Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-07-21 / 29. szám

Vagy pedig igy: Az Úrnak akinek 1. Bölcsessége — v e B z e d e 1 m e t, 2. jósága — mentőbár'kát 3. kegyelme — szabadulást küld napjainkban is. "És itt eszembe jut, áldott emlékezetű, s előttünk, kik tanitványai voltunk örökre féledhetlen Székácsunknak 1839-ban Budapesten tartott árvizi beszéde, melyben Róma 5: 3—5, midőn egy ország könynyezett, mersterileg, felülmulhatlan tapintattal bizonyitá be, hogy : „A veszteség nagy, a nyereség nagyobb" Ha még nem olvasta volna e remek művet szerző : kérem, olvassa el, hogy ezen élvezetdús fáradsága is, hozza meg gyümölcsét. Ne mondja senki : „hisz a kiadó is megbukott Székács beszédeivel", mint hallottam néhány paptárstól. Ezen szomorú eset nem Székács nevére vet árnyékot, dereánk, akik a klassikus beszédek tanulmányozásától visszarettennünk, holott pedig az ilynemű művek beható tanulmányozása volna egyik legszebb feladatunk. Ezékiel 3 : 22, 23. „Isten dicsősége a természetben". A tárgykimondás helyes a partitio azonban hiányos és nagyon közönséges. E helyett : s

Lássuk azért mi is az 8 dicsőségét . . . . S buzdítson ez imádására az egész föld alkotójának : nem jobb lett volna-e igy szólni : „keressük mi is a természetben Isten dicsőségét" és pedig 1. felettünk, 2. alattunk, 3. bennünk ? „Es alattunk és felettünk és bennünk is a meny volt, szivünkben szent tűz lángolt" — mondja egyik koszorús költőnk is. Maga a beszéd különben élénk menetű, ragyogó eszmékben gazdag, s találó hasonlatokban bővelkedő. Maté 18 : 10. „Jézus ma is velünk van". Aldozói beszéd, melyben azt igazolja szerző, hogy Jézus velünk van, és velünk leend, mind a világ végezeteig : 1. Mint hitünk fejedelme élesítvén és erősítvén ami hitünket 2. Mint az erény felkent bajnoka : ápolván és nemesitvén erényeinket. Csinos és épületes beszéd, egy a legjobbak közül Csel. 2: 38, 39. „A szentlélek ma is munkálkodik mibennünk," 1. Mint igazságnak lelke, ma is lángra gyu)t. 2 Mint erőnek lelke, ma is tettre kelt, 3 Mint vigasztalásnak lelke ma is felemel. E pünkösti beszéd, méltó társa az előbbinek, mely hasonlókép kedves bizonyságot tesz afelől, hogy szabályszerüleg is tud dolgozni szerző. Efézus 4: 14, 15. „Krisztus igaz követése" Növekedjünk abban, aki fő, t. i. a Krisztusban ; és evégre 1. kövessük az igazságot, melyet kijelentett, 2. kövessük a szeretetet, melyre példát adott — mondja a szerző. E beszéd ma már kivül esik a bírálat jógosoltságán, amenynyiben évekkel ezelőtt, a „kecskeméti lelkészi tárban" is megjelent, mely alkalomból valószínűleg már ismertetve volt. Maté 14: 29—31. „Jézus és Péter". E beszédben Péter a földiembert, Jézus pedig az égi gondviselést képviseli : Egy oly „evangeliumi kép ez," melynek művészi vonásai,' az életnek legmeghatóbb jeleneteit tüntetik szemeink elé, és amely felett ott ragyognak az égi gondviselés sugarai, mint amidőn „esti bíbor lángban égnek, erdő s bércei a vidéknek". Zsolt. 55: 10—14. „Jsten áldása mire buzdit minket?" E kérdésre igy felel a szerző : 1. hálára, 2. munkára, 3. jótéteire. Elismerést érdemlő szép beszéd, mely mind alaki, mind tartalmi tekintetben kiállja a bírálatot, j Egyik gyöngye a füzetnek. 4. Mózes 21: 5—7 „A csapások mire indítanak? 1. Megalázódásra, 2. Istenhez emelkedésre. Erős igazságokkal telt besz< d, mely a zúgolódó és csapásokkal megvert zsidó nép sorsában ^ az emberi természet általános vonásait mutatja fel. Éppen ezért hatását el nem tévesztheti. Az ember, ember volt hajdan, ember ma és ember marad, mig a földön él, kinek szivéhez tehát az j ily beszédek mindenkor érthető nyelv en beszélnek. 1 Péter 3: 8 „A ker. társas^élet szabályai". Részei: 1. az egyetértés, 2. részvét s szeretet. Oly krisztusi szellem lengi át e különben is kedves beszédet, mely átmelegítené még a kőszívet is, s szent vágyat kelt bárkiben akként cselekedni, amint szól az apostol jó akarattal telt szíves felhívása. (Vége következik.) GARZÓ GYULA. BELFÖLD. A felső-szabolcsi ref. egyházmegye közgyűlése. (Vége.) A pénztári számadások is ezen a gyűlésen szoktak felülvizsgáltatni egy állandó számvevőszék által, mely munkálatát i nagygyűlés elé terjeszti; ennek jelentése szerint papi özvegy-, árva-pénztárunk alaptőkéje huszonnégyezer néhány száz forint ; egy-egy özvegy 38 forint segélyben részesül, mely évenként 2 forintjával emelkedik. Házipénztárunk alaptőkéje : 7000 forinton félül; a tanitói özvegy-, árva-pénztár alaptőkéje 7000 és egypár száz forint. Lelkiismeretes, pontos, ernyedetlen szorgalmú pénztárnokainknak a gyűlés meleg köszönetét nyilvánította, melynek jegyzőkönyvileg is kifejezést adott. Két igen fontos ügy került még a többek között szőnyegre ; egyik a dombrádi, másik a téthi — sényői kapcsolatos ügy. Ez utóbbiban az az igen érdekes, hogy tavaszi gyűlésünkön, Tétre oly világos utasítással küldetett egy küldöttség, hogy a magukat affiliálni akaró egyháztagokat ezen szándékukról beszélje le, ezen küldöttség ott meg is jelent, küldetését a határozathoz hiven meg is oldotta, e gyűlésre beadott jelentésében kimutatta, hogy nincs is ok, mely számbavehető lenne Tét affiliálására nézve, azonban ugyancsak a tavaszi gyűlésen a szomszédos sényői egyházba is küldetett küldöttség, hol a baj az volt, hogy az egyház adó hátránya már a 600 frtot meghaladja, a sényői küldöttség jelentése nevezett egy-