Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-10 / 45. szám

mert nem nevethetünk. Szomorú dolog a z , mikor alkot­mányos életünk második évtizedében örökké védekezni, jajgatni kell az egyházkerületnek. Mindenütt beavatko­zás, örökös védekezés részünkről: A pápai főiskola nem levelezhet postadijmentesen; a tanítói nyugdíj nem vet­tetik ki adóforint után ; tanítóink a védtörvény 26. §-a ellenére harctérre szólíttatnak stb. mindezek miatt felirat az illető ministeriumhoz. Miután a közoktatási törvény van oly hatalom mint a védtörvény, — miután a jövő a könyvé s nem a fegyveré, miután a védtörvény szigorú végrehajtásával a közoktatási törvény hatalma töretik meg s miután ta­nítóink nélkül is harcképes a sereg, sőt a tanszéken inkább védik a hazát mint harctéren, felkéretik a kép­viselőház is : hogy az 1868. XL. t. c. novellariter módo­sítani méltóztassék, hogy a tanítók háború esetén tan­székeiken meghagyassanak. Nem igen illik testületnek a mi egyesnek. Egyes zokon vehet valami sérelmet ott, a hol testület hallgat. De a testületi hallgatásnak is van határa. Meghal a dicső emlékű, nagy hagyományozó Baldácsy báró, elte­metik a dunántúli kerületben a nélkül, hogy az illetők által elnökségünk ezt hivatalosan megtudhatná, és a gyászünnepélyen jelen lehetne. Azért midőn a dicsőült báró elhunyta jegyzőkönyvileg megörökíttetik, fájdalmas érzés fogja el kerületünket, hogy akaratán kivűl eső okok miatt gyászünnepélyén meg nem tisztelheté. Ez úttal megválasztatik az alapítványt kezelő bizottság is, kinek is kötelessége lesz az alapítványról időnként je­lentést tenni s a kerülettel szerves összeköttetésben lenni. Kerületünkben a közigazgatási bizottságok a tan­felügyelői jelentés folytán rá parancsoluak egyes gyüle­kezeteinkre az iskola építést illetőleg, feledvén hogy fe­lekezeti iskolához az illető esperesnek is van szólása. Kerületünkben Veszprém vármegye tesz így. Ép ezért ennek Noszlop iránti rendeletét az eljárás miatt, felebbez a kerület, kérve az illető ministeriumot oda hatni, hogy a megyék rólunk nélkülünk ne rendelkezzenek s akkor is csak a szokásos felsőbb egyházi hatóságok útján. Jó[ megjegyezzük e helyen, az ellen, hogy a megye rosz, célszerűtlen iskolák helyett ujakat emeltet nem szólunk, de igenis az ellen, hogy egyházi hatóságunk mellőzésé­vel teszi. Bár arra lenne gondja a megyéknek, hogy a szolga- és községi birák hivatalból kikövetelnék a mu­lasztók neveit s azok szülőit megfenyítenék. — A testvér ág. dunántúli kerülettel a n. geresdi egyesség revideálása és a gyimóti vegyes küldöttség kiküldése miatt érintkeztünk. Mindkettő igenloleg oldatott meg. — Kerületünk szabályrendeletei 1866-ig kinyomat­vák, az azutániak összegyűjtése Szekeres Mihály lel­készre bízatott. Az első magyar általános biztosító társaság főügy­nöke Kósa Albert úr azon indokolt emlékiratot terjeszti elo, hogy kerületünk lelkészei, tanitói, gondnokai, tiszt­viselői, ha az ő kezén keresztül biztosítják magokat, csa­lád] okat, ő az ügynöki dijat a kerületi főiskolának ajánlja. Elismeréssel fogadtatott, és az illetők meleg ér­deklődésébe ajánltatott. Ezen ügyhöz még hozzá szó­lok, ha az egész tervezet kinyomva s így ismerve lesz. — Kerületi tisztviselők választása: dr. palánki esp. gondnok gróf Qyürki Ábrahám, nógrádi főispán, b. somogyi esp. Körmendi Sándor, tatai esp. Páli Lajos urak lettek, kik is az esküt letették. — A jegyzőkönyv könnyebb kezelhetése szempont­jából még egy egyházi és világi aljegyző választatása határoztatott el. Az özvegy árvái gyámoldai szabályok készítésére, Kis Gábor pápai lelkész s e. k. pénztárnok úr elnöklete alatt, Páli Lajos, Antal Gt-ábor, Szekeres Mihályból álló bizottság választatott. SZEKERES MIHÁLY, ref. lelkész. A gyomai ref. egyház gyarapodása. A gyomai ref. egyház újból felszerelt régi három, valamint egészen új nagy harangja is, oct. hó 27-én hívta először a magasból istenitiszteletre a híve­ket. Történt pedig a vaskoronákkal felszereltetés azon indokból, mert a régi gyönyörű szavú harangok kettejét, a sok használat következtében, mármár meghasadás fe­nyegette 5 az uj nagy harang pedig, az úgynevezett pom­paharangzásból, oly kézipénztárt biztosit az egyháznak, mely jövőben — biztos számítás szerint — az iskolák virágzásánk alapját veti meg. Ha ugyanis 10 év alatt a régi három harang 4000 frt. 0. é. keresett, pusztán csak — mert a rendes temetési harangozásért senki sem fizet — pompaharangozásból: nem fogja-c tetemesen növelni a bevételt az uj harang, mely fizetés nélkül — kivéve az ünnepi istenitiszteleteket — soha sem kondul meg? Dicséretet érdemelnek „Pozdech utódai" illetőleg Thury János és Hosch urak, hogy nemcsak a felszerelés és vasállványok körül, de abban is kimutatták kitűnő ügyességüket, hogy az uj 30 mázsa 54 font, felszerelve 45 mázsás harangot, a régiekkel — dacára hogy ezek­nek fülei mint levagdaltattak — annyira összhangzásba hozták, miszerint az összhang : e i s, e i s, g i s, c i s, igy tehát teljesen zenészeti. Azt az örömet mely sziveinkben támadt, midőn először összehúzattak, nincs toll, mely méltán festhetné. A miénk az öröm; a dicsőség az Istené, kinek szent neve áldassák most és mind örökké. De nemcsak egy örömünk vagyon mi ne­künk. A szabadságharc esztendejében leégett, s esak ideiglenes bádog és vas tetővel bevont templomunk régi diszes alakjában visszaállítása is kimondatott, az egyház­tanács, illetőleg népképviseleti nagy gyűlés által, mult hó 13-án. A tervet Halmai Andor mérnök, illetőleg mű­építész ur készítette, s vállalta el a kivitelt is 22,200 frt o. é. E terv szerint a templom egy diszes antik körfalat 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom