Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-22 / 38. szám

104. A pécsim, kir. állami főreál tanoda évi értesitője. Igazgató Vész Albert. Tanulók sz. 295, tehát 45 el kevesebb mint a mult évben. Azelőtt ezen intézet­ben egy, sőt néha két párhuzamos osztályra is szükség volt, a lefolyt tanévben már egy ily párhuzamos osztályt sem kellett nyitni. Hogy a pécsi reáltanodában ép ugy, mint a többi hazai tanintézetekben, a tanulók létszáma fokozatosan csökken, ennek oka, a jelentés szerint, de mi szerintünk is abban keresendő, hogy mig a főreáltanoda, az ujabb szervezés értelmében, a tanévek száma, a tan­anyag mennyisége és az érettségi vizsgálat tekintetében a főgymnaziummal a paritás alapján áll: addig a felsőbb intézetek által nyújtott külső qualifioatió terjedelmére, illetőleg használhatóságára nézve igen nagy a disparitás a gymnasiumok és reáliskolák kőzött. Pécs város ható­sága megtette a szükséges lépéseket arra nézve, hogy a reáliskola rozzant épülete, addig is, mig ujjal cseréltetnék fel, teljes biztosságot nyújtó állapotba helyeztessék. Az értesitő végén a tanulmányozás eredményének áttekintése egy egészen uj szerkezetű, könnyen áttekinthető táblá­zatban terjesztetik elő, melyet ajánlunk a többi taninté­zetek igazgatóságainak figyelmükbe. 106. A cisterci rend pécsi kath. főgymnasiumá­nak értesitvénye. Igazgató Dr. Szalay Alfréd. Értekezések : Az intézet vázlatos története. Az iskolák sikere, Dr. Szalay Alfrédtől. Lánc törtekről, Incédy Dénestől [Tanulók sz. 441 ; az első osztályban 114. Az első osztályba csak 99 en vétettek fel rendes tanulóknak, a többiek pedig csak rendkivüli tanulóknak azon föltétellel, hogy a karácsonykor netán eltávolítandó rosz ifjak helyett be fognak vétetni rendes tanulóknak, ha érdemesek lesznek rá. S csakugyan karácsonykor 18 tanuló, hanyagság vagy rosz magaviselet miatt, elutasíttatott s helyöket elfoglalták a feltételesen beirt rendk. tanulók. Nem lehetne-e ezt az eljárást követni azon budapesti taninté­zetekben is, melyekbe oly nagy számmal jelentkeznek beiratás végett a tanulók, hogy egyrészöket — olya­kat is, akikből különben a legjobb tanulók lennének — az igazgatóságok kénytelenek végkép elutasítani ? 107. A pécsi összes községi népiskolákba járó , tanulók érdemsorozata, igazgatók Warga Ferenc, Krause Nándor, Rozsits Sándor és Haksch Ignác. Növendékek sz. 1720. 108. A pozsonyi kir. akadémiának a lefolyt évről sincs rendes értesitője ; hanem egy nyomdai levo­naton állította össze az igazgató, Dr. Eckmayer Ágoston a lefolyt év adatait. Általában ez alkalommal constatál­hatjuk, hogy míg az állami középiskolák igazgatóságainak hivatalosan meg van rendelve, hogy az év végén értesí­tőt bocsássanak közre : az állami felsőbb tanintézetek legtöbbjének az e célra szükséges költségek — úgy látszik — nem utalványoztatnak. Még olyan elsőrendű jogakadémia, mint a kassai, sem ad ki értesítőt. A pozsonyi akadémián a tanév első felében a hallgatók j sz. 172 volt, és pedig a jog- és államt. karban 160, a bölcsészeti tanfolyamon 12; a nyári félévben 165-en voltak, és pedig a jog- és áll. karban 154, a bölcsészeti tanfolyamon 11. A rendes tanárok száma az igazgatón kivül 12, a magántanároké 2. 109 A pozsonyi kir. kath. főgymnasium értesitője. Igazgató Wiedermann Károly. Értekezés : Pozsony és környéke nagy lepkéinek jegyzéke, Rózsay Emiltől. Tanulók sz. 355. 110. A pozsonyi ág. h. ev. főiskola értesitője. Igazgató Csecsetka Sámuel. Értekezés : A pozsonyi ev. lyceum könyvtárában levő ősnyomtatványok (incunabula) és néhány más régi s érdekesebb mű ismertetése, Har­math Károlytól. Tanulók sz. a theologiai intézetben 36, a gymnasiumban 398. 111. A pozsonyi városi vegyesvallásu fő reál­tanodának értesitője. Igazgató Samarjay Mihály. Érte­kezés ; Az intézet történetének vázlata. (Folytatása a jövő évi értesitőban következik.) Tanulók sz. 302. 112. A pozsonyi ág. hitv. hat osztályú polgári iskola évi jelentése. Német nyelven. Igazgató Csáder G-yula. Növendékek sz. 644, kik közül anyanyelvre nézve 555 német, 45 magyar, 44 tót. A vasárnapi iskola növendékeinek száma 58. BELFÖLD. Az alsóborsodi ref. egyházmegye Aranyoson Sept. 4. tartott őszi közgyűlése. Egészen más színezete volt most egyházmegyénk közgyűlésének, mint máskor, rendes körülmények között. A részben megyénk más községeit is érintett, de annak székvárosát Miskolcot oly iszonyú mérvben sujtolt csapás a különben is nyomott, levert közhangulatot az elcsüggedés, mondhatni a reménytelenség szélére vitte. Mit láttunk eddig is?! Láttuk, hogy a gyermek kira­gadtatik szülői, a kenyérkereső apa családja karjai körül; — láttuk hogy a munkásnak félbe kell szakítani mun­káját, a hivatalnoknak elhagyni hivatalát, — se miatt annyi kötelesség marad teljesítetlen, melynek teljesítése pedig életkérdés volna az egyesekre és a közjóra ! És ha aztán legalább tudnánk mindez miért ? ! miért annyi köny — annyi vér ? !.. . Vagy ma 5 végre láttuk, hogy a föld termését — melyről ha valahol, ugy nálunk igaz a bölcs prédikátor ama szava, hogy min­deneknek hasznos, még a királynak is használ, — a föld termését tavaszszal elsoványitotta szárazság, nyárban megfelezte az üszög és rozsda, — az igy megmaradtat őszszel megdézsmálta az alkalmatlan időjárás, a hosszas esőzés s vizár; s végre a mi kevés ennyi veszedelem utáu öszszekerült, azt hallatlan olcsó áron is alig lehet értékesíteni. És most nekünk a szükségben lévőknek kell az ínségben levő­ket, az éhhalállal küzdőket segíteni. Szívesen is tesszük, míg tehetjük ; de kérdés : meddig tehetjük ?!-..-. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom