Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-05-04 / 18. szám

házi tanács* kihagyandó, f.) g.) ekként módosítandók : „egyházi fegyelem, lelkészképzés, választás és felavatást szabályozó törvények alkotása.® a 2-or e.) f.) pontjai kihagyandók. 93. §. megmarad. 94. §-tól a 106. §-ig kihagyandó. 107. §-tól a 111. §-ig nem kifogásoltatnak. 112. §-tól 119. §-ig a kettős elnökség eszméje szerint átidomítandó. 120. §. nem levén szükség ily törvényszékre, kihagyandó. 121. 122. §-ok elmaradnak. 123. § tói a 130. §-ig megmarad. Azonban a 126-ik §-ban „egyházkerület* helyett „egyházmegye* teendő. 131. §-ba a tanítókra nézve azon módosítás hozandó be : hogy „a kit az egyházmegye arra feljogosít: szószékbe bocsátható.® 132. §-tól a 157. §-ig nem kifogásolható. 158. §. kihagyandó, — a lelkész nem fosztathatván meg polgári jogaitól, — feltétel csak annyi lehet, hogy a lelkész óvakodjék hivatalos állása lealacsonyitásától, — a mi egyébiránt a társadalmi élet terén, egyebekben is követelendő. 159. §-tól a 216. §-ig nem kifogásoltatik. Törvénykezési rendtartás. 1. §-tól 4. §-ig megmarad, „az országos főtörvényszék* kimarad. 5—6. §-ok mint oda nem tartozók, kihagyandók. 7. §. megmarad. 8. §. a bíróság elnöke következetesen a gondnok is. 9. §-tól a 19. §-ig nem kifogásoltatik. 20. §. előadó a jegyző, ki az összes iratokat felolvassa és nem referál, mint a világi bíróságnál. 21. 22. 23. §-ok nem kifogásoltatnak. 24. §. elnök a superintendens és főgondnok. 25. 26. 27. §-ok nem kifogásoltatnak. 28. §. a 20. §. szerint idomítandó. , 29. 30. 31. §. meghagyandó. 32. §-tól 36. §-ig kihagyandó. 37. §. marad. 38. §. vége „ugyan* szótól kihagyandó. 39. §-tól 50. §-ig, 51. §-tól a 66. §-ig nem kifogásoltatik. 67. 68. 69. 70. §-ok kihagyandók. 71. § tói 75. §-ig megmaradhat. 76. §-ból „a lelkész — kihagyandó, az nem kézbesít. 77. 78. 79. §-ok nem kifogásoltatnak. 80. §-ból a „lelkész* kihagyandó. 81. §-tól 68. §-ig megmarad. 89. 90. 91. 94. §-ok kimaradnak. 92. 93. §-ok megmaradnak. -— Sz. E. BELFÖLD. A belsősomogyi ref. egyházmegye közgyűlése. (Folytatás.) Legnevezetesebb s mint fentebb emlitém, elvileg figyelmet gerjesztő intézményünk az, miszerint egyházmegyénkben a törvénykezési teendők a közigazgatásitól elválasztattak. Ez eszme már évekkel ezelőtt szülemlett meg az egyházmegyei közönségben, még pedig azon alapelvből kiindulva, miszerint ily terjedelmes, 64. anya és 17. leány egyházat magában foglaló egyházmegye közigazgatási s törvénykezési kormányzása fölötte terhelő lévén az egyházmegyei elnökségre nézve, ennek munkáján nem csak könnyítendő, hanem az ügynek rendezettebb követelménye tekintetéből is kívánatosabbnak bizonyult be azon általános óhajtás, hogy e két teendő egymástól választassék el. A kérdés csak az volt: mikép ? A közgyűlés bizottságot nevezett ki a közgyűlési úgy, mint törvénykezési ülések házszabályainak kidolgozása végett. A nevezett bizottság beterjesztő a közgyűlési házszabályokat, és azokat az egyházmegye 1874-ben határozatilag elfogadta s mondhatjuk, hogy mióta e szabályok életbeléptetve vannak, azóta köztauácskozmányaink a legrendesebben folynak, — a törvényszéki házszabályok tervjavaslata azonban nem terjesztetett be s pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a bizottság tagjai a legfőbb elvre nézve nézeteltérésben voltak, és pedig az egyik rész két t. i. fő- és alesperest, nem különben fő- és alsegédgondnokot kívánt felállíttatni; a másik rész azonban több tekintetnél fogva ez eszmét nem pártolván, ennek helyébe azt ajánlá, hogy a eonsistorium önmaga saját kebeléből válaszsza egyházi és világi elnökeit, megállapitva egyszersmind az ügyrendtartás egyéb módozatait, munkájukat az 1876 évi közgyűlésre beterjesztették. A közgyűlés méltányolta ugyan a munkálat több „jó és üdvös elveit,® de miután más részről az ott kifejtett nézetek „az egyház kormányzati eddigi elveinkkel, a cánonokkal ellenkezőknek® látszottak, a tervjavaslatot határozatilag nem fogadta el, felhiván a bizottságot, miszerint azt „egyházias szellemben s eddigi ügyrendtartási szokásaink s elveink értelmében átidomítsa®. Igy történt, hogy amidőn az egyházmegye 1877. julius havában zsinati előmunkálatát készité, s ennek keretébe a törvénykezési ügyrendtartást az utóbbi nézetüek szellemében felvevé, ugyancsak azon gyűlésben tett indítvány következtében azt egy szavazattöbbséggel határozati erőre emelte. E szerint egyházmegyénk törvénykezési ügye rendeztetett, mire nézve csak annyit jegyzek meg, hogy a eonsistorium áll 6 egyházi és 6 világi rendes, úgy 2 egyházi és 2 világi póttanácsbiróból, egy egyházi és egy világi jegyzőből, mindezeket a gyülekezetek presbyteriumai szavazat által választják 6 évre, de felerészben