Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-05 / 40. szám

Huszonkettedik évfolyam. 4O. mn. Budapest, 1879. oktober 5. ROTESTA1TS LAI LÁP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. Előfizetési díj: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel fálévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Egy szám ára 20 kr. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. . * . ' f g^gT* Teljes számú példányokkal mind|g szolgálhatunk. &ST Azon t. előfizetők, kiknek előfizetésük lejár, annak megújítására felkéretnek, Válasz. Gondolkoztam, vau-e számomra hely e lapok hasábjain azon fogadtatás után, melyben a* ón tisztelt barátom a szerkesztő, a gazda minap részesített. Hiszen csak úgy szórja ellenem (lásd 39. szám) az „absurditás" ós „a józan ószszel ellenkezik * kitételeket. Hanem hát meggondoltam, hogy ez utóvégre is csak „modor", s objectiv szempontok arra késztetnek, hogy ellen észrevételek közzétételét ugyanezen a helyen kísértsem meg, ne menjek velük más hová. S talán szolgálatot teszek vele magának tisztelt barátomnak is, mert alkalmat szolgáltatok neki e sorok közlésével arra, hogy be is bizonyítsa ne csak állítsa azt, hogy szerkesztői álláspontja:

egyenlő mértékkel mérve helyt adni a különböző nézeteknek. Téved ugyanis, ha azt hiszi, hogy ő végletek közt középen áll mint higgadt gondolkodású arbiter. Határozottan hajlik azok felé, kik extenuálni akarják a kormány eljárásának jelentőségét, amely eljárásnak nem lehet más az eredménye, mint a megakadályozása annak, hogy a magyar protestantismus felismervén a kormány merényletében rejlő nagy veszélyt, egész erélylyel foglaljon állást azzal szemben ; határozottan hajlik azok felé, kik készek elfogadni oly iskolai rendezést, melynek folytán — akár a törvényhozás, akár egy Molnár Aladárféle szabályzat szerint magunk csináljuk — az eredmény nem lehet más mint az, hogy itt-ott maradjon egy kisebb mérvekre leszállított protestáns tanintézet. E lapok 35 és 36 számaiban — épen hogy a debreceni eonvent tagjai azon módon melegen kaphatták — felvett két cikket, melynek szelleme s iránya i d e nticus volt a Pontozatokkal, s e cikkekre nem volt más megjegyzése, mint az, hogy „nem mindenben osztja" az azokban foglalt nézeteket;" ellenben az ón felszólalásom ellen egy éles polemicus cikket penderített. Hozhatnék fel egyéb adatokat is, de azt hiszem, ez is elég annak kimutatására, hogy a tisztelt szerkesztő barátom pártatlanságán maga által ütött csorbának ki köszörülése igényli azt, hogy e lapok hasábjain az altéra pars is hallathassa még szavát. Mindenekelőtt tiltakoznom kell azon állítás ellen, hogy nekem „zsinat nem kell, eonvent sem kell, iskolarendezés sem kell." Zsinat nem kell — ezt bevallom, elismerem. Meg vagyok győződve, hogy nem kell, valamint az evaugelicusoknak, úgy a zsinatolásba bonyolodott s abból most már szabadulni vágyó reformátusoknak sem. De az, hogy nekem eonvent sem kell, teljesen légből kapott állítás, mellet Ballagi t. barátom egyátalában nem állapithat egy betűre sem, melyet irtam : s ezt csekély egyéni állásom megóvása, végett kénytelen vagyok itt ünnepélyesen kijelenteni. Hanem hát azt mondja, hogy nekem nem kell iskolarendezés sem. Igen is nem kell a Molnár Aladárféle, de ezzel teljességgel nincs az mondva, hogy semmiféle sem kell. Nagyon szívesen elfogadom a Molnárfélét is; igen szép, igen arányos conceptiónak tartom , sőt kósz vagyok többet tenni, nevezetesen nagyobb fizetést adni a tanároknak, ha t. i. ezen javaslat nem tekintetik egyébnek, mint oly programúinak, mely felé törekedni kell, mely irányt adjon a protestáns közönség felfogásának, alapítványokat tenni szándékozó egyesek buzgóságának : de nem óhajtom azt, hogy ezen szabályzat 19