Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-02-16 / 7. szám

A meghatottság mély csendje állott be, midőn így szólt: ,Midőn pedig ama szomorú Világosnak setét éjszakája elközelgett, midőn mindenki csüggedett ; 0 akkor is tett, bizott, imádkozott, munkálkodott." Nagy marad előttünk a megdicsőült, hogy Pál apostol buzgalmával lobogtatá a protestantismusnak mint a felvilágosodás, haladás és szabadságnak zászlóját. — Végre kiemelte Öt, mint a szeretet apostolát; mert míg egyrészt nevéhez a legdrágább kincsét képezett árvák ügye fűződik, addig másrészt az egyetemes gyámintézet megalapítása által, az iskolát, mint egy szebb jövőt biztosító veteményes kertet ápolá és templomok építtetésével a lelkiismereti szabadságot biztositá. Mi is ezen szeretet-intézetnek köszönhetjük templomunkat. így rótta le háláját egyházunk ezen n'agy halottunk irányában. Közli

Lutheránus. Kettős ünnepély Kertán. A kertai ág. hitv. evang. gyülekezetben, jan. 12-én ment végbe, szép rendben, az összes választó közönség jelenlétében a lelkész választás', Nt. Tatay Sámuel esperes úr elnöklete alatt, ki miután a vasárnapi közönséges istenitiszteletet elvégezte volt, — prédikálván a vízkereszt utáni 1-ső vasárnapra rendeltetett evang. igékről, apostoli buzgósággal és bölcsességgel, —• oktatván és intvén a hallgatókat a templombani szorgalmas járásra, a szülőket és gyermekeket az ő fontos kötelességeik teljesítésére, — a gyűlést egy rövid beszéddel megnyitotta, felolvastatván a candidatusok névsorát, a mire néhány pere múlva egy értelemmel t. Kalmár Pál, pápai segédlelkész úr lett rendes lelkészül kikiáltva és megválasztva, a ki február 2-án hivatalába ünnepélyesen be is lett iktatva. Legyen szabad ezúttal a beiktatási ünnepélyről megemlékeznem. — A beiktatást Nt. Tatay Sámáel, köztiszteletben és szeretetben részesülő kedves esperes urunk teljesíté, ki egy remekül kidolgozott velős beszédben üdvözölte a gyülekezetet és az ifjú lelkipásztort, szivet lelket megható szavakkal adá át neki a templom kulcsát, anyakönyveket és az oltári szt. edényeket az egész gyülekezettel együtt. A beszéd befejezése után Nt. esperes úr buzgó imában emelte fel szivét Istenhez hogy áldja meg a gyülekezet és sz uj lelkész közt köttetett frigyet. Gyönyörű jelenség volt látni a gyülekezetet arcra borulva, az uj lelkészt az oltárnál térdre esve, imádkozni. Ezek után, két énekvers elzengése után a beiktatott lelkész ment fel a szó székre. Csengő hangjával, jó előadásával megindította a hallgatók szivét, s megnyerte azok tetszését jól kidolgozott beszédével, szólván Ján. i f. 19—37 alapján, a protest. lelkésznek milyen legyen állása, milyen legyen hangja, mi legyen alapigéje, mi legyen célja. — A predikátió elmondása után a gyülekezet énekelt, az uj lelkész pedig násznagyaival és vőfélyeivel kiment a templomból, hogy az oltárhoz vezesse menyaszonyát, az elhalt lelkész Nt. Kiss János hátra hagyott árváját Kiss Rizát. Az ifjú párt egy remek, költői képekkel felékesített alkalmi beszéddel Nt. Gyurátz Ferenc, pápai lelkész úr kötötte egybe, Hogy mily hatást szült a jeles férfiú beszéde, elég csak annyit megjegyeznem: alig volt a hallgató közönség között szem, melybe öröm könyeket ne idézett volna a kétszeresen ünnepélyes pillanat. Sok szerencsét kívánunk az ifjú párnak, különösen az ifjú lelkésznek a kettős frigyhez ! Talán mondanom se kellene, hogy ezt a kettős, oly igen ritka ünnepélyt víg áldomás, mennyegzői lakodalom követte, a melyen a felköszöntéseknek hossza vége alig akart lenni. És az a család és gyülekezet, mely ez előtt alig öt hónappal, sírva temette a jó atyát és hű lelki pásztort, azon szobákban és helyen, hol a halottas tort zokogva ülte meg, most ugyan az a család, a gyü-I lekezettel együtt a menyegzői lakodalom víg torát í ünnepelte! Sz. s. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Látogatás a francia kálvinistáknál. — Eredeti levél. — (Vége.) Ezek után áttért a dieulefiti gyülekezet életének és működésének jellemzésére. Igen szép világításban mutatta be a gyülekezetnek úgy vallásos buzgóságát, valamint felebaráti szeretét is. Általában igen becsületes, munkás, takarékos, vagyonos és istenfélő embereknek mondta hallgatóit. Hétköznap a munka miatt gyérebben, de vasárnapokon és ünnepeken mindig tömegesen látogatják az istenitiszteletet. Pedig a templomban ingyen csak állni lehet, mert a számozott ülőhelyek mind bérbe vannak adva családoknak és egyeseknek. S ezen itt senki meg nem ütközik, mert egy részről ez a szokás, más részről pedig az egyháznak semmi vagyona nem levén, mindenki belátja, hogy a gyülekezeti szükségek fedezéséről csak így lehet legcélszerűbben gondoskodni. Az ülőhelyek árait a presbyterium évenként meg szokta ugyan állapítani ; de azért nem ritkaság, hogy a hivek buzgóságból olykor egymásra licitálnak. De, ha egyházi Vagyon nincs, egyházi terheket sem igen ismernek a francia kálvinisták. A papot az állam fizeti ; a templom és papi lak fenntartását pedig legtöbbnyire igen megkönnyíti az állami mérsékelt segély mellett a politikai í község generositása. Stolárék szabály szerint volnának ; de a lelkészek, kik talán Franciaországban értenek legjobban a belmissióhoz, le szoktak mondani a stoláról, hogy ne csak saját híveiket el ne idegenítsék, hanem még másokat is magukhoz édesgessenek. A felebarát 14