Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-27 / 17. szám

fogad el alapul, a szigorú váltóeljárás is elegendőnek tartja a „legyőzhetlen akadálynak® valószinűvé télelét stb. stb. Röviden és őszintén kimondjuk, hogy ha a tervezet szerinti törvénykezési eljárás elfogadtatnék, akkor nem­csak a polgári perrendtartásnak és bűnvádi eljárásnak hiányos másolatát fogadnók be egyházszerkezetünkbe, hanem ezt, mint különálló bonyodalmas tudományt, taní­tani kellene az iskolákban is, mert csak azok választat­hatnának be a consistoriumba, kik az egyházi perrend­tartásból vizsgát állottak ki, Es még ekkor is, minthogy a tervezet hiányosan másolta le a perrendtartás idevonat­kozó szabályait, nem lenne az egyházi bíróságoknak helyes és célravezető fogalmok a „bizonyítási módokról/ a „tanuskodási képességről,® a panaszlottak önjogusá­gáról® stb. A tervezet szerinti törvénykezésnek egyik nagy hibája az is, hogy a szóbeliséget és közvetlenséget magá­val hozván, az csak egyházi ügyészek segélyével (kiknek kir. ügyészi szerepök volna) és mindkét részről való ügy­védi képviselettel lenne élvezhető. Mindezek alapján a zsinati előmunkálatok IV. sza­kaszát elfogadhatatlannak jelentjük ki. BELFÖLD. A pápai reform, egyházmegye közgyűlése. (Vége.) g) Végül a tanügy iránt mély érdekeltséget mu­tató Vályi Ferenc képezdei igazgató és Kis Gábor pápai lelkész s kerületi pénztárnok urak a tanügyi bizottság­tiszteletbeli tagjaivá választattak, — kik is a tiszteletbeli tagságot a tanügyi bizottság méltó öröme és dicsekedé­sére szívesek is voltak elfogadni. 7. Kerületi képviselőkké választattak egy évre Sze­keres Mihály egyházi és Körmendi Pál világi tanácsbi­rák. Pót képviselőkké : Stettner Ignácz, Seregély György és Barát Ferenc tanácsbiró urak. 8. Tudomásul veszi egyházmegyénk azon elnöki bejelentést, hogy a nagygyimóti reform, és ágost. ve­gyes gyülekezet szétválasztása kerületi vegyes küldött­ség által megtörtént, jól tudván, hogy az ügyben hatá­rozni a kerületi közgyűlés illetékes. 9. Sajnos tapasztalat következtében kimondatott, hogy egyházaink ingatlant csak az egyházmegyei ügy­véd közvetítésével vehetnek. 10. Olvastatott Sebestyény János egyházmegyei pénztárnok ur azon, számvevőileg előttemezett jelentése, melyszerint Ő Szekeres Mihály em. jegyzőtől 1091 ft. 43 kr. vett által, mint az 1878-ra teljesített egyházlátoga­táskor beszedett közpénzeket, a főkönyvvel egyezoleg. Ennek folytán az illető pénzszedő a felelősség alól föl­mentetik. 11. Parrag Lajos ur számvevői jelentéséből kitűnik, hogy 1867 egyházi év végén volt egyházmegyénknek 1735 ft 50 krnyi tőkéje. A könyvtári jövedelmező tőke 271 forint. 12. Azon sajnos esetet tekintve, a mit superinten­dens ur tudat velünk, hogy t. i. egyházunk világi tiszt­viselői velünk, és mi ő velők nem levelezhetünk porto­mentesen, egyházmegyénk véleménye ez: irjon fel a kerület a képviselőházhoz, kifejtvén minő szerves ösz­szefüggésben van a presbyteri egyházban a világi és egyházi elem, még inkább a tisztviselő, reményijük, lesz sikere. Megjegyezzük mellesleg, hogy egyházmegyénk­| ben nem tettük még eddig e sajnos tapasztalatot. 13. Olvastatott a „zsinati előmunkálatok® átnézésére esperes ur által felkért s Vági János h. s. g. Kis Gábor, Körmendi Pál s Szekeres Mihály mint tollvi­vőbol állott bizottság jelentése. Ezen munkálat egészében elfogadtatott. A munkálat főbb észrevételei ezek: a) 1-ső lap 2. §. ugy módosítandó, hogy kerüle­tünknek 12 helyett 4 világi, 4 egyházi képviselője le­gyen, és a többi kerületek képviseleti számaránya is ehhez módosítandó és pedig pénzügyi szempontból. b) 4. d. lap 8. §. kihagyandó s helyette következő szövegezés teendő : 8. §. Mindenik egyházkerület közgyűlése választ: 1. A szavazatok felbontása, és az eredmény meg­állapítására egy 5 tagból álló kerületi bizottságot. 2. Egy a püspök elnöklete alatt álló 5 tagu iga­zoló és biráló bizottságot. Mindkét nemű bizottság állandó a zsinat tar­tamáig." A 9. §. és 8 §-hoz módosítandó. c) Azon nem óhajtandó esetre, ha a képviselők választásánál zavar ütné fel magát, intézkedés kéretik. d) 8. lap 26. §. helyett célirányosabbnak véljük ha a zsinatnak elnökségét nem a hivatalban legidősebb főgondnok és püspök, hanem választottak töltik be. e) 8. lap 29. §. után „azon nem várt, de fölmerül­hető esetben, ha a kerület által be nem küldetik a zsinati költség, intézkedés szüksége forog fenn. f) 10. lap 9. §-ra az a megjegyzésünk, hogy költ­ség kímélés tekintetében az indítványok ellen indítvá­nyok sokszoritása csak a ritkább és fontosabb esetek közé tartozzék. g) 25. lap 10. §-ból kihagyandó „tanítókat", mivel a tanitó-választás az egész adózó közönséget illeti. h) 10. lap 12. §-ának ezen szavai helyett „mely a gondnok kezénél álljon® ez teendő: „mely a parochián zár alatt álljon®, mivel a hivatali pecsétnek parochián az illetékes helye. i) 28. lap 50. § c) törlendő, mivel az egyházkerü­leti tanácsbirák beállítása uj költséggel járna és a kép­viseleti közgyűlés keretébe nem is illik. k) 28. lap 50. §. d, oda módosítandó, hogy a vá­lasztott képviselői helyett „igazgatói" teendő, mivel a főiskolák igazgatói bírhatnak csak az ügyeket áttekintő

Next

/
Oldalképek
Tartalom