Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-07-21 / 29. szám

ha nem sietnék megjegyezni, hogy Székács törekvéseit az akkori társadalmi viszonyok is nagyban elősegítették. A lelkesülő hév, melylyel lelkipásztori hivatását mind elejétől fogva szivére ölelte, mind melegebbé fokozódott a mindenütt új alakulásokra törő kor-mozgalmak által, melyek a cselekvő tehetséget, akármely téren mutatkozott, az egy nemzeti cél szolgálatában kívánták érvényesíteni. Midőn a negyvenes évek elején Zay Károly gr. a két prot. telekezet unióját, Fáy András pedig egy Pesten állítandó egyesűit prot. lői.-kola eszméjét hozta szőnyegre s az egymást gyámolító két eszme az iiányadó körök azon mohó érdeklődésével találkozott, mely ama nemesen hevülő kornak különös sajátja volt, Kossuth Lajos a nagy horderejű ket indítvány érlelése szempontjából a „Pesti Hírlap*-ban egy „Protestáns egyházi és iskolai lap" megindítását hozza javaslatba ós a vállalat megkísérlésére különösen Székács József ágostai ós Török Pál helvét hitvallású pesti hitszónok urakat szólítja fel. A felszóllitottak a nevezett „Protestáns egyház ós iskolai lap"-ot ltf 42-ben c-akugyan megindították s ezzel Székács tevékenysége előtt hajlama és tehetségének megfelelő uj munkatér nyilt meg, melyre hogy feladatának mily tiszta tudatával lépett, mutatják a teeudőket szabatosan körvoualozó programmon kívül számos dolgozatai, melyekkel a nevezett lap hét évfolyamát gazdagította. E lap szerkesztése nagy fordúlót képez Székács életében. Eddigelé tehetsége kétfelé volt oszolva, az egyház s az ezen kívül mozgó irodalom között; most irói munkásságát is egészen az egyház szolgálatának szent el vén,ereje a központosulás tolytáu tetemesen fokuzódott s tevékenysége minden tekintetben határozottabb irányt vett. A felekezet csakhamar felismerte benne a jövő vezérfórtiát s a szemelye körül csoportosulni kezdő közbizalom nemsokára egész lelki erejét tette próbára. (Folytatása következik). ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Első közlemény. — Régi szokásunkhoz hiven az idén is ismertetni fogjuk az iskolai értesítőket. Mint a mult évben, úgy most is kiemeljük azoknak tartalmából mindazt, ami egy egy iskola életében fontosabb mozzanatot képez s ami épen ezért a hazai közművelődés ügye iránt érdeklődő közönség figyelmét megérdemli ; sőt itt-ott még a kritikával is élni fogunk, hogy így azon iskolai események felett, melyekre súlyt fektetünk, a közöuség számára annál több anyagot nyujtsunk a gondolkodásra. Miután tehát a rovatban, melyet a mai számban megnyitunk, nem esupán száraz adatokat halmozunk össze: nem tartjuk méltányosnak azon egy-két helyül hozzánk eljutott panaszt, hogy lapunk ezen rovata unalmas, úgy hogy a lapnak csak hátrányára válik. Kérjük a közönséget, olvassa el figyelemmel azokat a szárazoknak látszó adatokat, gondolkozzék felettük, s midőn okulni fog azokon, fáradságos munkánkat nem fogja hiábavaló, haszontalan munkán.tk tartani. De teliévé, hogy egészen holt auyagot nyujtunk az iskolai értesítők ismertetéseben a közönségnek ; ha egyebet nem közölnénk is az értesítőkből, mint az igazgató nevét, az értesítőkben foglalt értekezesek cimét s a tanulók számát: még akkor sem lehetne munkánk hasznosságát kétségbe vonni. A „Prot. lap", akarjuk hinni, nem ephemer hírlap, mely a benne közlött cikkekkel együtt mától holnapig él. Okmánytára, történelmi csarnoka ez ugy a protestáns | egyházi és iskolai ügyeknek, mint általában az egyetemes tanügynek. Az iskolai értesítők rovata a hazai közművelődésügy történetéhez adalékokat szoigáltat, amelyeknek, ha ma nem, holnap hasznát veheti a hazai művelődés-történet irója. Aki most nem tartja érdemesnek ezeken a száraz adatokon rágódni, az később akárhányszor keresgélni fog köztük, hogy egy- vagy másban felvilágosítást merítsen belőlük. Valamint a szótáríró nem azért irja a szótárt, hogy olvasmányáúl szolgáljon a közönségnek : úgy mi sem arra fektetjük a fősúlyt jelen rovatunk vezetésében, hogy érdekes olvasmányt adjunk, hanem hogy a hazai közművelődés olyan szótárát állítsuk össze, mely különösen a közművelődési, statistikai és történeti kérdésekben bármikor útbaigazít. — 1., Az a r a d i kir. főgymnasiutnnakés az evvel összekapcsolt állami négyosztályu reáliskolának értesítvénye. Igazgató Sváby Pál. Értekezés : Gymnasium éá reáliskola, Pirchala Imrétől. Tanúlók száma a gymnasiumbau 345, a reáliskolában 139, összesen 484. *) A gymnasiumban két párhuzamos osztály. 2., A bajai m. k. állami tanítóképezde értesítője. Igazgató Samu József. Tanúlók száma 110, a gyakorló iskolában 62. A gyakorló iskola csak négy osztályból áll; az 5-iknek a megnyitása — az értesítő szerint — fölösleges, amennyiben a tanúlók a 4-ik osztály bevégzése után részint a gymnasiumba, részint a polgári iskolába lépnek át. Az intézet kebelében — a minister renletéből — népkönyvtár alakúit, melynek olvasói leginkább a növendékek szülei és azok ismerősei voltak. 3., Abalassagyarmati államilag segélyezett községi polgári iskola 3-ik értesitője. Igazgató Tomeskó Nándor. Tanúlók sz. 99. A lefolyt évben nyilt meg a 3-ik osztály. A jövő iskolai évben az intézet ismét bővíttetni fog a 4-ik fiú- és az 1-ső leányosztálylyal. 4. A tolua-baranya-somogyi ágost helvét evangélikus *) Megjegyzendő, hogy mindenütt a beirt tanulók létszámát közöljük, nem vonva le abból az évközben kimaradtak vagy elhaltak számát.