Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-30 / 13. szám

Az idők természetes folyásának, meg a haladó kor követelményeinek nem lehet gátat vetni. Azok, kik a teljes vallásszabadság ellen még most is viaskodnak, zizifusi munkát visznek véghez. Az a nagy kő, a vallás-szabadság, természet szerint alágördül, a maga súlyánál fogva, abból a megközelíthetlenségből a hova helyezni szeretnék, oda, a hol mindenki elérheti, használhatja. Még feltűnőbb az a visszásság, mely az egyház és állam közt; az az hogy az egyháziak és világiak közt a házasság kérdésében van. Mindenki elismeri, hogy a családi viszonyok a, házasságon alapulnak s hogy a családi viszonyok mind polgári m agánjogi ügyletek: és az egyház a házasságot mégis kizárólag egyházi intézménynek, magáénak követeli. Kegyetlen szív kell pedig ahhoz, hogy egy pár ember örökre megnyomoríttassák, csak azért, mert mielőtt felfedezték volna, hogy nem egymásnak vannak teremtve, hogy családot nem alapíthatnak, boldogok nem lehetnek — már az egyház intézményei szerint egybeköttettek. Ennek sem nemzetgazdasági, sem észjogi, sem semmi más okos alapja nincs. Nincs kivált a tetszés szerinti (facultativ) polgári házassággal szemben. Az emberi méltóság követeli, hogy az ilyen fontos, egész életre és a jövő nemzedékre is kiható lépésnél szabadon járhasson el; köthesse ezt a frigyet úgy az egyházi mint a polgári hatóság előtt, vagy a kinek ügy tetszik mind a kettő előtt is érvényesen. Igy a kegyelet és szív kívánalmainak; de a vagyoni érdek és ész követelményeinek is meg van felelve. Nincs is már Európában műveltebb állam, melyben a polgári házasságnak legalább a facultativ módja behozva nem lenne. Bécsben is és az egész ausztriai birodalomban sokkal több és szebb családi egybeköttetések jőnek létre 1868 óta, hogy a házasulandók polgári hatóság előtt is érvényesen egybe kelhetnek. Ezért az egyházi áldást is a legtöbben igénybe veszik. Valóságban Magyarországon rég divatozik a polgári házasság. Napi renden van ugyan is a földnépénél, hogy ha a katonaság miatt egybe nem kelhet szeretőjével a törvények szerint, hát együvé mennek lakni a szülőknek, sőt sokszor magoknak az elöljáróknak tudta ós megegyezése mellett. Szerződést is csinálnak, hogy mi történjék akkor, ha egyik vagy másik meghal. Én tudok arra is nem egy esetet, hogy viszálkodó házasfelek válóper helyett egy másik zavargó házaspárral érintkezésbe lépnek s közös megállapodással feleséget, illetőleg férjet cserélnek s mind a két pár boldog, szép családot alapít s magoknak s embertársaiknak hasznára, tetszésére élnek. Állitásom mellett bizonyít az is, a mit e napokban a lapok Magyar-Szákosról irtak, hogy ott 14—15 éves román fiuk vadházasságban élnek s a 20 éves ifjúnak már2 —3 gyermeke van. Magoka a szülők adják őket össze és takargatják is a hatóság elől. Ez a dolog Máramarosban is így van, kivált a zsidóság közt. íme így szüli a helyes törvény hiánya a nagyobb bajt, az elerkölcstelenedést ós a nemzet elsatnyulását. Az országgyűlés nem ok nélkül tette, hogy nagy többséggel elfogadá a polgári házasságra vonatkozó törvény elkészítése iránti indítványt, mert tudja, hogy ezzel sok-sok gyorsan harapódzó bajnak eleje vétethetnék ínég. Sokan attól félnek, hogy ez intézmények csak az egyháznak ós egyháziaknak rovására történnének. Ez nagy csalódás. Legalább a gyakorlat azt mutatja, hogy a mely országban megvan a teljes vallásszabadság és a polgári-házasság: tiszteltebbek az egyházi intézmények és személyek; szebb és boldogabb a családi élet; rendezettebb ós igazságosabb minden egyház és államközötti viszony. Magyarországon is csak jó, csak előnyös lenne az, ha már egyszer határozottan tudhatná az egyház is, meg az állam is a maga dolgát egymással szemben. A teljes vallásszabadságnak és a polgári-házasságnak törvényes behozatala sokat tisztázna a zűrzavaron, a chaoszon, melybe így csak beljebb-beljebb megyünk. VJSKI K. B. ISKOLAÜGY. Iskolai könyvtár Mohácson. Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy o lapok t. olvasóit, egyházi életünknek egy valóban kellemes mozzanatáról értesítsem. Derék tatiitóink Filep Endre és segédje Raima Kálmán ugyanis f. hó 9-én a két vizsga megtartása után, növendékeikkel egy dal és szavalati előadást rendeztek az iskolai könyvtár alapja gyarapítására, 20 kros belépti