak. Legnagyobb a gymnasium vagyona Debrecenben, N.Enyeden, Kolozsvártt, Patakon s a tanárok fizetése is e helyeken a legjobb. De vannak oly nyomorúságos gyranásiumok is, melyeknél, ha jobb karba helyezésök nem lehetséges, a reductio vagy teljes megszüntetés a felekezet tanügyi renomméja érdekében nagyon kívánatos. A bizottság a reform, tanügy folytonos evidentiában tarthatása végett azt javasolja, hogy rendes statisticai rovatos táblázatokat küldjenek az igazgatóságokhoz, melyeket azok lelkiismeretesen kitöltsenek, a gymnasium vagyonát az elemi és felsőbb iskolákétól elkülönítve és pontosan vezessék be. A javaslatot elfogadta az értekezlet s az állam számára készitni szokott statisticai kimutatásokhoz hasonlók szerkesztését elhatározza. A legfontosabb tárgya a tanügyi tárgyalásoknak a tantervkészítő albizottság munkálata volt, de ennek részletes tárgyalásába az idő rövidsége miatt nem mehettek bele. A tanterv, melyet az albizottság benyújtott részletes, nagy terjedelmű dolgozat. Addig is, mig egész terjedelmében közölhetjük, megemlitjük főbb gondolatait. A gymnásiumi oktatás célja a classicus görög-római műveltség és irodalom felhasználásával a tanulóknak oly általános képzettséget adni, hogy az egyetemi tudományos előadásokat sikerrel hallgathassák, tehát hogy önállóan gondolkozni s gondolataikat és ismereteiket szabatosan kifejezni tudják, a tanulmányozást és ismeretszerzést megkedveljék, helyes tanulási módhoz szokjanak s a tudományos érzékkel valódi vallás- erkölcsi érzést párosítsanak. A classicus és magyar nyelvek s a mathezis a gymnásium főtárgyai. A tanitás okvetlenül módszeres legyen ; inkább keveset adni, de jól előleészitve és jól feldolgoztatva, hogy a növendék elméje önálló munkásságra szokjék. Egyetlen tudomány sem tanítható a többiekre való tekintet nélkül, ezért a tanításra való szakszerű felügyeletet életbe kell léptetni. A tanárok egyértelműleg működjenek közre, hogy a rokon ismeretek között a forgalmat célzatosan fentartsák. A túlterheléstől óvakodni kell, ezért az alsó osztályokban 25—26, a felsőbbekben 28 — 30 legyen a legmagasabb óraszám. A gymnásium az elemi iskolai tanításnak és nevelésnek lévén folytatása, itt is folytonosan szem előtt kell tartani a szemléltetés, fokozottság-és érdekeltetés elveit. Tehát a tananyagból először a szemléltető, azután az elbeszélő s csak végül komoly tanulmányt igénylő tárgyak adandók. Egyszerre csak egy idegen nyelv kezdendő, s csak két-két évvel később a többiek. Végül az albizottság, azon teljes meggyőződésének ad határozott kifejezést, hogy a kilenc osztályú gymnasiumban sokkal bíz. tosabban eléretnék a gymn. oktat ás- és neveléscélja, mintazta külföldiprot. országok*