Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-20 / 16. szám

magyarhoni ágost. vallási testvéreinknél a legjobb sikerrel megvan. O nálok ez helyettesíti még a zsinatot is. Nálunk is ez helyettesítheti egyedül a konventet, az egyházi tanácsot, és míg annak az ideje eljön: a zsinatot is. Különben bizottságunk egy tagja erre is azt mondotta „nem kell®. 11. Az alkotmánytervezet második része, 108—122. §-ok, uj intézményekkel kívánja gazdagítani, szerintünk cifrává, zagyvalékossá tenni, egyházi életünket. Uj bíráskodási forumokat alkot az egyházközségi, egyházmegyei és kerületi törvényszékek képében. Tehát a polgári megyék bíráskodási rendszerének mintájára lenne átalakítva egyházi bíráskodásunk eddigi egyszerű formája ? Hová vezetne ez ? Mint a régi magyar szabású polgári megyéket tönkre tette a sok bonyodalmas uj rendszer: úgy akarja egyházi megyénk képét is fölismerhetlenné tenni ez a bíráskodási törvénykezési combinatio. Meg vannak nekünk — különösen tiszáninnenieknek — a mi egyházi törvényszékeink ; megvan a mi egyszerű tiszta, józan, rövid bíráskodásunk egyházközségben, egyházmegyén és egyházkerületen. Az uzus, az élet, azt századokon át megpróbálva, kifogástalannak, célszerűnek találta. Ugyanazért semmi szükségünk arra, hogy régi, jó rendszerünk megbolygatásával, olyan intézményt fogadjunk el, a melynek kevés áldása, de annál több átka s nyomorúsága lenne. Épen azért: 12. A javaslat 12-ik részében előirt egyházi zavaros törvénykezési rendtartást nem fogadjuk el. Szerintünk, a törvényszékek eszméjével elesik ez is. Bonyolult perlekedésekre egyházunk kebelében utat ne nyissunk. Semmiségi panaszok, igénykeresetek és egyéb ezerféle fogások, nem elég. hogy a polgári társadalom léterejét és erkölcsét folyvást apasztják, — még nálunk is napirenden legyenek ?! Ilyen cifra perrendtartásról Kálvin nem álmodott, szelleme pedig még az örökkévalóságban is kárhoztatná ! Ezek átalános észrevételeink, nt. e. megye, a hozzánk küldött zsinatügyi javaslatra. Sok szó férhetne még hozzá, sok fát ki lehetne még vágni e paragrafus-erdőségből. A többi egyházmegye és a sajtó folytassa tovább a munkát. Mi elégnek véltünk egyházi szervezetünket és autonomicus jogainkat közelebbről érdeklő, vagy fenyegető mozzanatokat fölmutatni. Tisztelettel ajánljuk véleményünk elfogadását az egyházmegyének. Szentpétery Sámuel lelkész s e. megyei tanácsbiró, Nagy Pál, Lőrinczi Endre e. m. tanácsbiró, Osváth István, lelkész s bizottsági jegyző, Dapsy Pál, biztos. Közli KOVÁCS LÁSZLÓ, e. m. főjegyző. Az alsózempléni ref. e-mejye véleményes jelentése a magyarországi reformált egyház egyetemes IconventjébŐl kiküldött bizottság által előterjesztett zsinati előmunkálatok tárgyában.*) , (Folytatás.) Az egyházi bíróságok vagy törvényszékről szóló második rész 107. §. így módosítandó : I. Egyházközségi tanács. II. Egyházmegyei tanács. III. Egyházkerületi tanács. Az egyházközségi bíróságról szóló 108. §. ismét egy ujabb oltvány egyházalkotmányunk életfájába, életképessége mellett még nem bizonyíthat semmi, de nyilván előre látható, hogy ha mégis életbe lép valamikor, a presbyteriumnak nem csekély gondot fog nyakukba akasztani. Az egyházközségi bíróságnál a figyelmi vétség büntetésnemei közül 111. §. ponja alatti c) pénzbirságnak a körülményekhez képest 5 frttól 10 frtig való megszabását sokaljuk, hanem fentartani kívánjuk e tekintetben az egyes egyházközségek saját viszonyainál fogva érvényben álló gyakorlatot. Egyházmegyei törvényszékről szóló 113. §. szerint ezen törvényszék mint első fokú bíróság ítél a rendes lelkipásztorok, segédlelkészek, tanitók, énekvezérek, továbbá az egyháztanács, mint testület fegyelmi ügyeiben \ végre a tanárok felett is, amennyiben azt a zsinat által megállapítandó törvények meghatározzák. Ez utóbbi pont kipótolandó így : a tanárok felett is, azon esetben, ha az illető középtanodát az egyházmegye tartja fenn, vagy annak pártfogása alatt áll. Az egyházmegyei törvényszék által alkalmazandó büntetésekről szóló 115. §. c) pontja szerint a pénzbírság az egyházi hivatalnok vagy szolga fizetésének a netaláni lakbért, vagy szabad lakás értékét ide nem számítva 1/5

-ét meg nem haladhatja. Általában szegényes viszonyok közt élő egyházi hivatalnokaink pénzbirsággal büntetését nem helyeselhetjük ; mert ezáltal nem csupán az illetőt, hanem családját is sujtanók, s kivennok szájából a falatot. Épen úgy nem hagyhatjuk helyben ezen 115. §. d) pontja alatt kimondott büntetésnemet: az azon helyről hivataltól való elmozdítást sem, — ha ez úgy értendő, hogy a hivataltól elmozdított, más egyházba tétetik át, mert ily eljárással ezen másik egyházat is büntetnők, miután joggal vélelmezhető, hogy a ki hivatala teendőit egy helyen nem teljesíti szabályszerűleg, vagy erkölcsi hibában szenved, máshol is csak ugy fogja magát viselni. Azért ezen pont helyébe kívánjuk tétetni, egy időre a hivatal, tói való felfüggesztést. A egyházkerületi törvényszékről szóló 116. §. c) pontja, melyben egyházkerületi tanácsbirák említtetnek^ kihagyandó. — Indokainkat már előadtuk az 50. §. bírálatánál. *) A lényegtelenek kihagyásával közölve Szerk.