Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-23 / 12. szám

359 360 lek a mi modern. Egyh. törvényszékeink eddigelé bé­kebiróság, egyszersmind jury, nem külömben törvényszék voltak; a most tervezett egyh. törvényszékekről s a fegyelmi eljárásról le töröltetett az egyháziasság patriar­chialis zománcza, a pörrendtartás elvilágiasodott, egy­szerű s rövid eljárás helyett hosszadalmas és akadékos terveztetik s kiváltképen a semmiségi panaszok és sem­miségi eljárások miatt, állandó törvényszékeket kel­lene alakitanunk, mihez sem kedvünk, sem mó­dunk nincsen, vagy pedig a pörök éveken át fognak elhúzódni. — Hátra van még az oktatásügyi tervezet; erről is szólhatok átalában már eleve annyit, hogy a kit a conventi bizottság ennek elkészítésére fölhívott, azt ugyan Rhodusba küldötte. Hic Rhodus, hic salta. Annak nem elég állambölcsnek, annak egyszersmind jósnak kell lenni. E tárgynál elsőben is megvitatandó s eldöntendő a kérdés: Való-e, hogy a tanügy merőben és kizárólag az államot illeti ? a mit államférfiak, philosophok s jog­tudósok érvekkel igyekszenek igazolni. Ha ez állítmány nem találtatnék valónak, kérdés: kit illet még a tanügy az államon kivül? Illeti-e az egyházat s mennyiben? Ha igen : Ehezképest mi viszonyban állanak egymáshoz állam és egyház, tekintve most csak az oktatás ügyét ? Mi joga van egyiknek és a másiknak ? mik munkakö­reik, elkülönítve s még is egyeztetve, összhangzásban ? Miben áll — a mi nálunk most vitás kérdés — az iskola autonómiája ? az állam felügyeleti joga ? Minemű isko­lákat állithatnak fel s tarthatnak fenn a magyarhoni evan­gélikusok ? Mi viszonyban álljanak ezek a másfelekeze­tüek iskoláihoz ? Ha ezek közt a viszony megbomlik, ki legyen köztük a békebiró vagy épen biró ? Ki tudja megmondani jósló tehetség nélkül, melyik s milyen lesz az országgyűlés által meghatározandó közoktatási rend­szer ? mely az 1790/1 26 t. c. 5-dik §-a szerint az evangélikusok iskoláira is egyiráut kiterjesztendő, hogy a zsinati előmunkálatot eleve ehez alkalmazza. Ki volna képes, az egyház meghallgatása nélkül, az pedig eddigelé nem nyilatkozott, csak tervezni is, miféle, hány taninté­zetet s hol tartsunk fenn, vagy alakitsunk át vagy ujat alkossunk ? Tervezendő-e az indítványozott egyetem ? Mindaz, a mit erre nézve Molnár Aladár úr codificálhat, csak sejtelem lehet pusztán theoria és doctrina, — mert mi egyoldalulag zsinaton sem állapithatjuk meg az egy­ház és állam, az egyházunk s más hitfelekezeti egyházak közötti viszonyt az állam nélkül s más hitfelekezetek nélkül. Tegyük fel, holnap megnyílnak a zsinat termének ajtajai : mit fognak mondhatni az egyház képviselői tan­ügyünk rendezéséről ? miről közöttünk eddigelé alig volt szó. Pedig ott mimagunknak kell tudni s megmon­dani, mit akarunk ? mert magunk helyett oda nem szállíthatunk bölcseket napkeletről. Ha tehát M. A. úr a mimagunk előtt ismeretlen ügykérdést csak részben kielégitőleg fejtendi is meg: erit mihi magnus Apollo. A zsinati előmunkálatokat, mint fennebb mondám, részleteikben nem taglalom ; e műtétet másoknak enge­dem át, kik arra vállalkoznak. Hanem szabadságot veszek magamnak, a zsinati előmunkálatok tartalmát s cikkeit tekintve, a heidelbergi káté szerzőjének modorában, azt kérdeni : Immár mikor ezeket elolvastad s tudod, mi hasznát veszed? Felelet: Meg tudom mondani, miként alakul meg s szervezkedik a legközelebbi zsinat ? mi lesz annak tanácskozási szabályzata s ügyrende ? bár ez engem nem érdekel közelebbről Meg tudom mondani, hogy egyházalkotmányunk szerint képviseleti kormány­zati hatóságaink az egyházközségek, e. megyék, e. ke­rületek s az országos egyház, — egyházi bíróságaink szintén azok ; a mit már régóta tudtam. Megtanulják eme munkálatból a lelkipásztorok, esperesek, püspökök, gond­nokok, tanácsbirák, jegyzők, énekvezérek, egyházfiak, egyháztagok, kötelességeiket, melyeket eddigelé is, ha nem is a kánonkönyvből s egyházkerületi szabályzatból, de is­mertek a traditióból. Megtanulják a veszekedők, mi módon kell szabályosan pörlekedni ? bár ne tanulnák meg! Külö­nösebben megtanulhatják repetitio végett a lelkipásztorok, hogy hivatásuk : isten igéjének hirdetése, szent irás magya­rázása, könyörgés, sakramentomok kiszolgáltatása stb. (L. 44-ik lapon 127-ik§) a mit még növendék korukban megta­nultak a paptanból, most pedig hivatalukban hetenként gyakorolnak. Ugyanezek megtanulhatják a 152-ik §-ból, hogy hivatásuknak s tudományos képzettségűknek tel­jesen megfelelő életet tartoznak élni, — a 161 §-ból : hogy öltözetükben is a társadalmi illem követelményeinek megfeleljenek ; magán forgolódásukban s a házuknál is tisztességesen legyenek öltözködvemidőn pedig hiva­talos tisztükben járnak el, rendszeres egyházi ruhát vi­seljenek, nevezetesen : tisztességes kalapot vagy magyar süveget, egészen fehér vagy fekete nyakkendőt, hosszú fekete attilát, palástot stb. Ez mind szép, mind jó : de azt kérdi fejcsóválva azon lelkésztársaink légiója, kiknek évi fizetésük 300 frton alul van — (L. A tiszántúli helv. hitv. egyházkerület térképét, Zsigmond Sándor h. szo­boszlói lelkipásztortól) — azt kérdi aggodalmasan : En­gem is illetnek e §§ ? kinek van nőm, vannak nevelendő leányaim, a collegiumban iskolázó 3—4 fiam : miből vegyek én könyvét tudományos további önképzésem cél­jából ? kinek kenyerem nincs elég, hogy szerezzek én díszruhát, kopott, foltos, színehagyott habitusom helyébe ? kinek mintegy irigy szemmel kell látnom polgártársamon az uj és ép kukoricanadrágot. Még a régi korban, a classikus földön is, mikor az ideális bölcsészek rend sze­• rei s tanai becsértékkel birtak, azt mondá Phaedrus: Nisi utile est quod facimus, stulta est glória; Schiller, az ideális költő, s Die Philosophen" cimű költeményében, | így gúnyol ki egy philosophemát: Damit lock' ich, ihr Herrn, noch keinen Hund aus dem Ofen. Ma a realisti­cus irányú, utilitarismust javaló korbau, mikor az uj vál­lalatok megindításánál első kérdés az : Was schaut heraus ? talán nem idétlen a tudakozódás a zsinati előmunkálatok reális értéke iránt ? egyik symbolikus könyvünk modorá­ban, ekképen: Immár mikor ezeket tudod, mi hasznát veszed? Es e kérdésre sajnálattal azt kell felelnem: Ha Isten házának tetőjéről a szél leszakasztana egy redves zsin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom