Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-27 / 17. szám

teljes tárgyismerettel, és a felelősség is őket terhelvén, kell, hogy a kerületi gyűlés illetékes szavazó tagjai legyenek. 1. 28. lap f. után jőne egy uj g. pont, inely igy lenne : g) Főiskolák gondnokai — a hol vannak, — kerületi pénztárnok, ker. számvevők, ker. tanügyi bizottság elnöke és jegyzője, ker. jogügyi tanács elnöke, egyházkerületi ügyvéd, s ahol többen vannak, ott a legidősebb". Illő hogy a kerület e fő tisztviselői szavazati joggal bírjanak a kerületen, hiszen ők nem fizetésért, hanem a közügy szeretetéből áldozzák fel idejöket: nem volna azért illő, célszerű, tolök a szavazatjogot elvenni. Kivált a gyűlés végóráiban kik vannak még mindég jelen, ha nem ok? m) 45. lap 131. §-ának ne legyen visszaható ereje és csak az ujjonan belépendő tanitókra alkalmaztassák, hogy papi teendőket a szószéken nem végezhetnek. n) 45. lap 137. §. az úrvacsora hányszori kiosztásáról szól. A b. megfontolva e szent cselekvény mély értelmét, ugy véli, hogy annak kiosztása ne legyen mintegy köznapivá a sokszori hivogatás által, megfontolva továbbá a vele élők kevesülő számát, még is megfontolva a szükséges egyöntetűséget, ugy vélné, hogy a nevezett §. célszerű szövegezése ez lenne : o) 137. §. Az urvacsorát a lelkipásztorok karácson, húsvét és ptinkost ünnepein, nem különben az évi áldásokért október utolsó vasárnapján tartandó, úgynevezett „hálaadó ünnepen" szolgáltatják ki." Ezt a hálaadó ünnepet tartanok az uj kenyér és ujbori úrvacsora helyett, de meg épen ez időszakra esik a reformatio emlékünnepe is, a nép is a külső munka terheitől szabadulva kezdi a templomot inkább látogatni. p) 48. lap 161. §-ból, hol a lelkész hivatali öltözete iratik le, kimaradna ; „tisztességes kalapot vagy magyar süveget, egészen fehér vagy fekete nyakkendőt*. 9. 48. lap 157. §. hol a lelkész társaságbani magaviselete iratik körül, mint felesleges kimaradna. r) 49. lap 164. §-ra az a vélemény, hogy az esperes 5 évre választassék. s) 49. 1. g. »világi tanácsbirák* helyett „egyházi* teendő. Végül inditványozza egyházmegyénk : „készítessék egy a hallgatók életét ^szabályosan fegyelmező egyházi büntető könyv.4 Most az elöljáróság nem tudja mi alapon járjon el a visszás, dühöngő házasok, perlekedők, becstelen rágalmakat szórók, engedetlenkedők, rendetlen életűek, tolvajok, istenkáromlók, ünneprontók, templomot kerülők, kötelezettségeiknek eleget nem tevők, házasságtörők, vadházasságban élők, erkölcs illemet sértők stb. stb. ellen. Innét van azután a széthúzás, a botrány. — A sebet erkölcsi testületnél nem elnézni, hanem gyógyitani s ha kell ki is kell vágni! 14. Az egyházkerület 1878 : 249 jkszámában olvasható lelkészgyámolda alap megteremtéséhez Kis Gábor ek. pénztárnok ur által felmutatott javaslat, egész terje 1 delmében elfogadtatik, mivel a gyámolda felállítása előbb való domestica, segélypénztár és mindennél! 15. Ugyan a kerület 2875 jk. számára vonatkozva az 1878. évi államkölcsön egészben lelkész lakát épitő Dereskének, mint egyedül illetékesnek Ítéltetett oda. 16. U. ajk. 297 jk. s. szól a „domestika* felállításáról. Nem ejti el ezen ügyet egyházmegyénk, de mivel a kerületi lelkészi gyámoldára is van mozgalom, sőt a javaslat tevő bizottság ki is van már nevezve, és mivel a ker. lelkész gyámoldára 1878 : 249 ker. jksz. alatt alap is van kimutatva: addig míg az elkészül, a kellő egymásután megtarthatása szempontjából is a »domestica* leveendő a napi rendről. 17. A barsi esperes ur azon indítványát, hogy az egyházmegyei helyett az első lelkészlcépesitő vizsga is kerületi legyen, oly fontosnak tartja egyházmegyénk, ! hogy az méltó tárgya lesz egy országos conventnek is. Ennélfogva bevárjuk az országos intézkedést. 18. A komáromi egyházmegye azon indítványát, hogy a 800 forinton alól fizetett lelkészek fizetés felemeléséről javaslatot tennénk, nem látjuk máskép megoldhatónak, mintha erre egy » segélypénztár * alapittatik. Ámde egyházmegyénk — hol a lelkészek nagy része 800 forinton alul szolgál — azt hiszi, hogy a kisfizetésű lelkész ; örömestebb tűri még egyideig az aránytalanságot, ha tudja, hogy holta után családja nem eszi az árvaság penészes kenyerét; ennél fogva a ker. lelkész gyámolda előtt úgy a domesticát, mint ezen leik. „segélypénztárt* le kivánnók venni ez úttal a napirendről. SZEKERES MIHÁLY, em. jegyző. A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése. A tiszántúli ref. egyházkerület Debrecenben tartott gyűléséről lapunk zártakor hozzánk érkezett terjedelmes tudósításból, az első két nap helyi vonatkozású tárgyaj lásait mellőzve, csak a következő közérdekű dolgokat emeljük ki. A magyar prot. egyetem kérdése tüzetes tárgyalás alá vétetvén, fölolvastatott a főiskolai tanári kar arra vonatkozó emlékirata, mely át alánosságban elfogadtatott s kimondatott, hogy az egyetem Debrecen városában állíttassák föl. A testvér ág. hitv. ev. egyházkerületek föl fognak szólíttatni az egyesülésre, s az eszme kivitelének gyámolitására. Az egyetem ügyében öt tagú bizottság küldetett ki, melynek tagjaivá választattak: Révész Bálint superintendens, gr. Dégenfeld Imre főgondnok, Tóth Sámuel egyházkerületi főjegyző, Kiss Áron szatmári esperes és Kőrösy Sándor főiskolai tanár. Az ekkép megalkotott bizottság teendőjévé tétetett, hogy érintkezésbe lépjen a többi egyházkerületekkel s az egyetem gyakorlati megvalósítására tervjavaslatot szerkesszen. A magyar prot. egyetem megalapítása céljából aláírási ív is nyittatott. A jelenvolt esperesek és segédgondnokok