Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-14 / 37. szám

Az Isten ezt is megtiltotta a 7-ik parancsolatban*) I „Ne lopj.* Igy lesz egyik bűnből a másik, kicsiből nagy. Hiúság, nagyravágyás, másénak kívánása, hazugság, kétszinűség, tolvajlás, rablás. Őrizkedj az első bűntől. Nyomja szivébe, a ki hallja: Egyik bűn a másiknak anyja :' A vétek kárhozatba von : Éljetek tisztán, józanon ! (Tompa M.) 6. Hazugságnál Isten nevét is emlité. Azt mondja, hogy annak tisztelése végett megy Hebronba, pedig nem igaz. Tehát hiába veszi Isten nevét, vissza él azzal. Isten tiltja ezt a 2-ik parancsolatban. „A te urad Istened nevét hiába ne vegyed; mert nem hagyja az ur büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába veszi/ Absalom vétkezett, el is vette büntetését: Igy bünteti Isten mindazokat, kik az ő parancso­latai ellen vétkeznek. (Uj testamentomi tört.) 19. Mária és M á rth a. 1. Eddig azt láttuk, hogy Jézus bort ád, kenyeret ád, és egészséget is a betegnek. Ezek mind testi dolgok, j De az embernek lelke is van. (1. sz.) Hát annak nincs | szüksége semmire ? de igen is van. A lélek tápláléka a tudomány, gyönyörűsége a jó cselekedet, egészsége a lelki békesség, betegsége a bűn. Jézus a lélekről is gon­doskodott. A merre csak járt, mindenütt tanitotta az embereket, hogy hogyan viseljenek gondot lelkűkről. 2. Jeruzsálemtől nem messze volt Bethania hely­ség. Itt lakott egy istenfélő család; Lázár és annak két leány testvére, Mária és Mártha. Jézus ezeket többször j meglátogatta, szeretett náluk időzni, mert jó emberek voltak. Lássuk mit csinált ott. 1. Jézus betére útközben egy faluba, hol egy Mártha nevű nő fo^adá őt házába vendégül. Ennek nénje Mária, Jézus lábaihoz ülvén, hallgatá annak beszédét, Mártha pedig szüntelen a szolgálatban foglalatoskodott. Egyszer elő áll és megszólítja Jézust : »Uram! nézd az én néném engem egészen magamra hagyott, hogy csak én szolgáljak! Mondjad azért neki^ hogy nekem segéljen,® 2. Felele néki Jézus: »Mártha, Mártha! szorgal­mas vagy és sokra igyekszel: pedig egy a szükséges dolog; és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik tőle.* 1. Mártha künn jár udvaron, konyhában, süt, főz, ebédet készit, — gondoskodik eledelről — testi dolgok­ról ; Mária pedig használja a jó alkalmat, hogy Jézustól valamit tanuljon, gondoskodik lelkéről ? Melyik szüksé­ges ? Mindenik. De melyik a jobb ? Játékod eltörik, pénz, jószág, eledel elfogy, elvesz, ha jól laktál ismét megehűlsz ; de a mit megtanultál, az mindég a tied *) Ének: 374, 1. 5. 376, 2. 6. 382, 2. Gy. é. 413, 1. 2. 414, 1. 2. marad, ha valami jót cselekedtél, arra mindég örömmel gondolsz vissza, ezeket senki el nem veheti tőled, ez tehát a szükségesebb, ez a jobb rész, — a lelki jó. A lélek drágább, mint az eledel, és a test, mint az öltözet. (Luk. 12, 24.) Munkálkodjatok nem az eledelért, mely elvész, hanem az eledelért, mely megmarad az örök életre, melyet én adok nektek. (Ján. 6, 27.) Oh egy a szükséges dolog, Uram erre tanits meg. Minden dolog bármint forog, Csak baj s nehéz vesződség, Mely a szivet nem nyugtatja, A lelket meg nem tarthatja, Csak az egy segit engem, Boldogságomat nyernem. (260, 1. D. Te világ szép ékességem,) A bölcs és kegyes sziv, E világon legfőbb kincs Ezenkívül semmi, Más itt maradandó nincs, Ez soha el nem hágy, S mikor eljön végem, A koporsón túl is, Leszen nyereségem. (346. 2. D. Isten, Oh szent Isten !*) Ezekben kívántam megismertetni Turcsányi tisztelt barátom és kartársam legutóbbi munkáját. Adja Isten, hogy kelendőségnek örvendjen népiskoláinkban ! Mert hiszen nagy szükség van rá, hogy legyenek eszközeink, még pedig ideje korán, mert bármit tartsanak egyebek a hitvallásról én váltig állitom, hogy a közerköl­csiség leghatalmasabb őre mindég a hit s vallás maradand; ennek tekinteten kivül hagyásával rendőri intézkedések legfö­lebb azt érhetik el, hogy a tiltottakat nem nap, de lámpafénynél fogják gyakorolni. BOGNÁR ENDRE. BELFÖLD. Az ág. hitv. evang. egyház örömnapja. A sept. 11-én megnyílt egyet. ev. konventre szá­mos egyházi és világi méltóság, továbbá sok érdeklődő vendég, köztük Erdmann hallei tanár, gyűlt össze, kik reggel 9 órakor a deáktéri gymnasium nagy termé­ben jelentek meg, a világiak legtöbbje diszmagyarban. Kiváló érdeket az adott a gyűlésnek, hogy benne hozták köztudomásra a felügyelőválasztás eredményét, s iktatták be az egyet, felügyelőt hagyományos esküle­tétel és utasításadás után. Mielőtt ez megtörtént volna P r ó n a y br. mint legidősebb kerületi felügyelő vitte az elnöki teendőket, mivel Szentiványit, a helyettes felügye­lőt betegsége gátolta a megjelenésben. Megnyitó beszé­dében Prónay kegyeletes szókkal emlékezett meg Zsedé­nyirol, az elhunyt főfelügyelőről. Működését, tevékeny­ségét ecsetelte, mely az egyház kicsiny és nagy dolgaira egyforma figyelemmel terjedt ki, s kiemelte példátlan ál­dozatkészségét. ,6 legtöbbet tett egyházunkért — mond •) Ének 260, 3. 325, 6, 338, 3—5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom