Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-05 / 1. szám

régi számban — a 8. és 23. zsoltárokkal bemutattam. — De addig, — míg a zsoltárok e mostani szövegen taníttatnak és énekeltetnek, ez a beosztás tökéletesen jó és kielégítő. Addig tehát e mű, könnyű és teljes sikerrel használható s mindenesetre gradus ad majora, mert a közönségesen használt énekes könyveinkben található dallam és szövegméret között, épen semmi összefüggés nines. A dallamok mindenütt a leghibátlanabb pontossággal s tisztán vannak feltéve, tehát dallam tanításra kiválólag alkalmas e mű. — Az 57. zsoltár 3. s különösen 5. sorai — melyeket 1876-bani együttlétünk alkalmával (lásd az évi tavaszi egyh. ker. j könyv) zenészeti absurdumnak nyilatkoztatánk — mely úgy, a mint az 5. sorban a 6. s 9. szótagok 5-vel jelezve vannak — csakugyan absurdum is — kereszttel kiigazítva vannak, úgy mint eziránt akkor megegyeztünk. Általában tehát — addig míg a zsoltárok e m o stani szövegen énekeltetnek — e mű, úgy népiskolai mint gymnazium s tanitó-képezdei kézi vagy tankönyvül a legjobb sikerrel használható, ugyanazért a legőszintébb ajánlatra méltathatom, — még ha a szöveg megváltoznék is, a dallamok pontos és hibátlan felvételénél fogva — dallam tanításra mindig alkalmas leend. A kétszóllamu dallamok (Sopran — Alt) igazán művészien vannak kidolgozva, gyönyörűség őket már nézni is, hát még énekelni! hanem aztán nehezek is, olyannyira, hogy ezeket már népiskolai tanításra épen nem ajánlhatom, mert ezeknek énekléséhez már gyakorlott hallás és tökéletesen kiiskolázott hangvétel kívántatik • de példányul igenis ajánlhatom. — Az alt, ugyan nem tartja meg mindenük az alt-méretet, néhol inkább soprano-secondo-nak tűnik fel, de hát művészileg kidolgozott kéthangu dallamoknál ez azért, — magyarúl mondva — jól veszi ki magát. — Sőt gyakorlott kántorok s organistáknak az ezekben feltalálható accordirozást — teljes kidolgozásra — örö mest ajánlhatom. A három szóllamu dallamok kidolgozásmódja nálunk még eddig szokatlan s nem használt modorban van kivivé. — Soprano 1. 2. és A 11 o mind három szóllam gyerek hangra, mely annál több vigyázatot igényel, minthogy a gyerek hangterjedelme nagyon korlátolt. —• Külföldön a németek s franciáknál százával találhatni az ily modorú énekes és dal-Jos könyveket, s utóbbiaknál igen gyakran a Rousseauféle számjegyes irás-módcial. — Nálunk még ha jól tudom — nem próbált senki három szóllamu gyerek hangra dolgozni. — Pedig igen háládatos munka ! Az alto, itt sem tartja meg folytonoson a rendes alt menetet, gyakran basso szinezetet vesz fel, s épen ezért nem könnyű munka, már csak a gyerek korlátolt hangterjedelménél fogva is. Ez utóbbi mindkét kidolgozásnál is, a helyes hangnemek választvák. A három szóllamuaknál, a végző és sor-végző hangoknál kissé teljesebb accordokat szeretnék, mert néha bizony kissé üresekül mutatkoznak, de a mint látom ez a könnyebb tanulhatás kedveért van. Általában a legmelegebben üdvözlöm Oláh Károly urat e speciális magyar kálvinista munkálkodásában ! A tanitó uraknak e mű megjelenése után nem kell aggódniok többé, hogy miként és miből hajtsák végre az egyházkerületi tanterv azon rendeletét, mely a több szóllamu éneklést is parancsolja! De ugye? nincs pénz! Bizony minden egyház megsze rezhetné tanítójának e könyvet s bizonyára az ének-ügy nyerne vele. KÁLMÁN FARKAS. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. Szent Dávid. Ezelőtt néhány héttel csaknem minden lap közölte a következő olaszországi eléggé különös telegrammot: „Szent Dávid a Labro hegyről néhány fanatikus társával való lejövetelekor karabélyosok kai találkozván, megöletett az Arcidosso síkságon." Azóta több lap megemlékezett erről a szomorú és sajátságos katastrofáról. A Journal de Geneve elbeszélését a legszabatosabbnak s legméltóbbnak találván, kötelességünknek tartjuk azt olvasóinkkal is megismertetni : j, Szent Dávid nem valami képzeleti személy volt s csakugyan elveszett az Arcidosso sikján. Ez egy ábrándozó volt, ki magáról azt hitte, legalább azt állította, hogy a legmagasabb sorsra van hivatva. Először talyigás vagy fuvaros volt, de eldobta ostorát, elhagyta lovait, hogy Garibáldit kövesse merész vállalataiban. Később megunván e dicsőséget, visszatért lovaihoz. Egy éjjel, amint lovai mellett aludt, megjelent előtte Szent Péter s megparancsolta neki, hogy menjen a pápához s az ő nevében beszélje rá, hogy az egyházban eszközölje azokat a reformokat, melyeket neki megjelent. Szt. Péter e látomás jeléül Lazaretti Dávid homlokára két egymásnak háttal álló c-ből keresztet nyomott. Némelyek állítják, hogy e jelt látták is rajta. De persze azt előbb ki kell kutatni, hogy e jelvényt csaliugyan Szt. Péter nyomta-e oda ? E bizonylattal felfegyverezve s azon mennyei kegyről beszélve, melynek ő tárgya lett, Rómába ment. Mialatt azonban az audientiára várakozott, újra egy visió jelent meg neki. „Ha a pápa, mondá a megjelent szellem, nem akar neked hinni, mond neki, hogy egyik ősöd, egy Pallavicino, Nagy Károly természetes fia, a Sabinán egy franciskánus zárdában van eltemetve®. A pápa először, kissé kétkedőleg, elment az első visió helyére, azután még kétkedőbben a másodikéra, bár a franciskánusoknak, emlékezete szerint, nem volt a Sabinán zárdája ; de később megtudja, hogy volt, m ely a