Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-16 / 11. szám

Az előbbi szakokhoz képest e 3 utolsó nem hanyatlik ; ott a nagy világ egyes tüneményei, itt a »kis világba mikrokosmus, a 9

teremtés koronája", a ;

)

föld ura* hódol az Istennek, mint képe mása; itt nagyobb a bensőség, mélyebb az érzés ; ott a kényszerű engedelmeskedés, itt a szabad akaratból való meghódolás ; ott az érzéktelen ész, itt a fájó sziv önmegadása a hit, a bizalom által, mely hid gyanánt egy más világba is átvezet. A fenségnek hatását remekül mutatja fel e költemény : az Isten szemlélete lesújtja, megdöbbenti az embert : saját parányiságát, lehetetlenségét érezteti vele, de azután felbátorítja, felemeli az a tudat, hogy a fenséget fel tudja fogni, föllelkesíti az öröm, hogy annak ő is részese. A megadó hit, a bizó szeretet érzelme köti az embert Istenéhez e költemény hangulata szerint. Magas világnézet, mély bölcseség, erős hit terméke e nagyszerű költemény ; benne mintegy magát múlta felül Berzsenyi. Nyelvezete komoly, méltóságos, ünnepélyes, tömör, dallamos elannyira, hogy fordításban az egész költemény nagyon sokat veszt, Tárgya a lehető legnagyobb : nem egy tevékeny ember, nem is egy hatalmas nemzet, hanem maga az Isten ; nem egy lángész tette, uem egy erőmegfeszités csodálatos, de mulandó műve, hanem a bölcseség, mindenhatóság maradandó alkotása : a világ ; nem egy korszak, hanem az örökké valóság ; nem egy felekezet vagy nemzetiség,1

) hanem az egész emberiség borul az Isten királyi széke elé, melyet a mindenség ezer meg ezer világai fognak körül; a rohanó csillagok, az emberi szív dobogása engedelmeskedik az ő törvényeinek, az emberi lélek fohászkodását kiséri a »sphaerák zenéje," s ünnepélyes összhangjok zengi a legszebb diesőitő éneket. Iiue, ilyen magasra szárnyalt Berzsenyi lelke, ilyen hangokat zengett Berzsenyi lyrája ! Tudomány és hit, költészet és vallás egyesül e gyönyörű költeményben ! Ezért tartom én ezt vallásos költészetünk legbecsesebb, sőt megbecsülhetetlen gyöngyének ! VERES JÓZSEF. SYNODALIA A magyarhoni ev. reform, egyház zsinatjáról és a zsinati előmunkálatokról (Folytatás.) Mindezek ellent nem állván, ám menjünk zsinatba ; én nem ellenzem. Ha már fölgerjedt a kedv a zsinafo-Jellemző véletlenségből görög «s arab szavak is fordulnak benne elő éther, Urán, Zenith, Nadír. láshoz ; ha a lelkek éhezik és szomjúhozzák a zsinatot ; ki lehetne oly szívtelen, hogy igyekezzék az éhezők elől elvonni a zsinati táplálékot, s Tantalus társainak epedő ajkaiktól a zsinat éltető vizét ? Hiszen zsinatot tartani érdemes már csak a hiriért is, hogy Klió acél-vésüvel vájja az arany emléktáblákra : A magyarországi reform, egyház zsinatot tartott a 19-dik század 8-dik tizedében, hol jelen voltak én, te, ő, stb. a matadórok pedig N. N. N. N. stb. Csak hogy e zsinatnak legyen kellő oka, méltó tárgya, magasztos feladata. Most az indítvány szerint, alkotmányozó zsinatra megyünk. Mintha a mult század végére hanyatlottunk volna vissza, mikor a gradualis superioritas, ennek coordinatiója, a hitelveinknek megfelelő ordo, hiányzott és szükségeltetett. Hiszen ma a falusi iskolás pulya is tudja, hogy a helyi egyház dolgait az egyháztanács intézi, curator uramat s a presbytereket személy szerint ismeri, — azt is látta, hogy ez a presbyterium egy vagy mást, a ki rendetlen életű, előhivatott, — azt is tudja, hogy az ekklézsiában közgyűlés is tartatik, jelesen, mikor tiszteletes urat kell választani, vagy uj templomot építeni, vagy az ócskát kijavítani vagy bővíteni, mert ehez sok költség kell, mit az egyházközség tagjai adnak össze. Továbbá mindegyik presbyter tudja, hogy egyházmegyei gyűlés is tartatik egy vagy kétszer évenként, hová tiszteletes, uram is, a curatorral vagy egyik presbyterrel együtt el szokott menni, — tudja azt is, hogy ott közügyeket is tárgyalnak, törvényt is látnak. Ugyanitt megtanulta, mert tapasztalta, azt is, hogy innen az esperes és egyházmegyei gondnok úrral együtt egy-két lelkész s világi úr is küldetik ki egy magasabb fokú gyűlésre, melyet superintendentia gyűlésének hívnak, hol az összes egyházmegyék dolgai előterjesztetnek, a pörös ügyek is törvényszékileg tárgyaitatnak s ítélethozatallal befejeztetnek. Végre kit ily dolgok érdekelnek, mindenki, protestáns vagy nem protestáns, tudja, hogy mindkét felekezetű evangélikusoknak vannak, legalább voltak, conventjeik, a közös ügyek tárgyalása végett, s hogy tarthatnak zsinatot, mint a magyarországi egyetemes reform, egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő gyűlését. Ez és ilyen a mi egyházalkotmányunk, a mint az élet és usus, a leghatalmasabb tényezők, azt megteremtették, előállították. Egyházi összes intézményeink között ezen kész alkotmányt tartom leginkább kielégítőnek. A conventi bizottság is, mint a zsinati előmunkálatokból látom, velem ugyanazon meggyőződésben van s nem is módosítja ez alkotmányt, hanem meghagyja. De hát akkor, mennyiben lesz alkotmányozó a zsinat, ha nem alkotmányoz ? Szerintem annyiban, hogy a zsinat kész alkotmányunknak s szervezetünknek elkészíti graphiáját, s azt §§-ra osztva codifieálja. Ámde méltó tárgya s feladata-e a zsinatnak ily foglalkozás, ily könnyít mesterség? A kinek érdekében van ismerni egyházalkotmányunkat s szervezetünket, lényegében: megismerheti azt egy jóravaló káplán expositiójából is ;