Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-02-03 / 5. szám

munkájuk nyomán, melyen porba dőlnek mind a bálványok, megtörik a kasztrendszer, leveretik a viszály, gyüíöltség, s a nép milliói a testvérszeretet szent köteléke által összefűzve egy szivvel lélekkel borul le a Mindenható előtt. — Mi e magasztos bizalomra tisztelettel gondolva, mondjuk el: adja Isten, hogy e remény mielőbb valósuljon ! G-YURÁTZ FERENCZ. KÖNYVISMERTETÉS. Na g y p a p o k életrajza. írták Liszkay József, Dr. Szeberényi Gusztáv, Oyó'ry Vilmos, Makkai Domokos, Dr. Bartók György. Kiadja a magyarországi prot. - egylet. 1877. {VIII. 300 lap.) Ára 2 frt 40 kr.' A umlt év utolsó hetében hagyta el a sajtót a theol. könyvtár 9-ik kötete, mely ezen életrevaló vállalat 2-ik hároméves cyklusát nyitja meg és 5 valóban nagy pap-, élet vagy helyesebben jellemrajzát foglalja magában . Kételkedem, hogy legyen Magyarországon olyan prot. lelkész, ki ezen nagy papokról ne hallott volna már valamit; sőt azt hiszem, hogy sokan vannak még olyanok, kik ismerték is őket, és édesen emlékeznek vissza azon szellemes órákra, melyekben a »nagy papok* által részesültek, mert ezek nemcsak lelkészek és főpásztorok, hanem theol. tanárok is voltak. Ezen öreg atyánkfiait mindenesetre kellemes újévi ajándékkal lepte meg a szerkesztő ezen munka által. A könyv olvasása közben visszaemlékeznek eltöltött ifjukorukra, felidézik leikökben ifjúkori vágyaikat, ábrándjaikat, talán fogadásaikat, miket e nagy papok és tudós professorok lelkes előadásai után tettek : hogyan fognak működni, miket fognak létrehozni a gyakorlati és tudományos téren egyiránt. És mindezeken elmerengve, elgondolják magokban : mennyire megváltozott áz egyház arculata azóta, mennyivel jobban volt sok minden akkor, mennyivel jobban van sok minden most! Krisztus urunknak ezen öreg szolgái kétségen kivül köszönettel tartoznak a prot. egyletnek, illetőig a theol. könyvtár tapintatos szerkesztőjének, hogy oly nagy örömben részesité őket. De abban is kételkedem, hogy az ifjú nemzedék közönyösen tegye le e könyvet kezéből. Lehetetlennek tartom, hogy legyen olyan ilju atyánkfia, ki figyelmesen végig olvasva ezen életrajzokat s látva abban, hogy mennyit kellett atyáinknak küzdeniük azon egésséges alapelvek érvényre emelése érdekében, melyeken mi istenországát továbbfejleszthetjük,— el ne gondolná magában : bizony ezek nagy papok voltak ! — Ezen életrajzok mindegyike egy-egy tükör, melyből megláthatjuk, hogy milyennek kell lenni egy prot. lelkésznek, egy-egy utmutató, melyet követnünk kell, ha Krisztusnak hű sáfárai akarunk lenni. A nyugoti prot. országokban, hol az irodalmi munkásság nagyobb és élénkebb mint nálunk, számtalan olyan könyv jelenik meg, melyben egy-egy eseményekben gazdag életű lelkész tapasztalatai vannak leirva. Az ilyen irányú munkáknak, ha tudományos becsök nincs is, mindenesetre meg van azon nagy hasznok, hogy az ifjú lelkészeknek utmutatóul szolgálnak: mit és hogyan kell végezniök, hogy működésüket siker koronázza. Fájdalommal kell megvallanunk, hogy a mi egyházi irodalmunk e tekintetben is igen meddő. Kitűnő lelkészeinknek életét nem ismerjük, működésüket nem tudjuk méltányolni, azon dolgok iránt, melyekért Ők oly sokat fáradtak, nyugalmokat feláldozták, nem érdeklődünk, Es ezen szomorú körülménynek nem az az oka, mintha keblünkből kiveszett volna a hála érzete s azok érdemeit méltányolni nem tudnók, hanem az, hogy nem ismerjük. En meg vagyok győződve, hogy ezen életrajzoknak jellemképző hatása nem fog elmaradni. A »nagy papok életrajza* tehát nemcsak gyönyörködtető, hanem jellemképző olvasmány is egyszersmind. Azonban tudományos értéke is van e munkának. Ha eljön valamikor az idők teljessége, melyben vállalkozik egy hivatott ember prot. egyházunk jelenének kimerítő megírására, az nem fogja nélkülözhetni ezen becses életrajzokat. Az utóbbi két évtized alatt egyházunk beléletében nem fordult elő oly nevezetes mozgalom, melynek részben kezdeményezői, részben éltető faktorai ne azon férfiak lettek volna, kiknek életrajzát e könyvben van szerencsénk olvasni. Es ezen életrajzok annyival inkább nélkülözhetlenek, mivel magokban állanak. Elég szomorú dolog bizony, hogy a legszükségesebbről, prot. egyházunk történelméről annyira megfeledkeztünk ! Révész Imre ur megkezdte volt egyháztörténelmünk alapos megírásához megvetni az alapot becses biographiái által; de fájdalom ! ő is elhallgatott. Igen nagy köszönettel tartozunk tehát a prot. egyletnek, hogy a szükségesről gondoskodni akar a prot. egyházunk történelmének megírását ilyen értékes biographiák által elősegíteni óhajtja. De lássuk a felvett nagy papok életrajzait egyenként. Megnyitja Tóth Ferenc pápai ref. lelkész és dunántuli püspök életrajza, Liszkay József ismert írónktól. Kétségenkivül mindnyájan kedvezően ismertük Tóth Ferencet, sok szépet és jót hallottunk életéről és működéséről, sőt vannak még olyanok is, kik általa képeztettek a theol. pályán ; de ezen életrajzból még nagyobbnak ismerjük meg, nagyszabású egyénisége méginkább kidomborodik, tudományos képzettsége méginkább szembeötlik. Valóban igen nehéz elhatározni, hogy mint theol. professor vagy mint egyház-kormányzó volt-e nagyobb, kiemelendőbb ? Harmincnégy megjelent munkája, melyek közül 10 terjedelmes, tudományos dolgozat, mindig bizonyságot fog tenni nagy tudományáról, fáradhatlan szorgalmáról. Irt a b c-t, katechismust és szoros értelemben vett theologiai munkákat, hogy a hiányt mindenütt pótolja s a tudományt előbbre vigye. Es ezen