Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-07-21 / 29. szám

ház megmentésére csak azon egyetlen módot látja, ha Sényő néhány évre Téttel egyesül s a papi jövedelmek egy része mindkét egyházban az adósság törlesztésére fordittatik. Most tehát ismét küldöttség van menesztve nevezett egyházakba, visszabeszélni a tétieket az affiliá­lásra legalább egy időre. A dombrádi egyház súlyos bajai már e lapban fel voltak emlitve ; ott is a pár ezer forintra emelkedett adóhátralék a sokféle baj kutforrásának oka. A küldött­ség nehéz feladatát a dombrádi egyháztagok beleegyezé­sével aként oldotta meg, hegy az adósságot az egyház hivei bizonyos munkaszolgálmánynyal letörleszteni elvál­lalták, minthogy pedig az adósság onnan eredt, hogy az egyháznak 80 holdnyi birtoka a mostani haszonbéri ke­zelés mellett az évi terheket meg nem birja, az egyház összes birtoka haszonbérbe átadatott a belhivatalnokok­nak 14 évre, meddig a tiszaszabályozási terhek tartanak, oly módon, hogy az adókat s egyéb terheket a belhiva­talnokok fogják addig az ideig tizetni. Ezek valának a közérdekübb ügyek, melyek ez alkalommal elintézés alá kerültek ; azonban napról napra jobban kell éreznünk, bogy nehezen megy ily nagy né­pes egyházmegye együttes kormányzata, vajha — mint ezt tervjavaslatában oly bölcsen felemlíti Révész Imre — figyelmébe venné a zsinat, mely talán végre-valahára j csakugyan a küszöbön áll; mert valóban alig van oly gyülésünk, melyről néhány ügy a végzendők halmozott­sága, s az idő rövidsége miatt ki ne szorulna ; pedig mennyi baj van még itt és ott, tudva, nem tudva, mely orvoslásra várna ? Most is csak átsiklottunk úgyszólván, az esperesti jelentés azon pontján, mely az iskolanéiküli egyházakról szólott; így történik aztán meg, hogy a pap házából kimenő növendékek, kik épen vallás-óráról jönnek, a következőleg üdvözlik az egyházlátogatót: „Dicsértessék az Űr Isten Krisztus !" Mert hiában ! A gyermekek pápista iskolába járnak, s a lelkész csak ak­kor ad egy pár órát a vallásból, mikor várja a vizi­tátiót. Végül felemlítem, hogy a gyűlésen a néh. Litkei Péter haláláróli jelentós alkalmával Szabó Ferenc indít­ványozta, hogy a boldogúltnak emlékkövet állítson egy­házmegyénk papsága, erre a határozat az lett, hogy tár­sadalmi uton tétessék e tekintetben intézkedés ; miért is a gyűlést követő közebéden alulírott indítványára mele­gen karoltatott fel azon eszme, hogy boldogéit jelesünk emlékére adjunk testet azon humánus gondolatra, melyet Litkei már régebben pengetett, t. i. a papi n y u g­dij-intézet eszméjére és legyen ennek cime : „Litkei-alapítvány." Azonnal gyűjtés eszközöltetvén, az ebéden 43 frt. 20 kr. lett összerakva, egyszersmind egy ház megy eileg is gyűjtésre lesznek fel­híva a lelkipásztorok. Tisztelettel és melegen kérem fel úgy azokat, kik boldogúlt Litkeinknek személyes barátai, tisztelői, isme­rősei voltak, mint azokat is, kik a szép eszmét (mely bizony, ha hamarabb lett volna országszerte felkarolva, j nem sülyedt volna alá annyi derék egyház, a gondatlan szellemileg elgyengült, az öregség gyarlóságaival meg­rakott s épen ezért megúnt lelkipásztorok miatt) párto­lásra méltónak találjuk : Kegyeskedjenek szives adomá­nyaikkal a kettős cél kiviteléhez járúlni; s kegyes adományaikat ujabb intézkedésig alúlirotthoz Nyíregyhá­zára küldeni. LUKÁCS ÖDÖN. A tiszáninnen való ref. egyházkerület nyári közgyűlése. Egyházkerületünk jelen évi, junius hó 24. és 25. napjain S árospatakon tartott nyári közgyűlését, ezen alkalomra fentartott ünnepélyességek egész hosszú sora előzte meg s részben kisérte azt. Ez ünnepélyessé­gek menete, azoknak egyes kiemelkedőbb részletei már élethűen közölve lévén e lapok utóbbi egypár számában, szabad legyen nekem, azoknak kiegészítéséül, most már a közgyűlés egypár nevezetesebb és közéi'dekűbb intéz­kedését is fölemlítenem. Az első nap tanácskozásait főt. Kun Bertalan szuperintendens úr és id. báró VayMiklós főgond. nokunk ő n.-méltósága vezették ; a második napon pedig, a világi társelnöki széket, Ragályi György, a felső borsodi egyházmegye e fáradhatlan buzgalmu segédgond­noka töltötte be. Emiitettem volt tavaszi gyűlésünkről szóló közle­ményemben, hogy a sárospataki főiskolai számvevőszék működéséről szóló jegyzőkönyv bemutatásánál, a főiskolai építkezésekre tett igen tetemes kiadások, több oldalú hozzászólásra szolgáltattak alkalmat s minthogy az ott elejtett szavakból, különösen némely küldöttek részéről bizonyos töprengés és aggódás volt ki­vehető, akkoriban egy felülvizsgáló küldöttség neveztetett ki, az egyes egyházmegyék részéről. E kül­döttség, már a gyűlést megelőzőleg, megjelent Sárospa­takon s több napi szakadatlan munkálkodás után, végre, diadalmasan hatolt át az irtóztató mennyiségű adatok számtengerén s közgyűlésünk elé terjeszté pontos és nagy elismerést érdémlő működésének eredményét: a felülvizsgálatról szóló kimutatást és az arra vonatkozó részletes jegy­zőkönyvet. A közgyűlés feszült figyelemmel hall­gatta végig a terjedelmes munkálatot, annak az egyes adatokra tett alapos észrevételei s megnyugvással vette tudomásul azt, hogy általában az iskola anyagi és jogi ügyei, a jelenben, a legnagyobb pontossággal vezettetnek s ha egypár jelentéktelen öszveg veszendőbe ment is, ez egészen a múltnak s az akkor alkalmazásban volt hibás kezélési módnak és elkövetett mulasz­tásoknak róható fel egyenesen bűneűl. Egyházkerületünk, mindenesetre, hálával tartozik e felülvizsgáló bizottságnak ügybuzgalmáért s azon indítványok, melyeket munkála­tában, egy és más dologra vonatkozólag, alkalmilag, elővigyázat és még szigorúbb ellenőrzés szempontjából 68*

Next

/
Oldalképek
Tartalom