Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-01 / 22. szám

kivéve), a tanárok létszáma, képesítése és működési köre, az osztályonkénti népesség, óraszám s az oktatás eredményei, — az osztály könyvek bemutatása, valamint érettségi vizsgálatokról szóló kimutatások által — feltüntetve legyenek ; c) az önhatóságilag megállapított tanrendszerben (a hittani tárgyakat kivéve) minden lényegesebb változásnak valamint az iskola előbbi jellegében s tanfolyama körében tortént minden változásnak bejelentését kívánni; d) az iskolai alapítványokról (az eddig is gyakorlatban volt a) b) c) pontokhoz hozzá teendő volna s azok netaláni gyarapodásáról vagy esonkulásáról évenként kimutatást kívánni be. IV. 2) A főfelügyeletnek esetenkénti gyokorlása, az állam érdekeinek megóvására irányul. Es pedig : a) a tanulmányi rendszer tekintetében. A hitfelekezetek illetékes hatóságai, mint iskoláiknak is főhatóságai által a tanulmányi redszerre, a köteles tantárgyakra, az osztályok egymásutáni következésére s átalában a tanítás és tanulás módjára és rendjére nézve megállapított szabályok (addig, mig erre nézve az 1790/1. XXVI. t. c.-ben kimondott fentartás szerint országos törvény nem jő létre), a közoktatási kormány által tudomásul vétetnek: de ezen önhatóságilag megállapitott szabályok szoros megtartását ellenőrzeni : az állami főfelügyelet joga és kötelessége. Minélfogva : a) valamoly köteles tantárgy hallgatása alóli fölmentésre ; b) tanfolyam nyilvános hallgatása nélküli vizsgatételre ; c) egy év alatt több tanév végzésére (úgynevezett osztály-ugrásra vagy összevonásra) — általában minden, a megállapitott tanrendszer alóli kivételre vonatkozó különös engedélyek megadására, ugy a középiskolai, mint a bölcsészeti s jogi felsőbb tanfolyamokon is, az illető felekezeti főhatóságok meghallgatása mellett, kizárólag a vallás- és közoktalásügyi miniszter van jogosítva. Állami vagy más felekezetű, hasonló vagy felsőbb iskolába való átlépésnél csak az ekép nyert engedélyek tekintetnek érvényeseknek. (E rendelkezést az a tekintet teszi szükségessé, hogy a felekezeti autonómia csak is saját körében birhat rendelkezési joggal ; ha pedig a felekezeti iskolákban a felekezeti hatóság által adott kivételes engedélyek érvénye az állami és más felekezeti, különösen a felsőbb (egyetemi) tanfolyamokra lépésnél is érvényesek volnának, ezzel az egyházi autonomia szabályzólag hatna saját körén kivül is. V. b) Felekezeti közép és felső iskolák javitó-, pót- és magánvizsgálatokat rendszerint csakis saját hallgatóiktól vehetnek fel. Más iskolák növendékeitől csak azon másik iskola törvényes hatóságának, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszternek engedélyével. (E rendelkezést egyfelől az előbbi indok, az autonómiák egymás körébe vágásának a kikerülése teszi szükségessé : de másfelől magok az autonóm iskolák jó hírneve s reputatiója is ohajtandóvá, nehogy — mint történt — bizonyos iskolák a „refugium asinorum* rosz hirébe jöjjenek.) VI. Az esetenkénti főfelügyelet gyakorlatára, valamint a népiskoláknál az 1876. XXVIII. t. c. értelmében, ugy a közép és főbb iskoláknál is, alkalmazhatja a miniszter azon közegeket, a melyek a saját intézkedése alatti hasonfoku iskolák felügyeletére hivatvák. Jelesen: 1) az állami (és úgynevezett királyi) középiskolák felügyeletére alkalmazott közegek (a tankerületi főigaz-1 gatók) által meglátogattathatja a felekezeti középiskolákat ; s azoknak nyilvános, osztály- vagy érettségi vizsgálatain, akár említett rendes közegei, akár más általa kiküldendő szakférfiak által megjelenhet s magának ezek által azon iskolák szervezetéről, rendtartásáról, s a tanítás eredményéről egyenes tudomást szerezhet. 2) a felekezeti jogakadémiák ilyetén felügyelete, mig az állami és kir. jogakadéiniákra nézve szintén felügyelő közegek nem állíttatnak fel, egyedül a felekezeti főhatóságok útján történhetik ugyan, de a jogi alap- és államvizsgálati bizottságok tagjait, az illető főhatóság ajánlatára a vallás és közoktatásügyi miniszter bízza meg mindig egy évi időtartamra (mint ez jelenleg is így történik). VII. A tanári képesítést illetőleg : az állam legfőbb érdeke, biztosítékor nyerni az iránt, hogy a felekezeti közép-és felső iskolákon is kellőleg képzett és képesített tanárok vezetik azon ifjúság képzését, melyből egyfelől az állam polgárainak egy tetemes része kerül ki, s mely másfelől — a különböző felekezeti s állami iskolák sokszoros érintkezése folytán — állami, jelesen a felsőbb (egyetemi) iskolák hallgatóságának egy nagy részét teszi s teendi. A felekezeteknél eddigelő a tanárképzés és tanárképesítés módja intézményileg szervezve s megállapítva nem lévén: ha a jelenleg már tényleg alkalmazásban levő tanárok képesíttetésétől eltekintünk is, jövőre követelnünk kell vagy azt: hogy a felekezetek rendes tanárképzésről gondoskodjanak és a tanárképesítés szabályait az állam követelményeinek is megfelelőleg állap'tsák meg, mely esetben tanárképző intézeteik s tanárképesitő szigorlataik és eljárásuk egyéb felső iskoláikhoz hasonlóan lesznek a főfelügyeleti eljárás alá vonandók ; vagy azt : (« addig, mig amaz megtörténnék, mindenesetre ezt) hogy jövőre rendes tanárul a felekezeti középiskolákon csak (az állami tanárvizsgáló bizottságok előtt) megvizsgált és okleveles tanárok, akadémiai tanfolyamokon pedig csak tudori oklevéllel bíró egyének alkalmaztassanak.