Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1878-08-11 / 32. szám
szélyesen megsértetett, levén, ép akkor a tisztelendő tornai káplán úr is oda érkezett, ez alkalommal fenn nevezett Lehocky Károlyt teljes önkívületi állapotban lenni találtam. Kelt Tornán, 1878-dik év julius 3-án. P. H. Dr. Sihul szky Alajos, megyei főorvos. Ezen nyilatkozatok után — eltekintve, hogy az áttérési forma teljesen mellőztetett, — még mindig ugy tekintem a halálos ágyán fekvő boteget, mint továbbá is prot. embert, s erről szándékoztam értesiteni a plébános urat is, de megelőzött e tekintetben egyházmegyénk egyik ügybuzgó világi tanácsbirája, ki épen azon időben Tornán időzött, midőn a beteg julius 10-én elhalt, és annak nejét elküldé a plébános úrhoz, hogy óvakodjék eltemetni mint protestáns embert, miután annak nem illetékes lelkésze, mire az lőn a rövid válasz : Tudjaő kötelességét! Es.... eltemette anélkül, hogy halálát nekem hivatalosan valaki csak jelentette volna is. Végül, ami még mindezeknek tetőzete, és elszomorítóbb, az illető plébános úr, az általam hozzá irott hivatalos felhivás után — ugy nyilatkozott tekintélyes egyén előtt — hogy mióta ő tornai plébános — ez az eset már 14, mond tizennegyedik, és ilyenért még eddig szó sem érte. A hivatalom körében történt, lefolyásában ekként ismertetett ügyet, azért óhajtom a „Prot egyházi és iskolai lap" olvasóival közölni, hogy ismerjék meg, miszerint mai napság is történik ilyesmi, s szóljanak hozzá, s legyenek rajta — hogy a közel jövőben összeülendő convent, figyelmét az ilyenekre is kiterjessze; mert valóságos nyomorult állapot az, hogy ilyen dologról talán a legújabban életbeléptetendő „Büntető törvény" sem emlékezik meg, pedig azon vallási törvénycikkek is, melyek megvannak, — az azt megsértőre büntetést nem szabván, figyelmen kivül hagyatnak, sőt sokszor az azt megsértő megdicsértetik s előléptetéseknek örvend. Zsarnó 1878. jul. 25. AIÍDAY DÁNIEL, » zsaraói s tornai ref. lelkész. Válaszúi Ft. Haan Lajos úrnak-Ellent kell mondanom ft. Haan L. úrnak, aki lelkésztársa védelmére kelvén azt írja. „Midőn a főtisztelendő ur ezen olvasókönyvet a bácsi testvéreknek ajánlotta, jbizonyosan nem az 1871. esztendei, hanem a canonica visitatio alatt már sajtó alatt volt 3. kiadást ajánlotta.( < Ugyanis, mikor tartatott Bácskában a kanonika visitatio ? Ft. Hann L. úr, mint kerületi jegyző jól tudja, hogy 1874-ben. S mikor jelent a b. csabai tankönyv harmadik kiadása ? A cimlap szerint 1877-ben, Az elfogúlatlanok Ítéletére bizom eldönteni, ajánlhatta-e a ft. superintendens úr az 1877-iki évi kiadást, már 1874-ben. S itt meg kell jegyeznem, hogy Bácskában addig a harmadik kiadásról nem is volt tudomásunk ; például az ezévi árvaházi naptár boritékán még mindig csak a 2-ik kiadás hirdettetik. Cikkevn éle különben nem a szerzők, hanem azon tanitóink ellen volt intézve, kik az iskoláikban meglévő 2-ik inkorrekt kiadás megtartása mellett nyilatkoztak Hogy mit értek hazafias szellem alatt, mely szerintem a b.-csabai tan- és olvasókönyv 3-ik kiadásából hiányzik, azt felszólitása folytán szívesen megmagyarázom, Esperességünk német egyházaiban Lackner népiskolai könyve használtatik, melyből elég lesz kiemelnem a következő címeket: Die Hunnen. Die Magyarén. König Stephan. König Koloman der Bücherkundige. Johann Hunyady. König Mathias in Grömör. Nicolaus Jurisics. Nicolaus Ziinyi. Hét részlet a magyarh. reformátio történetéből. Gráf Stephan Széchenyi. Költemények: Mein Vaterland. G-elübde. Patriotenlied, (Petőfi honfidala Opitz fordításában). Vaterlandslied. Maria Ther. vor dem ung. Reichstag. Ezt nevezem én hazafias szellemnek, ilyennek óhajtom a tót népiskolai könyvet is. Ellenben a b.-csabaiban szent István, Mátyás király és Tranoscius (tót egyházi költő) életrajzán kiriil más hazai tárgyú olvasmány nincsen;Bátbory, Bocskay, Behtlen, Rákócyról, Zrínyi, Szondyról stb. csak úgy hallgat, mint a többi pánszláv olvasóköny, — de ehelyett s a magyarnyelv és alkotmánytan elemei helyett ott van bölcs Salamon »Példabeszédek könyvéből* 332 vers, — ami talán nem Salamoni bölcsesség. Önök tudtak 9 népdalnak helyet szorítani, de hazafias dalt egyet sem közölnek. STELTZER FRIGYES. Cékus István tiszakerületi püspök úr egyliázlátogatási útja. Mult számunkban befejezett hasoncimü cikkből tévedésből kimaradt. Jun. 21-én. A nyíregyházi anyaegyházhoz tartozó hugyaji és geszterédi leányegyházakat látogatta meg püspök úr s buzdító, bátorító szavai bizonyára áldásos nyomokat hagytak ezen két, lélekszámra és erőre igen csekély s az utolsó cholerajárvány által is erősen megtizedelt, többnyire szegény cselédnépből álló s az anyaegyházhoz való távolságuk (2 illetve 21 /2 mfd) miatt is elhagyatott s csakis az anyaegyház helyi gyámintézetének segélyével évről-évre fentartható kisded gyülekezetek híveinek szivében. Méltó dicsérettel kell itt kiemelnünk hugyaji földbirtokos Dessewffy Ottó urat, a bányakerület érdemült felügyelőjét, ki nem találta fárasztónak és hosszúnak az utat nógrádmegyei vanyarci lakásáról egyenesen azért rándulni le Hugyajba, hogy a főpásztort személyesen fogadhassa gazdatisztje lakásán, hol benne a küldöttség számára rendezett fényes ebédnél a legszeretetreméltóbb házi urat, de amiért a hálás elismerés adóját mindenek felett kiérdemlé, még előbb az egyházlátogatási tárgyalásnál egyszersmind
