Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-05 / 1. szám

francia forradalom alatt romboltatott le. Ásatások | tétettek s csakugyan megtaláltattak Pallavicino csontjai. ' Ettől kezdve Dávid úgy tekintetett a Vaticánban ! s a klericalis világban, mint a kinek egyenes összeköttetése van a meny nyel s így nagyon képes csodástettek véghezvitelére. Elhagyva nejét és három gyermekét a Labro hegyre vonult, hol predikatiókat tartott a környék hozzá sereglő népei előtt. Egy ízben azon óhajának adott kifejezést, hogy a hegy tetején egy kápolnát szeretne építeni, s íme a következő vasárnap férfiak, asszonyok, gyermekek köveket hordtak neki vállaikon s csak hamar fölépült a magas fallal körülvett kápolna, melyet elneveztek »Dávid falának." Egyszer azt prédikálta, hogy a földi javakat újra fel kellene osztani s hogy mindenkinek egyenlő részének kellene lenni, melynek kiosztogatója s elrendezője ő lenne. A környékből vagy hatvan család el is adta mindenét s elvitték hozzá a föld productumait is, ki aztán mindeneket egyenlően kiosztotta, magának persze, megtartván az oroszlán részt. A szent ember dolga meglehetősen s szép kilátások között folydogált, annyival inkább, mivel a klérus is támogatta. Egyszerre azonban a leglényegesebb vallási gyakorlatok reformátorául lépett fel. Egyik predikatiójában azt mondta, hogy az előtt a két pap előtt, kik kápolnájában szolgálnak, úgy is lehet gyónni ha a bűnöket részletesen nem is sorolják elő ; elég csak ennyit mondani : vétkeztem Isten ellen, vagy felebarátom ellen ; vagy Önmagam ellen ; hogy Isten felhatalmazta az ő papjaitarra, hogy azoknak is bűnbocsánatot adhassanak, kik így gyónnak s hogy nem szükség éh gyomorral áldozni. Ezen felforgató doktrínák, természetesen, összeütközésbe hozták a Vatikánnal, mely végre is átok alá vetette a kápolnát. De azért Dávid folytatta a maga missióját, melynek beteljesülése Nagy boldog asszony reggelén veendi kezdetét. Ez a fatalis nap azonban minden esemény nélkül elmúlván, azt lehete hinni, hogy többé nincs mitől tartani. Ámde 18-án reggel Szent Dávid lejött a Labro hegyről s egy fegyveres csoport élén Arcidosso-féle indult, kiabálva : „Éljen a köztársaság". A közbiztonság őre maga mellé vévén néhány karabélyost és testőrt, szembe ment Dáviddal s a csoportnak szétoszlást parancsolt, mely azonban lövésekkel felele s egy testőrt s a vezetőt is megsebesítette. Ezek viszonozták a lövést s Dávid halálos sebet kapva, a hegyek közé vitetett övéitől. Ilyen kimenetele lett annak a vakmerő csalónak, ki alacsony sorsából kiemelkedve, alig 45 éves korára, annyi mindenféle ranguakat el tudott bolonditani s aki állítólagos isteni küldetésén kívül el tudta hitetni, hogy ő Nagy Károly családjából származik s ő le nd Franciaország s a pápa világi hatalmának helyreállítója. Lazaretti magáról azt mondá3

hogy -sebezhetetlen s ezt ígérte követőinek is; mindamellett hozzátette, hogy ha véletlenül, Isten akaratából az ütközetben meg kellen e is halniok, harmad vagy heted napra fel fognak támadni Eddig közölük meghaltak négyen s fájdalom, egészen meghaltak ! Már néhány hete, s még sem jött a telegramme, hogy valamelyik feltámadott volna. A szent csak este halt meg, távol minden emberi segélytől, egy rejtekhelyen, hova követői vitték4

. Látnivaló, hogy Lazaretti olyan személyiség volt, kinek bensejét nehéz kitalálni; hogy ábrándozó, rajongó vagy charlatán s gazember volt-e. Valószínűleg volt benne vegyüléke az őszinteségnek és charlatánságnak, a rajongásnak és gonoszságnak. Megérdemelte e a golyót ? Nem lehetett volna e őt és követőit fegyveres erő nélkül is észretériteni ? Erről majd értesít bennünket az olasz kormány által kirendelt vizsgáló bizottság. Bármi legyen is azonban az eredmény mindenesetre sajnálni való, hogy az állítólagos szent ilyen tragikus véget ért; követői már martyrnak nevezik, s közülök a fanatikusok szüntelen a temető körül kóborognak, melybe földi részei tétettek, lesve várva az ő feltámadását. A Renaissance után HETESY VICTOR. lelkész. IRODALOM. Az iskolai takarékpénztárak Magyarországban. Irta Weisz Bernát Ferenc, 23. lap. Nem hiába mondja Coletti, hogy a jó eszmék, ha nem is aratnak gyors diadalt, egyszer megindítva, céljukat mégis föltartóztathatlanul elérik. Az iskolai takarékpénztárak ügye, kivált hazánkban, hol oly csekély a takarékossági ösztön, kétségkívül ama jó eszmék sorába tartozik, s e gondolat apostoli buzgóságú hirdetője, Weiss B. F. úr, valóban annyira előre is vitte már ez ügyet, hogy a legújabban ellene irányúit támadások legföljebb csak hátráltathatják, de kifejlődésében meg nem akaszthatják. Weisz úr a jelen alkalommal már harmadízben ismerteti az iskolai takarékpénztárak intézményének hazánkban elért eredményeit. Prot. tanintézeteink közül a mult évben a ceglédi és lőcsei ev., meg a magyar-igeni ref. elemi iskolában, valamint a rimaszombati egyesült prot. gymnasiumban, s a felső leány-nevelő intézetben gyökerezett meg az iskolai takarékpénztárak intézménye. Ezek közül legelőbb Fábry János hozta be leánynevelő-intézetébe már 6 évvel ezelőtt, 4 év előtt pedig a rimaszombati gymnasiumba; a ceglédi ev. népiskolában Mészáros János tanitó 1876 ápr. 19-dikén alapította meg az isk. taka rékpénztárat. Jelen füzet, e hasznos intézménynek tanulságos történelmi átnézetét, adja. Magyar Lexikon szerk. Somogyi Ede, kiadja Raut mann Fr. 15. füzet, melléklete : a klasszikai ókor istenei. 16.. íüzet, melléklete : magyarországi borfajok térképe, Minden füzet külön kapható, ^gy-egy 30 kr,