Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-04-28 / 17. szám

körükben egyesületet alakítanak, melynek címe: Tiszántúli ref. egyházkerületi középiskolai tanár-egyesület, központja Debrecen —- megváltoztatott, eleinte Futó M. javaslata értelmében igy módosíttatott: „A tiszántúli ref. egyházkerületbeli középiskolák tanárai, hogy a jelenkori haladás egyik főeszközének, a társulásnak erőfokozó jótékony hatását kifejthessék : saját körükben egyesületet alakítanak stb., — de a hitelesítés alkalmával csak enynyire vonatott össze az egész vitás 1. §. : „A tiszántúli ref. egyházkerületbeli középiskolák tanárai egyesületet alakítanak stb. — holott nézetem szerint, bár stiláris módositás volt a Futó Mihályé, de márcsak azért is meg kellett volna hagyni az általa módosított szöveget, mert abban van az egész egyesülés basisa lerakva, másfelől pedig a módosított szövegnek visszautasításával mintegy következetlenségbe esett a gyűlés — legalább én úgy gondolom. — A rendes tagok feletti vita ekként ért véget, hogy a nagyon tág értelmű és sokfelé magyarázható eredeti szöveg ezen kitétele : „Rendes tagok az egyházkerületbeli prot. felekezetbeli fő- és középiskolai tanárok és mindazon ref. vallású egyének, kik a prot. felekezeti tanügy iránt való érdeklődésüknek az egyesületbe belépés által jelét, adják" — leginkább Kovács Imre felszólalása és Tóth Sámuel indítványa folytán oda egyszerüsíttetett, hogy: „Rendes tag lehet minden prot. t a n á r", mely módositás értelmében én alólirt, mint más egyházkerületbeli tanár, szintén tagja lehettem emez egyesületnek. Egyes stiláris módosítások, kihagyások vagy közbeszúrások megtétele után még egyszer felolvastatott és helyben hagyatott az öt szakaszból álló alapszabályzat, melyek közül az első az egyesület címe, célja és eszközei, a második az egylet tagjai, a harmadik a tagok jogai és kötelességei, a negyedik az egylet ügykezelése és az ötödik az egyesület feloszlása felől intézkedik. (Az alapszabályzat a jövő számban jő. Az alapszabályzat megalkotása és elfogadása után a gyűlésre megjelent s fenn megnevezett, összesen 34 tagnak ott a gyűlés szinhelyén való beiratkozásával tényleg megalakult a most még csak „Tiszántúli", de később talán „Egyetemes prot. tanár-egyesület" ; mi hogy bekövetkezzék az egyetemes prot. tanártestület jó akaratát és buzgó törekvését tételezi fel a tiszántúliak által kitűzött követésre méltó cél iránt, melyet felkarolni minden protestáns, legközelebb minden reform, tan férfinak elengedhetlenül szent kötelessége — lakjék bár tiszáninnen — tiszántúl, dunáninnen vagy dunántúl ! A tisztviseloség megválasztására kerülvén a sor, a gyűlés abban állapodott meg, hogy, noha végleg megalakult, mindazáltal részint az alapszabályzatnak a felsőbb forumon leendő megerősitéseig, részint a leendő gyűlési idő rövidsége és bizonytalansága miatt most egyelőre csak ideiglenesen megalakultnak tekinti magát, s ez értelemben választotta meg állandó bizottságát, mely áll az elnökből, jegyzőből, pénztárnokból, négy debreceni és nyolc vidéki tagból. Titkos szavazás után általános többséggel elnök Szegedi Sándor, jegyző Gergely Károly, pénztárnok Oszterlamm Ernő, debreceni tanárok lettek; a négy helybeli bizottsági tag: Békési Gyula, Géresi Kálmán, Tüdős János és Nagy Pál, póttagok: Tóth József és Kovács János; végre a 8 vidéki bizottsági tag: Kovács Imre, Barkász Károly, Kozma Sándor, Futó Mihály, Vozári Gyula, Kozma Lajos, Bede Lajos és Győri Lajos 5 póttagok: Rózsa Sándor, Bokor Imre, Becsek Sándor és alólirt. Miután még az elnökség a legközelebbi közgyűlésnek már a következő nagy szünidőben leendő egybehívására — belátása szerint — felruházta tik, egyszersmind megbizatik. hogy a jelen alapszabályzatot a tanügyi bizottság által a szokott módon terjeszsze a ft. superintendeiitia elébe. Ezzel jó nagy-délután vége lett ezen nagyfontosságú gyűlésnek, hogy helyet adjon a még aznap délutáni másik tanügyi ülésnek, melyben a mult superint. gyűlésből kiküldött bizottság ülésezett, a vidéki gymnasiumok rendezése és a debreceni iskolához és egyházkerülethez szorosabb, szerves összeköttetésbe hozatal végett készítendő tervjavaslat kidolgozása ügyében, mely javaslat a következő napon, f. hó 25-én összeülendő superint. tanügyi bizottság retortáján megy keresztül. Megemlítem még, hogy estére összejövetel rendeztetett a „Bikához" címzett vendéglőben, ahol a tanügyi bizottságba eljött tagokkal mintegy 40 — 45-en lehettüuk, örvendetesen töltve az estét, melyet még örvendetesbbé tett a kitűnő és szeretve tisztelt föpásztornak Révész Bálint urnák, Nagy István n.-váradi pap és esperes, és Balogh Ferenc, theol. tanár kíséretében vacsora végén való megjelenése. A társaság efeletti örömének igen találóan Kovács Imre karcagi igazgató adott uagy lelkesedés közt kifejezést csinos felköszöütésében, melyet követett a Géresi Kálmán elmés toastja a „vidéki" tanárokra, kiknek helyzetüket irigylésre méltónak tüntette fel a debreceniekkel szemben (hát cseréljenek, tudom, a „vidéki" tanárok ráállnak!) ; Géresinek méltóképen visszafelelt előbbi felköszöntő Kovács Imre 5 Gergely Lajos és Kovács János tanárok az uj egyesület megerősödésére és felvirágzására ürítették poharukat. A társaság jó nagy része csak éjfélkor oszlott szét. Debrecenben, 1878 ápr. 25. BENKE ISTVÁN, kun-szent-miklósi tanár. Egy anya nézetei a népiskolai képzés s az erkölcsiség felől. A közoktatási ügy terén a közelebbi félszázad alatt egész nyugot Európában, nálunk pedig különösen az utolsó évtized alatt nagyszerű haladás és sok rendbeli reform tétetett. Másrészt azonban ezzel is úgy vagyunk, mint sok más dologgal az életben, hogy a haladással és javulással fokozatos arányban növekednek a vágyak s