Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-07-21 / 29. szám

egyházmegye bonyhádi algymnasiurnának értesítője. Igazgató Wiesner Boldizsár. Tani lók sz. 158, kik kö/.fít nemzetiségre nézve — saját bevallásuk szerint — 135 magyar és 23 német. 5., A brassói rom. kath. főgymnasium értesítője, igazgató Kiss Gusztáv. Értekezés: A történelembölcsészet köréből, Barácy Sándortól. Tanulók sz. 126. 6., A b r a s s ó i ég. h. ev. gymnasium s az ezzel kapcsolatban levő tanintézetek értesítője. Német nyelven. Igazgató Vogt János. Értekezés : Der Bürger-Aufstand von 1688. und der grosse Brand von 16ö9 in Kronstadt, von Friedrich Philippi. Tanúlók sz. a 8 osztályú gyinnasiumban 218, a theologiai intézetben és tanít ók épezdében 24, a 4 osztályú reáli kólában 167, az elemi iskolában 313, a 7 osztályú leányiskolában 477, összesen 1199. Az elemi iskolában egy párhuzamos osztály. A leányiskolában csak a 4-ik és 5-ik osztályban taníttatott eddig a magyar nyelv, de a lefolyt évben már a 6-ik osztályban is. Mint kuriózumot megemlítjük, hogy kivéve Kármán „Magyar Tanügy"-ét — egyetlen egy magyar nyelven írt könyvet sem vásárolt az intézet. KÖNYVISMERTETÉS. Egyházi beszédek. Irta Illyés Bálint, kisújszállási rej. lelkész, egyházkerületi aljegyző s egyházmegyei tanácsbiró. Debreczen, kiadja ifj. Csáthi Károly 1878. Lap: 156 ; ára 1 frt 20 kr. (Kolytatr.sa.) E kötet 26 textusos beszédet foglal magában és egy „Függeléket", melyben egy keresztelési, — két esketési, — egy szövegen nyugvó temetési. — egy gyászbeszéd és egy sírnál mondott ima tétetett közzé. Az eloő újévi be-zéd szövege: Ézsaiás 41 : 22, 23, 24, 26, 27. S a tárgy „M egnyugtató felelet ajövőre nézv e." Tagadhatlanúl emelkedett szellemű beszéd, mely a jövő felett tépelődő lélek érzelmeit és gondolatait hangoztatja, mignem az isteni gondviselés szent árnyékába vezérli a hallgatót, hol a megnyugtató felelet e szavakban hangzik : imhol, imhol jelen vagyok! Észtani berendezése azonban a beszédnek, sok kívánnivalót hagyott fenn. Miért van mellőzve a kimondott tárgy a bevezetésbőli átmenetelnél, s a partitio miért oly lapos ? Miért nincsennek behasználva a szövegnek idevágó szép részletei V Az egyes részek miért nincsenek számozva, a szükséges homlokiratokkal ellátva, s a szöveg azon pontjaira suly fektetve, melyekben rejlik a főerő ? Én azt hiszem, hogy a „megnyugtató felelet" abban ett vclna leggyönyörűbben adva, ha felmu'atja szerző azt az „Öröm mondót", kit a magasságban lakó a jeruzsalembelieknek adott, kinek kezében van ajövendő könyve. Ea ekkor e beszéd rendszere egészen mást mutatna, az egyes részek nem viselnék az önkényszerűség bélyegét, s nein volnának oly összevágók, mint p. o. az első rész és a bevezetés stb. stb. Van észrevételem pár ki feje/, és ré is, melyek némi figyelmetlenséget árulnak el, s nagyon zavarják a komoly hangúlatot. Ilyen p. o. mid őn szerző a jövenciót „f atyolos isten ti őne k" nevezi,a mi ker. szószéken meg nem engedhető, s azon csere, melyet a második lap utolsó sora tüntet fel, ahol t. i. „m i c s a k n é m a bálványok vagyunk", akik még az exordiuin végén „aggódva álltunk m e g a m u 1 t é s jövő h a t á r f a 1 á n á 1 , mint egy néma bálvány előtt". — Azt kérdezhetné tehát az áhítatos hallgató : miképpen kérheti a néma bálvány, hogy mondják meg neki a következő dolgokat ? Csekélység az egész, s mégis figyelemre mél ó. Dániel 5: 1-28. Isten ú j j a. Sajátságos felfogás, mely felett egyáltalában nem könnyű dolog bírálatot írni. A bevezetésbőli átmenetnél a tárgykimondás itt is mellőzve van Ehelyett igy szól szerző : „nagy és hatalmas tanúságot hirdet nekünk e történet stb. Egy gazdiig, egy hatalmas király, tény és pompa között, öntéledve lakmárzik. A vigalom mámorában egy intő kéz jelenik meg, mely titkos betűket j<>gyez a falra. S a gazdag, a ha'almas király, ki millióknak parancsol, megreszket és összeroskad az intő kéz látására, s remegve hivatja országa bölcseit és jó>ait, hogy fejtsék meg neki azt az irást, melyet a ké/. jegyez vala". Vájjon mi akar lenni e beszét ? Analytilca, synthetica, vagy talán synthetieo-anolytieai prédikátió érteni nem bírom. Azzá lett — ugy látszik — amivé vált! Nagy kár, hogy szerző annyira idegenkedik a homiliától, holott pedig ez irányban fejthetné ki legkönnyebben azt a szép erőt, mely a synhéticai prédikátió szabályaival még ma sem birt teljes egyességre jutni. Ez a küloniben nagyon épületes, gyönyörű leírások és eszmékben is igen gazdag beszéd, ugy elveszti mind in kiválóbb érdekét szerző említett téved-izése miatt, hogy szinte sajog az embernek még a szíve is. Máté 7 : 24, 25. A kősziklán épült ház, melynek 1. alapja vallásosság, 2. oszlopa az egyetértő munkásság 3. összetartó kapcsa a kölcsönös bizalom éa szeretet. — Leszámítva, hogy a tárgykimondás ismét eltérő a homlokirástól, ez az első beszéd a füzetben, amely felett megnyugszik az olvasónak lelke. Exordiuma különösen, oly erőteljes, oly megragad'*, oly gyönörű, melyhez hasonlót keveset találunk irodalmunkban. Elég jó a kidolgozás is, és — épületes. Róma 12: 21. Az ember az önmagával vivott harcban. De ez ismét csak a beszéd homlokirata, mely a bevezetésbőli átmenetnél már igy alakúi: „Miért győzetnek le legtöbbnyire az emberek az önmagukkali harcban ; vagy más szóval : ki az oka a napjainkan annyira eláradott öngyilkosságnak ? l

S az első okot a hitetlenségben, a másodikul pedig