Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-10-06 / 40. szám

sóg külön érdekeinek alárendelik saját egyházak ór- I dekeit, nem a nemzetiségi kérdéseket egyenlítik ki, de tettleg — bár jobbára nem tudva — azon szlá­voknak igyekezeteit mozdítják elő, kik magyar ha­zánk keleti határait átölelve, oda törekednek, hogy közös monarchiánk és különösen protestáns egyhá­zunk létoszlopainak megingatásával, hazánk kebelé­ben a szláv elem legyen az állam vezéreleme. Elérkezett legfőbb ideje annak, hogy öntudatra ébredjenek protestáns egyházunk minden hívei, mert különben elvész nálunk a protestáns egyház; és nem azért fog elveszni, mintha a bosnyákoktól fél­tenónk egyházunkat, de ha saját egyházunk kebelé­ben lesznek, kik a szláv nemzetiséghez annyira ra­gaszkodnak, hogy annak zászlója alatt egyházunk életórdekeire nem ügyelnek. Nem ezen helyről szól­hatok azon téves politikáról, mely Bosznia elfoglalá­sában kereste a panszlavismus elleni vódfalat, miután azonban az uralkodó eszmék zűrzavarában és helyte­lenségében ezen hiba szomorú ténynyé vált már is, sőt közös monarchiánk némely részeinek szlávajku polgárai ezen elfoglalástól éppen az ellenkezőt, ugyanis a szláv elem erősbödését várják, kénytelen vagyok ezen helyről protestáns egyházunk közórzüle­tónek megfelelve, annak legszentebb érdekében ab­beli reményemet kijelenteni, hogy egyházunk tagjai közt nem lesz egy sem, ki nemzetiségét a protes­táns egyház rovására terjeszteni akarná. El nem hallgathatom e szerencsétlen bosnyák háborúnak egyházunkra nézve másik kellemetlen ered­ményét, miszerint közös hadseregünk egyik részének napirenden levő mozgósítása folytán, rendes és segód­lelkészeink, néptanítók ós tanárok oly számban hi­vattak be fegyver alá, hogy vannak egyházközségek, mint a dunántúli superintendens ur jelenté, melyek­ben az egyházi élet teljesen megszűnt. A véderőről szóló 1868. évi 40. törvénycikknek 25. szakasza szerint ugyanis csak azon papjelöltek vagy theologu­sok iktattatnak a hadsereg lelkészet! lajstromába ós háború esetében mint tábori lelkészek alkalmazandók, kik mint papjelöltek a hadseregbe beosztattak; ellen­ben azon lelkészek, kik mielőtt theologusok lettek volna, hadkötelezetekkó lettek ós ezen kötelességnek egyévi önkénytes szolgálat által eleget tettek, tény­leges fegyverszolgálatra hivatnak be. Már a mult évi egyetemes gyűlésből kérvény nyújtatott be, mi­szerint az érintett törvény kedvezménye terjesztessék ki azon lelkészekre is, kik elébb voltak egyévi ön­kónytesek, mint hittanhallgatók lettek volna, Miután e kórvénynek, valamint az általam legújabb időben benyújtott folyamodványnak sikere nem volt, nem ma­rad egyéb hátra, mint hogy az egyetemes közgyűlés e tárgyat ujabb tanácskozás alá vegye. A theologiai egyetemes akadémia felállítása ügyében kinevezett egyetemes bizottság f. é. február havában beadta véleményes jelentését, mely általam az egyházkerületekkel elbírálás végett közöltetett és miután a bizottság jelentésének 6-ik pontja szerint a pozsonyi egyház felhivatott, hogy kívánságai ós feltételei iránt véglegesen nyilatkozzék, ezen egyház­tól vettem nyilatkozatot, a melyben azonban a bizott­ság javaslatai ós megállapodásai ellen oly lényeges kifogások tétetnek, hogy azok iránt a bizottság pót­jelentése nélkül a közgyűlés nem határozhat. A tanítói országos nyugdij-intózet ügyében a mult évi egyetemes gyűlés végzése szerint a minis­teri umhoz felírat intéztetett, mert bár az 1875. évi 32. törvénycikk szerint azon esetben, ha az illető egyház magát arra kötelezi, hogy tanítójának annyi ós oly mérvű nyugdijat biztosít, mint minőt a tör­vény értelmében nyerne ós az iránti nyilatkozatát négy hónap alatt bejelenti, az állami 24 frtnyi adó alól fölmentetik, mégis a ministerium a dunáninneni egy­házkerület több esperességeinek olyatén nyilatkozatát el nem fogadván, az egyházközségeket és tanítókat foly­tonosan ezen 24 forintos nyugdijadóval terheli. Az ismételt jelen feliratra is tagadólag válaszol, a tör­vényt oda magyarázván, hogy ez csakis a törvény alkotása alkalmával már létezett nyugdíjintézetekre vonatkozik, mi azonban a törvény világos rendele­tével össze nem fér. Sillig Paulina Drezdában szlávajku evangyelmi lelkészek özvegyei nyugdíjazására szolgáló alapra ha­gyományozott 600 marka iránt a mult évi egyete­temes gyűlés kivánatának megfelelve, a drezdai Gusz­táv Adolf-nőegylet megküldó a végrendeletet egy felvilágosító nyilatkozattal, melyből kitetszik, hogy az alapító nő csakugyan a trencsóni esperesség lel­készeinek özvegyeit értette. Egyszersmind örvendetes tudomásúl jelentem, hogy a mult óvi egyetemes köz­gyűlés óta a Gusztáv Adolf-egylet ós annak fiók­intézetei egyházaink- és tanító-intézeteinknek 3455 markot, 90 forintot ós a genfi sególyző protestáns egylet ujklenóci szegény egyházunknak 200 fran­cot küldött, mely adományok jobbadán a szepesme­gyei batizfalvai lelkész Dianiska András fáradhatat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom