Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-20 / 3. szám

A társországok nevezetesebb helyeinek fölemlitése után átvezeti e könyv a tanulót Európára és a többi 4 világ-, illetőleg földrészre. Utána következnek a tengerek, a föld, mint égi test. Es ezzel a földrajz ismertetése véget ér. II. Magyarország története. Szól ez ország régibb lakosairól. A magyarokról az ő fejedelmeik alatt. A magyar királyokról, a mint az Árpádházból egymás után uralkodtak. Jönnek a különféle házból származott királyok. Végre a Habsburg-családból támadt uralkodók soroltatnak elő, a mint a magyarországi királyi trónra léptek. Mindegyik uralkodó neve alatt az ő uralkodási korára eső nevezetesebb eseményeket ügyesen csoportosítja szerző. III. Alkotmánytan. E helyen ismét a község, a gyermek szülői otthona a kiinduló pont, szólván a község kormányzatáról. Ezt követi a járás és megye, ugy az ország. Minden egyes pontnál a kormányzó közegek az ő jogaik és kötelességeik műkörében iratnak le. Miután az országgyűlést, tehát az ország törvényhozótestületét, élén a felelős magyar minisztériummal bemutatta volna, áttér a könyv a monarchára, kinek felségi jogait és atyai kötelmeit népe iránt érthetően adja a gyermek eszére. Leirja az egyes honpolgár kötelességeit, melylyel ugy koronás királya, mint hazájának tartozik. Végre Magyarország címerét mutatja be. Ez is röviden van tartva, de jó. IV. A keresztyén egyház története. Méltó kezdet : a keresztyénvallás isteni alapitójának megismertetése A tanítványok A keresztyénség zsidó és pogány ellenei. A keresztyénség Nagy Constantin alatt. A belső hanyatlás kora, mignem a reformatio bátor úttörőire keríti a sort egy Vald Péter, Viklef János és Husz képében. Ugy megy át a sajátképeni hitújitásra Luther, X. Leo és V. Károly korának rajzolásával. A keresztyén egyház történetét befejezi Zvingli és Kálvin fölléptetese. V. Természetisme. Rövid bevezetés után a termények ismertetését veszi elő nyomban a szerző, a mikor is az állat-, növény- és ásvány országból a hasznosabb és nevezetesebb állatok, növények és ásványokat synthetice magyarázza. —; Végre (természettan) a tünemények, nevezetesen: összetartás, tapadás, vegyülés, nehézkedés, hang, melegség, villanyosság, delejesség ismertetésével e tant is befejezi. VI. Gazdaságtani ismeretek. Minden bevezetés nélkül előadja a gazdaságtan körébe vágó egyes munkaköröket, minő: méhészet, selvmészet, konyha-kertészet, gyümölcsfatenyésztés, szántóföldmivelés, tehát oly dolgokat szemel ki, melyek gyakorlati természetöknél fogva egy falusi gyermeknek legszükségesebbek, hogy az ősi funduson haszonnal járó gazdászatot tudjon folytatni. VII. Magyarnyelvtan. A bevezető igékben megismerteti a hangokat, szótagokat, szavakat, ezeknek különféleségét és úgy megy át a mondat részeire, a nevek és azok ragozásaira, ugy az igeragozásra sat. Helyesírási szabályok felsorolása zárja be az egész tankönyvet. I Melegen ajánlom a népiskolák kormányzóinak és tanítótestületnek, nem csak dunántúl, de mindenütt hazánkban e »tankönyvet* kézi könyvül. 2., »Hazai történelem.* Ugyan ezt »Vaterlándische Geschichte" cim alatt német nyelven külön füzetben is tárgyalja szerző. Hogy fontos tárgy a hazai történelem, hogy azzal népiskoláink közvetítése mellett népünk minden rétegét megismertetni immár elhalaszthatlan kötelességgé vált, bizonyításra nem szorul. Mert ha azt akarjuk, a mit pedig akarnunk kell, hogy magyar népünk hazánk ügyei iránt érdeklődjék, hogy azt a földet, mely szült, nevelt s egykor sírjával betakar, szeretni, imádni tudja a nép; hogy azon polgári jogokat, melyeknek birtokába a kor szelleme következtében jutott, észszerűen, saját és nemzete javára felhasználni tudja, és ne váljék, a hiú dicsőség után szomjúhozok kezében vak, sokszor, durva eszközzé : első dolog, hogy az a nép ismerje a haza ezredéves történetét a népek boldogitására célzó intézményeivel egyj ben Mert különben mint egyebütt történt, a tudatlan ' és járatlan nép kezébe adott szabadság kétélű fegyverré változik át, melylyel oda csap, hova nem célozott; égő kanóccá lesz, mellyel ott gyújt, hol égetni maga sem akart. Ennek elejét vesszük, ha a műveltség egyéb eszközei mellett a hazai történelmet is cultiváljuk népünk közt, tanítván arra már a kezdő nemzedéket. Kérdés : hogyan kell e tanításban a legcélszerűbben eljárni ? Micsoda methodust kövessen a tanitó az ő növendékei közt, midőn a história fáklyájával kezében lép közibéjek ? Ha pusztán chronologice előadja az eseményeket, és igy akarja rá növendékeit megtanítani az iskola-tanitó, mi több, velők a históriát megkedveltetni, ugy hogy később is éhezzék és megszomjuhozzák, célttévesztett munkát végzett, ugy járt, mint ki híjába vágja a levegőeget. A gyermek hajlamánál fogva kedvelője a képeknek. Azért legtöbb eredményt ugy mutathat fel, ha bír azzal a talentummal, hogy tárgyát képekbe foglalni, jellemrajzokba Önteni tudja. Azaz, mindenkor, az egyes előadások kezdetén oda állit egy hőst, egy királyt, egy nagy hazafit, egy halhatatlan statusférfi ut, egy egyházfőt és ezeknek nevéhez fűzi koruk történeti anyagát. E cél. nak akar megfelelni Ebenspanger János úr. Kérdés mennyire jutott e fontos célhoz közel ? Minden emberi mű magán hordja kisebb nagyobb mértékben az emberi hijányok, fogyatkozások nyomait. Teljesen tökéletes művet még senki sem alkotott sem ezen, sem más mezején a tudománynak. Ugy szerzőnk ezen művének is lesznek gyöngéi. Nevezetesen : képei, jellemrajzai nincsenek kellőleg egyik másik helyen kikerekítve. A főpont nem mindég arra a tárgyra esik, melyet leginkább akar láttatni. Sok helyen rövidebbre is vonhatná a kép melléksugarait, mindjárt nyerne vele a tárgy szép arányossága. Festői ecsete sem fog tisztán mindenütt, ha más szinbe mártja, szebben fog. Mert nyelve olykor-olykor megköti magát és ilyenkor hibát