Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-01 / 22. szám

sem mutathat föl. E tekintetben a dicsőség oroszlánrésze Diószegit és Fazekast illeti, kik Magyar Fűvészkönyvükben (Debrecen, 1807) a szóalkotás vakmerőségében a legszélsőbb határokig mentek, de azért bármit mondjon a magyar nyelvészeti uj iskola, alig van egy műszavuk, melynek, a magyar nyelvérzék areopagja előtt vesztett pöre lenne. A bogyópikk, bigebecŐ, libatopp, tűrtszirom, csipkepitty stb.-féle alkotások kipusztítása, bízunk benne, hogy nem is fog sikerülni. Göncy helyes nyelvérzékkel megtartja mind ezen műszavakat. Maga is szerencsésen bővítette a növénytani magyar terminológiát. Elvetette az állati analógiából kiinduló műszavakat, s tőle ered a poroda (azelőtt hím), portok (régebben porhon), bibeszár (régebben anyaszár), maghon (régebben magzat) stb.*) elnevezése. Az egyes növények nomenclaturájához is ujabb adalékokkal járult, melyekhez az alapvető Diószegi és Fazekas-léle elnevezések mellett fölhasználta a Brassai és Kovács Gyula által készítetteket is. Abban is Diószegiéit nyomán halad, hogy a növényfajok leírásához lehetőleg hozzácsatolta népies nevöket is. A feldolgozott anyag felöleli az egész megye flóráját. Hiányokat azonban magunk is, saját meghatározásunk alapján, vettünk észre. A fűzfa mindössze 12 fajjal van képviselve. Nem hihető, hogy a fűzfa, melyből Kitaibel Magyarország virányában 150 fajt számlál elő, Pestmegyében ilyen csekély változatban tenyészne, a mint hogy csakugyan a megye minden táján diszlő szomorú fűz (salix babylonica) nincs fölemlítve. Ki van hagyva az ugorkás mag r ú g ó (ecbalhon elaterium), mely Mikebudán, Nyársapáton s környékén vadon, a megye egyéb tájékain mívelés után terem. — Beiktatandók még a r e p c s é n hanga (erica vulgáris), népies nevén vad ciprus, mely a Jánoshegyen található és a hármaslev e 1 ű a 1 á s f a (pt^lea trifoliata), mely Uj-Pest és Palota környékén nagy mennyiségben fordul elő. Ha a szerző fölvette a cerciszt, inely tudtunkkal kizárólag kerti cserje, akkor föl kellett volna vennie a /

közönségesebb többi kerti növényt is. A bálványfa, Diószegi szerint sátoros fel leng (ailanthus glandulosa), mióta a befásításra rendkívül alkalmas voltát Bartosságh bebizonyította,**) a fővárost környező homokos talajon mindenütt igen el van terjedve. Legvénebb példánya a gödöllői parkban díszlik • Gödön az urasági kertben körülbelül 70 éves, Dunakeszin pedig a szabadban is 35—40 éves bálványfa ültetvények láthatók. Az állatkertben három év óta tett növényhonosító kísérletek után, az efféle tulajdonkép kerti, de a szabadban is diszlő növényfajok a kültelkeken Szent-Lőrinctől Alagig ugyancsak megszaporodtak. Pólya növényhouositási kísérletei azonban mindenestől megsemmisültek, nem*) Göncy : Vezérkönyv a növénytan tanítása és tanulására. 2. kiad. Peít, 1859. az előszóban. * ) Beobachtungen und Erfahrungen über den Götterbaum (Ail. glandulosa L.) von Josepli v. Bartosságh. Ofen, 1841. csak azért, mert Pólya szándékosan nem terjesztette a csupán nála létező fajokat, hanem leginkább azért, mert villájának uj tulajdonosa kivágatta a cserjéket s fölszántatta a virágágyakat. Szerző jelen művében csupán a Pestmegye területén termő s néhány mívelés alatti átalánosabban elterjedt növény van leirva. Hanem azért ez a munka szélesebb körben is használható. Tudjuk ugyanis, hogy Heves, Nógrád, Esztergom, Fehér, Komárom, Tolna megyék viránya parányi eltéréssel, egészen megegyezik a pestmegyeivel ; ezen vidékeket illetőleg tehát körülbelül ép oly teljes e munka, mint akár magára Pestmegyére nézve. Azonkivűl Pestmegye földrajzi fekvésénél fogva fűvészeti szempontból, úgyszólván Magyarország kis kiadásban. Az egész Alföldön, s túl a Duna legnagyobb részében mindenesetre sikerrel használható; nagyobb eltéréseket csak a Felvidék, Délmagyarország s Erdély flórája mutat föl. Ez a könyv, melyből annyi élvezetet meríthet, aki bánni tud vele, s a melyben, áttetsző rendszerénél fogva aránylag oly könnyű szerrel tájékozódhatunk : különösen ajánlható lelkészeink és tanítóink ügyeimébe. Kalauzolása mellett önerejükből elsajátíthatják a növények meghatározása módját, s lehet, hogy a kik félreeső helyeken a társas élet hiánya ellen panaszolkodnak, uj társaskört találnak föl e szép tudományban, mely megnyitja előttük a természet hímes szőnyeggel borított tündérszép palotáját. . . . Eszünkbe jut azon amerikai természetbúvár, ki így szólott egy a maga tudománya kivételével minden egyebet lenéző tlieologushoz : „Tisztelendő úr ! Mit felel majd az itélet napján a világ Teremtőjének, ha azt találja kérdezni : olvastad-e fiam azt a könyvet, melynek a szerzője én vagyok?4

(t. i. a természetet). BALLAGI ALADÁU. KÜLFÖLDI EGYHÁZ És ISKOLA. A p r ó s á g o 1í. Az amerikai nagy köztársaság néhány állama, a többek között Wiseonsin, a nőket is felhatalmazta a közügyek szolgálatára. Ennélfogva mindkét nembeli gyermekeknek egyforma nevelés szerint egyenlő tanfolyamot kellett végezniök. Az eredményről a wisconsini közművelődési tanács két nevezetes megjegyzést tesz. Először is a nőnem az iskolában átalában félj ül múlja a férfi nemet, a leányok sokkal gyorsabban tanulnak mint a férfiak ; de az érem másik oldala meg az, hogy a leányok egészsége átalában rosz. A nagyobb részen vérszegénységi tünetek jelentkeznek. Tapasztalásból állithatjuk tehát, hogy a fogósabb tudományokra, — melyeket a férfiak könnyen megbírnak, — a nőnem nem alkalmas.