Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-07 / 36. szám

erkölcsi elv szerint, hogy a büntetés soha sincs arányban a vétséggel s kis hibák gyakran igen súlyosan megboszulják magokat — a Pontozatok „jó szandékai" némileg a közmondásos „pokol köveze­teül* szolgáltak. Ám azoknak, a kik a hüvely alatt a magot is képesek meglátni, kivált ha majd egy törvényjavaslat alkotmányosabb formájába lesznek öl­töztetve, kétségkivül megnyerendik méltánylatát, s a mire mindenek fölött száiuithatnak, az eredmény­ben a jövő igazoló Ítéletét! Egyetemes presbyteríanus szövetség gyűlése Philadelphiában. Mult julius hó utolsó napjaiban a magyar reformá­tus egyháznak egy külföldi nevezetes vendége volt. D r. Schaff Fülöp, a newyorki theologiai séminarium tanára, kit egyházirodalmi kitűnő műveiből régen isme­rünk, mint az egyetemes px-esbyterianus szövetség kül­döttje jött át Európába, hogy az itt élő református pres­byterianusokat személyesen meghíjja a jövő év september 21— október 3-ig Philadelphiában tartandó panpresby­terian zsinatra. S megtudván tőlem, hogy nemsokára egyetemes conventre gyűlnek össze az öt superintenden­tia küldöttei, arra kért, hogy lapomban közvetlen a eon­vent ülései előtt hozzam tudomásra, hogy ő Magyarország fővárosában mi célból járt, nem kétkedvén, hogy a su­perintendentiáknak a conventen megjelenő tagjai szivesen teendik a mindnyájunkat közelről érdeklő ügyet barát­ságos értekezésük tárgyáva. A lelkes férfiú azon reményé­nek adott előttem kifejezést, hogy Magyarország nagy presbyteri egyháza vagy 20 egyénnel fogja magát kép­viseltetni ; Philadelphiában annyira mindenesetre számí­tanak ; sőt azt is kijelentette előttem, hogy a ki a zsi­naton előadást tartani kívánna, annak esetleg uti költségeit is megtérítenék. Az előleges programm szerint az előadásoknak 3 sorozata állapíttatott meg, u. m. theologiaiak, egyházta­niak és a keresztyén életre vonatkozók. A theologiai sorozatba a következő themák vétettek föl: 1. Az Irás ihlettsége, authentici­tása és magyarázata. 2. A kijelentett vallás a tudomány­hoz és philosopliiához való viszonyában. 3. Hitvallás és arra való köteleztetés. 4. Krisztus helyettes elégtétele. 5. Jövő élet jutalmazása. 6. Szent irás revisiója. 7. Ro­manismus. 8. A református egyház theologiáj a. Az egyháztani sorozatba ezek jöttek: 1. A presbyterianismus megkülönböztető alapelvei. 2. A presbyterianismus és a nevelés. 3. Presbyterianismus a polgári és vallási szabadsághoz való viszonyában. 4. Igazgató vének. 5. Vasárnapi iskola, ennek haszna és visszaélései 6. A lelkészjelöltek gondozása, segélyezése és nevelése. 7. Egyházi fegyelem, ennek köre és haszna. 8. Presbyteri egyetemesség. 9. Evangélisták és az evan­gélisták működése. 10. Az egyház köre nagy városok­ban. 11. Az egyház köre szórványos kerületekben. 12. Lelkészi visitatiók. 13. Lelkészi segedelmezés. 14. „A presbyterian történelem desideratái* bizottságának elő­terjesztése. 15. „A hittérítés4 előmozdítása ügyében ki­küldött bizottság előterjesztése. 16. } Az európai continens egyházainak segélyezése* ügyében kiküldött bizottság elő­terjesztése. 17. „A statisticai bizottság* előterjesztése. A keresztyén életre vonatkozó sorozatba következő themák vétettek föl : 1. A személyes vallásosság. 2. Vallás a családban és a fiatal­ság nevelése. 3. Házassági viszony 4. Társas mulatsá­gok. 5. Vallási ébresztések. 6. Vasárnap megszentelése. 7. Vallásosság a világi ügyekben. 8. Az evangyéliom alkal­mazása és hatása. Szemben azon világegyházzal, mely hivatását a lelkiismeretek feletti uralkodásban keresi és bámulatos szervezeténél fogva azt abban meg is találja, szerencsés gon­dolat a presbyteri egyházak egyesítése által ama vég­zetes hatalom lehető egyensúlyozására törekedni. A pres­byterianismus, mint oly egyházi szervezet, melyben a keresztyén szabadság a vallás szellemének megfelelő ki­fejezést nyert, állam-társadalmi tekintetben is oly nagy horderejű, hogy az annak érdekében megindított mozga­lom lehetetlen, hogy mind azok élénk érdeklődésével ne találkozzék, kik a mai társadalmat fenyegető veszedel­meket felismerve az írással azt hiszik és vallják, hogy „hol az Urnák lelke vagyon, ott a szabadság*. 2. Kor. 3, 17. Hine omne princípium ; huc refer exitum ! E nagy igaz­ság tudatában minden jók csatlakozására számithatnak tengeren túl levő barátaink. BALLAGI MÓR. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Kilencedik közlemény. — 114) A rimaszombati egyesült prot. gymna­sium 26-dik értesítője. Igazgató Baksay István. Tanulók sz. 203, kik közül 81 ág. h., 62 helv. h. stb. Az inté­zet 1878. jun 30-kán tartotta fenállásának negyed szá­zados ünnepélyét. A tápintézet részére több jelentékeny alapítvány tétetett. Dapsy Vilmos ugyanis, aki már egyszer a gymnasium részére ezer frtot adományozott, élethossziglan 300 frtot ajánlott fel évenkint a tápin­tézet segélyezésére ugyanezen célra a lefolyt évben elhunyt Miklovics György tanár 300 frtot hagyományo­zott. Az utóbbi ezenkívül ösztöndíj alapítványul is ha­gyományozott ezer frtot. Az intézet iránti érdeklődés mellett tanúskodik azon körülmény is, hogy két lelkész és egy tanár ingyen, szívességből tanítottak, még pew ig kötelező tantárgyakat. 115) Fábry János tanár rimaszombati nyilv. felsőbb leánynevelő-tanintézetének 11-dik évi értesitője Igazgató az intézettulajdonos. Növendékek sz. a négy osztályú polgári iskolábau 42, a tanitónőképezde két

Next

/
Oldalképek
Tartalom