Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-05-25 / 21. szám

SYNODALIA. A beregi ref. egyházmegye véleménye a zsinati előmunkálatokról(Folytatás.) A 10. §-ban a társegyházak jelenlegi viszonyai is törvényeseknek ismerendők el. Indokolás : A súlyos anyagi viszonyok következtében társult egyházak szerződéseiket egyházi fenhatóságuk jóváhagyása mellett kötöttéle, a miért is a jogviszonyt érvényesnek nyilvánítani múlhatatlanul szükséges, ellenesetben az ily társegyházak belbékéje s létalapja szenvedhet rázkódást. 18. §-hoz : Bár a zsinati munkálatok — az egyházalkotmány tervezetére vonatkozó indokolásának III. részében, mely az egyh. tisztviselőkről s egyes egyháztagokról szól, a 73. lap 2 ik kikezdésében az mondatik, hogy a lelkészválasztási törvények megalkotására a felállítandó országos egyházi tanács zsinattól hatalmaztassék fel, s ezen lelkészválasztási szabályzat ideiglesen minden egyházkerületre kötelező legyen, csakis az után következő zsinat idejéig lefolyt, több évi próba után lesznek megállapitandók a lelkészválasztási törvények. Ezen javaslattal szemben egyházmegyénk részéről következő indítvány tétetik: A lelkészválasztási szabályok a legközelebbi zsinat által állapitandók meg és pedig oly formán, hogy a gyülekezetek szabad választási joga az egyházmegyék kijelölési jogával hozassék kapcsolatba. Indokolás : A lelkészválasztási törvények jelen zsinat által azért szerkesztendők, inert az országos egyházi tanács felállítása — az illető §-nál előadandó indokolásnál fogva — elejtendő ; de meg a zsinat saját kebeléből küldhet ki bizottságot a lelkészválasztási törvények megalkotására s ezeket azonnal életbeléptetheti, — egyáltalában nem zái*ván ez ki azon eshetőséget, hogy az életrevalónak nem bizonyult szabályzat helyett a legközelebbi zsinat célszerűbbet ne léptethessen életbe, — különben is hatáskörébe tartozván a törvényalkotás. A most gyakorlatban levő lelkészválasztásí törvények fent előadott indítvány szerinti módosítása azért hozatik javaslatba, mert a tapasztalás bizonyítja, hogy a korlátlan szabad választási jog a legnagyobb visszaélésekre nyújt alkalmat s gyakran épen úgy nem kölcsönöz fényt a lelkészi hivatal méltóságának, mint a hogy a nép erkölcsiségére is hátrányosan hat ; másfelől pedig elvitázni nem lehet az egyházmegyék, mint erkölcsi testületek azon jogát, melyszerint a választásoknál jó akaratú s üdvös befolyásukat érvényesítsék s a kitűnőbb s érdemesebb lelkészek jobb egyházakba leendő előléptetését némileg eszközölhessék. Az ajánlott rendszer mellett pedig mind a gyülekezetek választási joga érvényben marad, mind az egyházmegyei hatóság jótékony befolyásának érvényesítésére tér nyittatik. A 23. §-hoz azt, hogy a 4—10 éven belül hány évre választassanak a presbyterek ? az egyházközségi közgyűlés hatás- és jogkörébe kellene felvenni : mert ez a gyülekezetek olyan belügye, melytől az egyházközség tagjait megfosztani nem lehet. A 27. §-nál kimondandó, hogy a helyettes lelkész is feljogosíttatik presbyteri gyűlések tartására s az ottani elnökösködésre. A 29. §-hoz : A másodszori meghívásra összegyűlt presby terek e gyűlésen csak azon tárgyak felett hozhatnak jogérvényes határozatot a jelenlevők többségével, melyek az előző gyűlés tárgyaiul kijelölve valának s uj tárgyak felett egyáltalában nem, mert ez magának a hivatolt §-nak szelleméből következik. A 30. §-hoz : Az egyház szellemi és közigazgatási ügyeit a lelkész, a gazdaságra tartozókat a gondnok terjeszti elő tanácskozás alá. A 28. §-hoz : A segédlelkészek elhelyezése feletti intézkedés joga az egyházkerületi gyűlés hatásköréből az egyházmegyei közgyűléshez teendő át. Indokolás : Az egyházmegye e jogot folytonosan gyakorolta s beszüntetésére sem ok, sem szükség nincs, sőt a célszerűség épen azt kivánja, hogy az egyházmegyéknek a segédlelkészek elhelyezése feletti rendelkezése tovább is sértetlenül fentartassék, mivel mind a gyülekezetek szükségeit s óhajtását, mind az alkalmazandó egyéniségeket jobban ismerik, mint sem az egyéniségekkel, sem az egyházak körülményeivel nem oly közeli viszonyban álló egyházkerület. Ez elv kimondásával az 56. §. e) pontja s több ide vonatkozó szakasz is ily értelemben módosítandó. A 39. §-hoz : Az egyházmegyei közgyűlésen tanácskozási és szavazási joggal egy-egy egyh. megyei ügyvéd is — mint az egyházmegye jogi tanácsosa — f :1-r uh ázandó, ki is mint ilyen, a többi egyházmegyei hivatalnokokhoz hasonlókig a presbyteriumok általános szavazattöbbségével 6 évre választassék. A 48. §-hoz : Az egyházkerületek területének módosításánál nemcsak maguk az érdekelt egyházkerületek, hanem a még közelebbről érdekelt egyházmegyék s egyházközségek is halgattassanak meg. Ezt elengedhetlenül megköveteli a ref. egyházak szabadsága s önkormányzati joga. Az 50. §. c) pontjában érintett egyházkerületi, élethossziglan választott tanácsbirák intézménye mellőzendő. Indokolás : Az egyházkerületi tanácsbirákra a magyar ref. egyház alkotmányos szervezetében egyáltalában nincs szükség, mert a tervezet szerint is az egyházkerületi közgyűlés, valamint törvényszék is oly sok tagból áll, hogy azoknak számát lelkészi s világi tauácsbirákkal még szaporítani több, mint felesleges elannyira, hogy a tiszántúli reformált egyházkerület közgyűlése — a zsinati előmunkálat tervezete szerint — csaknem oly népes lenne, mint maga a zsinat; s emellett azon panasz sem hagyható figyelmen kivül, hogy az egyházmegyék és kerületek a közgyűlési költségeket viselni alig Képesek, — már pedig az egyházkerületi tanácsbírói kar uti átalánya s napdíjai a kiadást méginkább növelnt fognák.