Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-16 / 11. szám

333 334 ahoz nein kell zsinati codex. A ki pedig a magnak, a bélnek, külső héját is látni, a külömböző formákat s módosulásokat is szemlélni akarja : megismerheti azokat a jkönyvekbol, egybehasonlitván azokat. Bármely e, kerület jegyzője megirja számára, mennyiben, egyezők, mennyiben eltérők, a szervezetre nézve, institutióink és szokásaink. Vagy azért alkotinányozó a zsinat, mert a hazánkbeli egész reform, egyháznak egységes szervezetét fogja megállapítani ? Mit kell érteni az egységes szervezeten ? A zsinati előmunkálatból látom, hogy a bizottság unificatiót értett s a kegyetlen Procrustes nyoszolyáját állítja, fel újra. Ilyen unificatió nem lehet, nem szabad hogy legyen, a zsinat célja, mert az természet ellenes, és protestantismus ellenes. Az nem vihető keresztül erőszakoskodás nélkül. Óva kérem tehát a zsinati ügy intézőit, ne méltóztassanak megfeledkezni Ágoston, az egyházi atya tanácsáról: In necessariis unitas, in dubiis libertás &c. Az egységes szervezés, a bizottság értelmezése szerint véve azt, megsemmisíti az individuális szabadság jogát, az egyházak, e. megyék, s kerületek autonómiáját. A prot. embernek megvan a szabadsága még a szent írást is vizsgálni, mindeneket megpróbálni, hogy megismerje a jót, a mit megtartson ; még a liturgiái formulárék külömbsége miatt sem kárhozott el egyik egyház is. Hogy is lehet egységes szervezetet adni a Királyhágón túl és innen települt lakóknak, kik nem egyenjogúak ? Észszerü-e a népes és csekély népességű egyházakat, a vagyonosokat és szegényeket, a műveletlen és értelmileg képzett tagokból álló gyülekezeteket egy kategóriába vonni ? egy kaptához szabni ? Csak egyet említek föl. Zsinati követet választ mindegyik egyház, t. i. annak mindazon tagja, kinek a lelkész választásnál szavazata van. E törvény alkalmazható azon egyházakban hol 40—60 — 80 választó van : de miként lesz foganatosítható Hm. Vásárhelyt, hol 30,000 s Debrecenben, hol 37,000 lélekből áll az egyház ? Egy családfőre 5 lelket számitva, lesz a választók száma 6000 és 7400. Hol gyűlnek ezek össze ? egyenértékű lesz-e szavazatuk ? — Tanácsos-e a magyai*, német, szláv, szerb egyházközségek tagjait, kiknek már nemzetiségöknél fogva is más más géniuszuk van, egyenruhába öltöztetni ? — A dunamelléki e. kerületben semmi romlás, de még csak baj sem származott onnan, hogy három e. megye életbe léptette a tisztviselők restauratióját, öt pedig nem ; amazok boldogok lettek, hogy volt tisztújításuk, — ezek hogy nem volt. De így is, úgy is, e. megyén s kerületen mindig helyökön voltak az esperes s gondnok urak. — így, mi megkívánjuk, hogy mindegyik egyházközségben legyen presbyterium: de azért, hogy itt három, ott hat évre, amott épen egyre vállalkoznak — a szerint mint e tisztséget vagy tehernek vagy tisztességnek tartják — e differentia megszüntetése végett, nem sürgetünk zsinatot. Elég az hozzá, mindenütt van presbyterium, s mivel tagjait akaratuk ellen nem kénszeritjük szigorú határozattal húzamosb szolgálatra, ismét vállalkoznak arra, s minthogy kedvvel szolgálnak, tehát sikerrel is. De ne kötekedjünk! Ne kérdezősködjünk, miért lesz a zsinat alkotmányozó? A felelet erre ez: mert conventet készül alkotni. E tárgy gyászos thema, bús melódiával s változatokkal. A budai zsinat, kánonainak „De regimine et süperioribus ecclesiasticis" szóló 1-ső szakaszának 5-dik fejezetében : ,De generáli superintendentiarum Conventu, seu generáli Consistorio® conventet alkotott. Ennek alapján, ennék folytán a magyarhoni reform, négy kerület conventre egybegyűlt mintegy negyvenszer. E convent, az egyetemes reform, egyház képviseletében, fölterjesztéseket tett a Helytartó Tanácshoz, ettől viszont intézményeket vett, a kir. Felség által is elismertetett egyh. főhatóságnak. E conventek dicséretesen s haszonnal munkáltak az egyház javára s érdemeket szerzettek az egyetem irányában. Az én igen tisztelt barátom, Révész Imre úr, azt irta 1862-ben (A magyar prot. egyház szabadságának védelmében, 1. 90, 91) »Látván aprót, egyház tekintélyes világi tagjai, hogy a budai és pesti zsinatok kánonainak sanctionáltatásálioz remény nem lehet: 1818 táján, ama kánonokba foglalt egyházalkotmányi intézményeket s illetőleg magukat a kánonokat az egyes e. kerületi közgyűlések útján és által törekedtek életbe léptetni, és pedig sikeresen. (Mikor némely papok viszálkodást támasztottak) a felség a m. kir. helytartótanácsnak 1821 jan. 16-án 1525 sz. a. kelt leirata szerint, a viszálkodások elintézését, a négy ref. e. kerület közkonventjére bizta. Ezen convent egészen autonomice meg is alakult és működött; a budai zsinat kánonai szerinti ujitásokat helybenhagyta, kanonizálta s a magyar ref. egyház mostani törvényes alkotmányának főbb intézményeit megállapította. A convent határozatait a felség a m. kir. helytartótanácsnak 1821 jul. 31-én, 20263 sz. a. kelt intézménye által helybenhagyta, sanctionálta. Ezek szerint voltaképen az l82l-ik évi generál convent oldotta meg az 1791, 26 t. c. 4 §-ban foglalt feladatot, ez állapította meg az egyh. fokozatos felsőséget, s a helytelenül úgy nevezett egyh. és világi elemek egymáshozi jogviszonyát és egyensúlyát az egyházalkotmányban ; ezen convent szüntette meg a papok és világi férfiak között évtizedek folytán dult viszálkodást; — eszébe sem jutott többé senkinek, hogy ad coordinationem gradualis superioritatis kihallgatásra vagy zsinatra szükség volna, hanem stb. (91 1.) 1822 óta 1849-ig volt a magy. prot. egyháznak s törvényesen még ma is van oly alkotmánya, mely az egyház által a communis consensio szerint maximé congruusnak s viszonyainkhoz és vallásos elveinkhez alkalmazottnak Ítéltetik.® Azomban, 1860 táján, a conventre nézve katastropha következett be. Fiatal óriások támadtak, úrfiak, kik conventen elébb nem voltak, azt nem ismerték, a volt conventek jkönyveit, actáit, mai napiglan sem olvasták, annál kevésbbé tanulmányozták. Ezek, egy búvárral szövetkezve, a tudomány tengerének mélyéből hamis