Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-05-25 / 21. szám

Ezenkívül az egyházkerületi közgyűlést és törvényszéket mind nagyrészt 6—10 évre választott tagok alkotják, kik az egyes egyházmegyék érdekeit eléggé képviselik. Epen azért ezek szavazatának ellensúlyozására hivatalos szavazógéppé könnyen felhasználható állandó elemet — a tanácsbírói kart ref. egyházunk alkotmányába beilleszteni csak azért, hogy ezáltal egyházmegyei, vagy egyházkerületi hivatalokra közbizalom által uem érdemesített egyéneknek szavazat s befolyásra ut nyittassék : nemcsak káros és veszélyes, hanem a magyarországi reformált egyházban jelenleg fenálló alkotmánnyal semmiképen össze nem egyeztethető. De a kérdés alatti tanácsbirákra az egyházkerületi törvényszéknél szintén legkisebb szükség sincs, mert ez az esperestek és segédgondnokok közreműködése mellett is elegendő tagot számlál, s a helyes igazságszolgáltatás kívánalmának törvényszerűleg megfelel, a mint azt a mult tapasztalata elvitázhatlanul bizonyítja. Ezek szerint a szükségnek még csak árnyalatával sem bir, sőt a kiadás terhét csak növelné s eshetőleg a végeredményben könnyen és soksaor káros is lehetne az egyházkerületi tanácsbírói intézmény felállitása. Azonban ha mindezen nyomós ellenvetések dacára életbeléptetni megkisértetnék, az élethossziglani választás feltétlenül elejtendő, mert az ellenkeznék ref. alkotmányunk szabadelvüségével s azon — eddig már keresztülvitt —- választási rendszerrel, melynek értelmében az egyházmegyei és egyházkerületi hivatalok — a püspök és főgondnok kivételével — mind bizonyos időtartamra töltetnek be. 90. §-hoz : Az országos egyházi tanács a magyar ref. egyház alkotmányába teljességgel be uem illeszthető egyházi fenhatóság lenne. Indokolás : A jelen körülmények közt, midőn a ref. egyházak a legsúlyosabb anyagi szükségekkel küzdenek, sőt némelyek a megélhetés nehézségei alatt görnyedezve a végpusztulás szélén állanak : az egyházkerületek fölé még egy tetemes költséggel járó, csaknem állandó intézményt felállítani minden egyéb, csak nem kívánatos. Ezen országos egyházi tanács a neki kijelölt jogkörnél fogva egyáltalában szükségtelen, mivel csak is azon ügyekben lenne hivatása határozni, melyeket az egyházkerületek hozzá önként felterjesztenek. Már pedig nem képzelhető, hogy ily eset gyakran fordulna elő, mert több mint valószinű, hogy az egyházkerületek ily önkéntes felterjesztések által saját önállóságukat nem kockáztatják, — a melyből világosan látható, hogy ez az országos egyházi főtanács a jelen rendszer mellett egészen felesleges. A mi pedig azt illeti, hogy ez az országos egyházi főtanács a kormányrendeletek végrehajtásának közegelií működjék, ez az egyház alkotmányára nézve csak is vészthozó lehet, mert ez esetben annak erős bástyáin a hatalom és önkény emberei által könnyen helyrehozhatlan rés üttethetnék. A magyar ref. egyház önállóságának s szabadságának egyik legfőbb s legerősebb biztositéka mind ezideig az volt, hogy a kormány intézkedései külön-külön 5 közeg, azaz 5 egyházkerület bírálatán mentek keresztül és több esetben ezek ellenállásán határozottan megtörtek s így az 5 önálló s külön rendelkező egyházkerület leigázása vagy elrettentése a hatalomnak sohasem sikerült, s éppen innen magyarázható ki, hogy Magyarországon a ref. vallás szabadsága mind ez ideig erősen védve volt. Ezzel szemben ki nyújthat biztosítást, hogy a mi az 5 népes egyházkerület ellenében kivihetetlen vala, az egy 28 tagból álló testülettel, — mely szintúgy képviselné a ref. egyház egyetemét, — a corruptio s absolutistikus törekvések jelen fénykorában nem fog-e sikerülni ? Azért, hogy a külföldi egyházak szövetségével könnyebben érintkezhessék a magyar ref. egyház, éppen nincs szükség az országos egyházi főtanácsra. Hiszen az 5 egyházkerület éppen ugy közvetítheti az érintkezést és éppen ugy, vagy még inkább képviseli a magyar ref. egyház egyetemét, mint a tervezett egyházi főtanács. Ezen felül az is áll, hogy ennek az egyházi főtanácsnak jogköre túlságosan kiszélesbíttetnék akkor, midőn oly ügyekben is jogosított volna intézkedni, melyek a zsinat köréhez tartoznak. (Vége következik.) BELFÖL D. A Tiszán innen való ref- egyházkerület tavaszi közgyűlése(Vége.) Ezek után a tiszántúli testvér egyházkerület át irata alkalmából, a Debrecenben tervezett protestáns egyetem kérdése került tanácskozás alá. Bizonyára uem volt közgyűlésünknek egyetlen tagja sem, ki elég fenkölten ne tudott volna gondolkozni e nagyobb szabású eszme hordereje felül. Annál fájdalmasabban esett azért mindenkinek az, hogy helyi körülményeinkből származó, igazán megszámlálhatlan s halasztást immár alig tűrő szükségeink, azok fedezésének j gondja, kétszeres súlylyal nehezedett mindnyájunkra, azon érzést keltve keblünkben, a melyet érez a gondokkal megterhelt házigazda, midőn lelke igaz örömével látja szomszédja fáradhatlan, nagy célra törő igyekezetét s elért sikereit, de jó akaratán kivül nem hozhat más segítséget. A kebelünkben levő egyházak között igen sok van olyan, mely tetemesebb segélyezés nélkül immár alig tarthatja föl ' magát; lelkészeink, tanítóink fizetése sok helyen oly nyomorúságos, hogy valóban belefájul az ember lelke, ha látja amaz erőfeszítést, melylyel a megélhetés gondjaival naponkint kell küzdeniük azoknak, kik életök nagyobb 1 részét, legjobb erejét legalább azon reménynyel áldozták a szent ügynek, hogy mivelt, tanult emberhez illő módon leend biztosítva létezésük ; ezekhez csatlakozik általában népiskoláink rendezésének gondja, nőneveldéuk ügye, mely