Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-15 / 24. szám

vagyis a szavazati nyomtatott ívek a szavazatszedő bizottság által nemhogy felvétettek volna, de egyáltalában figyelembe sem vétetnek. A kormánypárt eljárásának további illustrálására a , Debrecen* még a következő esetet hozza föl: A hatvanutcai szavazatszedő bizottság elnöke Muraközy nemcsak hogy a szavazati lapokat tartalmazó ládát 3 napon keresztül nem engedte lepecsételni, hanem midőn hétfőn reggel a bizottság az összeszámolásra megjelent, azt felnyitva s a szavazati lapokat osztályozva találta. KÜLFÖLDI EGYHÁZ És ISKOLA. A p 1* Ó « á O li. Sokat beszélnek a musulmán fanatismusról s azon ezer meg ezer katonáról, kiket az a szultánnak a jelen háborúban szerzett. A dologban van valami, de egy kissé nagyítva van. S

A musulmán népség közt, — irják Konstantinápolyból — nagyon sok engedetlen van s a tar- | tomány különböző részeiből érkezett levelek nagyon sajátságos dolgokról tesznek emlitést. A kossovoi, saloniki vilajetekben a fiatal emberek elrejtőznek s elmenekülnek a katonai szolgálat elől, s kossovoi kormányzója Rifaat basa hiába buzditotta Őket erélyes proclamatioval a szerbek és montenegroiak elleni fegyverkezésre. Ázsia nagy utai telve vannak ilyen engedetlenekkel és szökevényekkel. Idéznek egy helyet, honnan a fiatal emberek, — egyszerre csak nagy kegyességre buzdulva, — tömegesen zarándokoltak Mekkába. Kényelmesebbnek találták Allah és a próféta pártfogásáért esedezni, mint háborúba menni.* Lám, még mire is lehet a bucsujárást használni s még mellé nagyon eredeti i?. * A „L'eglise libre* beszéli, hogy három volhyniai baptista evangelista s a neudoiíi egyház néhány tagja száműzetett a tartományból a nélkül, hogy száműzetésük ok áról felvilágosították volna Őket. A közülök lengyel eredetűek részint Ausztriába, részint Poroszországba utasíttattak. Midőn a rendőrügynök parancsára a Gorows kibán székelő főnökeik előtt megjelentek, azokat tépés és fehérnemű készítésével foglalkozva találták. Nagy bajjal bírtak anuyi időhalasztást nyerni, hogy valami ruhát és pénzt családjuktól és barátaiktól átvehessenek. Sok kérés-künyörgés után birlák kieszközölni, hogy láncra ne veressenek, hanem vasúton saját költségükön katonai fedezet alatt mehessenek. Hihetőleg azzal voltak vádolva, hogy az oroszok előtt, az orthodox görög egyház hívei előtt prédikáltak. Ez pedig az állam egyháza. Efféle propaganda forma- ; szerüleg el van tiltva. Ez azonban csak látszólagos yád lehet. A számkivetettek ügyében és javára tett minden eddigi utánjárás sikeretlen volt. * Utábiából a »pogányok* egy három tagu bizottságot kü dtek Washingtonba, hogy a Mormonok politikai hatalmának megsemmisítését a törvényhozó testületnél eszközöljék ki. Kívánják, hogy a választások titkos szavazás utján történjenek, mivel a mormonok és az egyszerű „pogányok* közül sokan nem mernek a mormon főnökök ellen nyíltan szavazni. Különösen kívánják, hogy a szavazati jog vonassék meg a többnejüektől, s hogy hozassék törvény a többnejűség ellen. Az egyesült államokban vannak ugyan szigorú törvények a kétnejüsé^ ellen, de azokat a mormonok igen könnyen kíjátszák; annyiszor nősülnek, a mennyiszer nekik tetszik, csakhogy e házasságokat titokban tartják s tanúk nélkül kötik, ugy hogy még akkor is lehetetlen a kétnejüség tényét jogilag bebizonyítani, a midőn az köztudomásúvá lett. Bizony olyan állapot ez, mely sürgősen kívánja a törvényhozás közbelépését. * A ^National lifeboat Intézet* életmentő hajói 1877-ben 841 személyt mentettek meg. Ezen kivül a társulat jelentékeny jutalmat osztott szét a halászok között, kik 200 életet mentettek meg. A társulat megalakulása óta 25.000-nél több ember-életet mentett meg. * Liwingston, a hires utazó, a buzgó és rettenthetlen hittérítő az általa elért siker nagy részét rendületlen hidegvériiségének s mindig higgadt bátorságának köszönhette. Ifjú korában épen nem lehetett benne ilyen jellemet fölfedezni ; ellenkezőleg túlságos félénk volt; 1842-ben Londonban készült a missionárusságra. Egy vasárnap hirtelenében kiküldetett egy vidéki kis kápolnába a délutáni papolás végett. Felment a szószékbe, felolvasta textusát, s . . . azzal vége . . . egy szót sem bírt többet kiejteni . . . s egy percnyi kétségbeesett szünet után lejött a szószékről, kiosont a kápolnából s meg sem állt hazáig. Bizony az ő hallgatói sem sejdíthették, hogy ennek a megszökött félénk tanulónak sírköve egykor a AVestminsterben fog felállíttatni. * Ü3Í szokása az a római curiának, hogy a Rómában lakó bibornokok uj évi üdvözletet küldjenek minden katholikus fejedelemnek. E levelek századok előtt megállapított, változhatlan formula szerint készüluek, s az expediálás napjának november 25-ikének kell lenni. Hajdan, midőn még sem országutak, sem vasutak nem voltak, s a postának, hogy Rómából Londonba érjen, legalább is egy hónapra volt szüksége, ez nem is volt nagyon korán. Most azonban az uj évi üdvözlet legalább is egy hónappal megérkezik uj év előtt; a mivel a vatikán, — mely tisztelettel ragaszkodik az ősi szokásokhoz, — nem sokat törődik. *