Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-23 / 12. szám

Bizony-bizony sokkal szükségesebbnek vélem, itt építeni, mint dicsbeszédeket s búcsúztatókat tartani s az imádságot miséhez hasonlítani. Végre szükséges volna megbírálni, hogy a válóperek elintézése a világi — vagy az egyházi törvényszékeket illeti-e meg inkább ? A törvény igy szól: „A házasság, mely magában polgári szerződésnek tekintetik, valamint az e szerződésből folyó s a szerződőket kölcsönösen illető jogok és kötelességek, jövőre minden érvényöket, foganatukat egészen ós egyedül a jelen rendelettől veeudik s ehez képest az e tárgyból eredő perek elbírálása is polgári törvényszékeinket fogja illetni." (1786, márc. 6-diki úgy p. 1. §.) Részemről, miután nálunk protestánsoknál a házasság felbonthatlanságának dogmája nem létezik, megnyugodnám azon intézkedésben, hogy ezen válóperek polgári törvényszékek által biráltassanak el, de csak azon esetben, ha ezen polgári törvényszék teljes szigorral járna el az elválások körül. Vagy pedig, minthogy az 179°/1

-diki 26-dik t. cikke 11. §-ában különben is kilátás hagyatott fenn arra, hogy prot. házassági ügyeink saját egyházi székeinken intéztessenek el — gondolkodjunk egy kissé felette, nem célhozvezetőbb volna e ez az ut ? Nem uj dolgot feszegetek. Megvolt protestáns egyházunknak ezen joga hajdan. ,,A házassági perek is — így ir Tóth Ferenc pápai ref. theol. tanár. „A magyar- és erdólyországi prot. ekklésiák históriájában," — a püspök, ós az ő elől-ülóse alatt tartatott zsinatok előtt folytak; minélfogva vannak is szinte a refor- 1 matiótól fogva való cánonaik a protestánsoknak, melyek szerint a püspök és a zsinatok a házassági í pereket megítélni ós eligazítani voltak kötelesek; ós hogy ebbeli jussokat gyakorolták is a püspökök s a zsinatok, arról ekklósiai documentumaink bizonyságot tesznek." „Ezen ősi ós eredeti jussát a protestáns ekklésiának ós püspököknek az 1647. esztendei Diaeta továbbra is meghagyta." (Ugyanott). stb. Annyi bizonyos, hogy valamit tennünk kell s összetett kézzel a mindinkább elharapózó bajt néznünk nem szabad. Vajha az állam, velünk kezet fogva, segítségére jönne az egyháznak s politikai gondjai között, a maga hasznáért is, több figyelmet fordítana a nép erkölcsi életére ! SÁNTHA KÁROLY. SYNODALIA A magyarhoni ev. reform, egyház zsinatjáról és a zsinati előmunkálatokról. (Vége.) Ily előzmények után, ily eljárás közben, elkészült a mű, melynek címe: Zsinati előmunkálatok. Erről is kellene már szólanom: de nincs lrozzá kedvem, mert a hat ívnyi munkához képest, három annyit, 18 ívet kellene irnom ; külömben is, az erre vonatkozó észrevételek megtétele végett, sürögnek-forognak egyesek s bizottságok, e. megyék s kerületek. Atalában csak annyit mondok, hogy a munkálkodással megbízott férfiak, legjobb belátásuk s routinejok szerint, vagy a bizottságtól nyert utasításukhoz képest, végezték szakmájukat, némely esetben feleslegesen jól s a kimért határon túl csapongva. így, a legközelebbi zsinatnak nemcsak alakításának és szervezetének, a mire valóban szükség volt, hanem annak tanácskozási szabályzatának és ügyrendének, illetőleg házszabályainak tervezete is megállapíttatik. Ez oly visszás dolog, mint a csömörletes látvány, mikor a dajka megrágja elébb önmaga a kisded számára az eledelt s úgy teszi azt át annak szájába ; csak hogy ez esetben a viszony még visszásabb, mert itt a fiuk rágják meg elébb anyjuk számára az enni valót. T. S. úr gondosan szemügyre vette régi kánonkönyvünket s az elavult dolgokat kihagyva, a jelenkorhoz illőket összeállította : de szerintem, a régi kánonkönyvek nyomán menve tévedett, a mennyiben positiv törvény tárgyaivá tett oly dolgokat, melyek nem lehetnek olyanok. Ilyen pl. a sok között a 47-ik lapon a 153-ik §: »A lelkipásztorok hallgatóikhoz szelídséggel és szeretettel viseltessenek.4

Ez beillik arany régulának, életszabálynak, jó tanácsnak, melyet megtanultak gyermekkorukban, utóbb a theol. collegiumban a lelkipásztori gondviseléstanban, olvasás közben Knigge emberekkel társaikodásából : de ez nem lehet tárgya positiv törvénynek ; valamint nincsen a hon polgárait szelídségre és szeretetre kötelező országos törvény. Vagy egyedül a lelkészek oly vadak, kiket a szent zsinatnak kell positiv törvény által szeretet és szelídségre kötelezni? Ilyen kánon az 56-lapon, a 213-ik §: s

Az egyházfiak, az egyházközség presbyteriuma által meghatározott kötelességeket teljesíteni tartoznak.* Hát a presbyteriumnak, mely az egyházfi kötelességeit megszabja, annyi rendelkezési joga sincsen, miszerint megmondhassa az egyházfinak, hogy tudva levő kötelességeit teljesíteni tartozik? hanem ezt a szent zsinatnak kánonban kell kimondani ? stb. Külömböztessük meg a positiv törvény tárgyait az utasításoktól s pium desideriumoktól, akkor a §§. száma jelentékenyen leszáll. — Az egyh. bíróságokról s a fegyelmi eljárásról szóló szakaszok, megengedem, a modern jogtudomány magaslatának színvonalán állanak s a culturállamok mintáihoz vannak szabva : de, mivel én koros ember vagyok, nem mindent kedve-23*