Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-11-02 / 44. szám

részint lemondott. Az a párt, melyben jórészt független­ségi politikai elveket valló egyháztagok csoportosultak és a mely párt nagy valószinüséggel győzni fog: a 165 régi presbyterből csupán 39-et hagy meg, és szavazó névsorozata 124 uj nevet tartalmaz. E szerint a régiek közül megmaradnak Tóth Sámuel, Balogh Ferenc, Ar­mós Bálint, Joó István, Szegedy Sándor, Nagy Pál, Nagy Elek, Márk Pál stb. Az egyház tiszti karából csak a két jegyző és Kerekes György van meghagyva, a többi miíld kitöröltetett; az uj presbyteriumban azok közül, kik az egyház gazdasági és pénzügyeivel foglal­koztak, az emiitetteken kivül más nem is marad benn. * A tiszántúli superintendens megkereste az egyház kerületében levő közép- és felsőbb iskolák igazgatóságait, hogy haladéktalanul küldjék be hozzá iskoláik t a n t e r­veit. A tanárok tegyék meg észrevételeiket a tan­tárgyaikra vonatkozó kézikönyvek iránt és a tudomány tanítási módjára nézve is. Terjesszék elő továbbá az is­kolákat fentartó testületek azt, hogy évenként miből és mennyit áldoznak az illető iskolára, megjegyezvén : vajon nem áldozhatnának-e többet is s ha igen : meny­nyit ? Ezek az adatok mind a központi tanügyi választ­mányhoz küldetnek be, hogy az országos középtanodai törvény megalkotása, illetőleg tárgyalásánál tájékozásul szolgáljanak tanügyi férfiaink előtt. * A porosz első közzsinat, mely mult hó 9-én nyilt meg, meddő lefolyásával úgy látszik újra igazolni fogja azt a rég ismert tényt, hogy a közzsinatok rend­szerint vagy uj, elébb nem létezett bonyodalmakat szül­nek, vagy ha vészt nem hoznak, nem is használnak semmit és az eredmények távolról sem állnak arányban a rájok fordított munkával. — Azok után a miket eddig a Berlinben ülésező zsinatról registráltak, ez alig ha nem fog az utóbbi fajta zsinatok közé soroztatni. Egyik fő­tárgya lett volna a vasárnap megszentelése ; do csakhamar belátták, hogy nem áll az egyház hatalmában az e te­kintetben hozott határozatoknak érvényt szerezni, s így nem tehettek egyebet, mint — a mi nálunk is történt — a kormányhoz intéztek feliratot az ügyben. Ezzel rokon tárgy volt egy minden esztendőben tartandó közbűnbánás és könyörgés napjának megállapítása, mire az egyházi év utolsó péntekét határozták. Egy további határozat a berlini belmissiót illeti, mely célra a következő hat évre minden második évben országos gyűjtés rendelte­tett el. A zsinat egyik nevezetes mozzanatát képezte Puttkamer cultusminiszternek a népiskola dolgában tar­tott beszéde, melyben egyfelől constatálja, hogy „a porosz népiskola merőben állami intézmény s az állam az iskola feletti uralmát senkivel meg nem oszthatja ;* másfelül azt tartja, hogy „a vallástanítás a népiskolában nem lehet pusztán tantárgy, hanem a vallásnak az egész tanrendszert áthatónak, uralkodónak kell lennie.® Mikép akarja a paritási állam minisztere e két nézetet a gya­korlatban egyeztetni és keresztülvinni, erre már igazán kíváncsiak vagyunk. * Tokajban m. hó közepén reggel 3 órakor az ev. egyház épületében lévő raktár kigyulladt, minek követ­keztében az ev. templom, paplak, az iskola minden épü­leteivel s a főpiac legszebb házai leégtek. 100,000 frt a kár. E tűz azért öltött ily nagy mérvet, mert a városnak nincs fecskendője, s miként a Hegyalján általában szo­kott lenni, itt is csak a kaputosok oltottak, a gatyás pol­gárok pedig pipázva nézték a tűzet! * Klérikális kérvények. — A Ferry-féle törvény­javaslat ellen seregestül érkeznek be a klérikális kérvé­nyek a francia senatushoz. Mindezen kérvények az illető törvényjavaslat előleges tárgyalására kiküldött bizottság­hoz tétetnek át, melynek elnöke és előadója Jules Si­mon. A kérvények legnagyobb részt ugyanazon szövege­zésüek; mindegyik a családapa szabadságának megtáma­dása ellen tiltakozik. Vannak köztük „családapáktól* és „keresztyén anyáktól* származó kérvények. Az eddigi aláírók száma 1.238,267, kik közül 670,310 férfiú s 434,299 nő. Ki van mutatva, hogy ez aláírások nagy része nem eredeti ; némely kérvényen két-három tanú igazolja az aláírások valódiságát, más kérvényeken még ily tanualáirások sincsenek, másokon pedig két egyén egyszerűen arról tanúskodik, hogy az aláírók élő emberek. Ennélfogva az összes számból csak 660,000 tekintetik többé-kevésbbé hitelesnek. Legtöbb aláiró a következő départementokban találkozott: Nord 95,098; Pas-de-Calais 47,178, Seine-Inferieure 42,270, Aveyron 40,037 ; Seine 37,529, Rhone 35,881, Loire 32,374, la Manche 31,398 ; Sorame 30,880 ; Sarthe 30,572 ; Gironde 28,063; Saőne-et-Loire 26,943 stb. Legkevesebb aláiró került ki Héráult (452,) Cher (405,) Ille-et-Vilaine (362), Lot (334), Haute-Saőne (326), Saine-ot-Marne (232,) Doubs (218), Indre (116), Réunion (75), Vosges (57) és AIpes-Maritimes (45) départementokból. Theologiai akadémia áthelyezés. A francia köz­oktatásügyi minisztériumban élénken foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a kálvinista*) theologiai fakultás Mont.au­bánból Montpellierbe helyeztessék át. A felekezet főta­nácsával ide vonatkozólag megejtett eddigi egyezkedések folytán valószinű, hogy ez az áthelyezés már a jövő iskolai évben ténynyé válik. * Néhai dr. Kovács Sebestyén Endre pormaradvá­nyait a kerepesi temetőben lévő régi sírból, az újonnan épített díszes családi sírboltba helyezték át. Az áthelye­zés alkalmával Török Pál superintendens és Győry Vil­mos lelkész, a családtagok és a boldogultnak számos tisztelői jelenlétében, megható imát mondottak. * Gyászhír. Nagy Pál, a hódmezővásárhelyi ev. egyháznak hosszú időn keresztül erős támasza, hív gond­viselője, okt. 21-én elhúnyt. A boldogult 2000 frtot ala­pított fele részben egy vidékre való hódmezővásárhelyi felgymnáziumi prot. tanuló tápintézeti tartására, másik *) Francia hitfeleink, mikor a protestánsok közül kizárólag magukat értik, rendesen kálvinistáknak mondják magukat, mint a , mi köznépünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom