Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-07-14 / 28. szám

ellenében drámai alakba öntött vallási vitairatnál. E nehezen bizonyítható állítás ellen száll síkra a szerző, s a kérdést tüzetesen fejtegetvén, sok tekintetben kitisztázza azt, ámbár állításaiban néha-néha túloz. Igy pl. Karádi unitárius püspök Névtelenének színműve bajosan fogadható el „remek" műnek. Emeli az érdekes füzet értékét függeléke, melyben a komédia Balassáról, máig kiadatlan előbeszédével együtt betűhíven közöltetik. Ára 80 kr., 98 lapra terjed KÜLÖNFÉLÉK. Kérelem. Tisztelettel kérem a lelkész ós tanitó urakat s általában a Prot. Lap olvasóit, szíveskedjenek a mostani vagy a régebbi választási mozgalmak alatt megjelent ós megjelenendő röpiratokat, programmbeszédeket, beszámolóbeszédeket, szóval az úgynevezett választási nyomtatványokat számomra — saját költségemre — akár Sárospatakra akár Budapestre (Józsefváros: Máriautca 10. sz.) megküldeni. Dr. Ballagi Géza. * Viharok. A „Somogy" irja, hogy az e hó 2-án dühöngött viharban, Drávafokon este 9 és 10 óra közt a ref. templomhoz 50 lépésnyire a villám egy házba becsapott; azt is beszélik hogy Bogdásán a ref. templomba is beütött, de csak a kathedrán látszik meg a rombolása. — 3-án pedig a tiszafüredi ref. templomba csapott be, a villám. Mind ezen esetek óva intik egyházközségeinket hogy tornyaikat villámhárítóval lássák el ! * A pápának anyagi gondok miatt ugyan nem fájhat a feje. Most olvassuk, hogy IX. Pius, pápasága alatt péterfillér és ajándék képében nem kevesebb mint 190 millió pengő forintot rakott a ládafiába. * Személyi hirek. Páll Lajos pósalaki időközi lelkész, azon ref. egyháznak rendes lelkészévé választatott meg. — A sepsiszentgyörgyi államilag segélyezett községi polgári leányiskolához , Málik József eddigi felső-leányiskolai igazgató, a budapesti ref. theologiá egykori jeles növendéke, s a Székely tanügy volt szerkesztője, a nyelvtani és történelmi tárgyakra véglegesen kineveztetett r. tanítóul — Arndt János bonyhádi algymnasiumi ev. tanár, Bonyhád és Börzsöny részére ideigl. iskolalátogatóvá neveztetett ki. — S z i n ynyei Endre lett a sárospataki ref. főgymnasium jövő tanévi igazgatójává. * A pápai ref. főiskolai tanári kar a tanuló ifjúságnak nem kis örömére Csabi Miklós végzett papnövendéket nevezte ki a jövő évre szeniorrá. Csabi úrhoz nem csak az ifjúság, hanem a tanári kar is szép reményeket köt, mint előzékeny, ügyes és mivelt emberhez. De midőn e megválasztatás feletti örömünket fejezzük ki — másfelől fájdalommal vesszük tudomásul, hogy főiskolánknak tehetséges és reménydus növendéke, ez évi szenior —• Tatay Lajos úr elhagyja kerületünket, s a Dunámelléki ref. egyházkerületbe, a Vértesaljai egyházmegyébe kebelezett Seregélyesre megy, hová segédlelkészül meghivatott, (f. j.) NECROLOG. Litkei Tóth Péter emlékezete. Klió vésőjeként óhajtanám alkalmazni a tollat, hogy egyházmegyénk s bizonyos tekintetben egyházkerületi gyűléseink pótolhatatlan és felejthetetlen alakját az egyháztörténelem lapjai számára örökitsem. De még igy sem. Aligha van tollnak olyan leiró és elbeszélő ereje s hatalma, mely az ő hatását működésének megfelelő mérvekben rajzolni tudná; mert bár tudományos és napikérdések philosophiai, vallás-erkölcsi, politikai tárgyak fejtegetésében gyakran forgatta, főleg munkabiró férfikorában világos irályú tollát: mégis azt tartom, hogy működésének súlypontja inkább a közélet terén, az ékesszólás fegyverével folytatott küzdelmeire tehető méltó joggal. Az ő működésének, befolyásának sikerét, jótékonyságát csak érezni s tapasztalni lehetett; de leirni nem. Lelkipásztorkodásának kezdetétől ott volt egyházmegyén, kerületen, lelkészértekezleten, hazafias összejövetelek alkalmával, szóval mindenütt, hol a ref. egyház, a tiszta vallásosság és a nemzet s haza érdekéről volt szó. A közélet embere, nem szereplési viszketegből — mint sokan ; hanem szivvel, lélekkel a szőnyegen forgó ügy előbbvitele és előmozdithatásaért — mint kevesen. Csak egy-egy szikrányi maradt volna reánk ref. lelkipásztorokra érdeklődése és lelkesedéséből, nem kellene a közönyről s okairól körmön font vezércikkeket és köteteket írni ! . . Ezért tisztelték meg magas miveltségü urak s úrnők vidékről is, még halálában, az utolsó végtiszteletén való megjelenés által is. Ezért volt ő szívesen látott vendég s kedves keresett ember mindenütt; ahol megfordult és — ezért nem panaszkodott ő a papság lenézése, kicsinylése miatt soha ! E vázlatosan érintett körülményekből nyilván való már, hogy a Litkei Péter halála, elvesztése feletti fájdalmunkat nem lehet amolyan általánosságban mozgó közönségessé vált necrologi szólamokkal feltüntetni s kifejezni ; hanem lehető részletesen kell szólani élettörténetének kül- és belviszonyai s működéséről. Litkei Tóth Péter született 1814-ben Litke szabolcsmegyei községben polgári állású szüléktől. Elemi iskoláit szülőföldén végezvén, a felsőbb tudományok s tudós pályára való előkészület végett Sárospatakra vitetett. Kevéssel utóbb édes atyja maga is Patakra költözött két jeles fia neveltetése végett, és nem csalódott; mert mindkettő oszlopembere lett a ref. egyháznak. Az idősb József, ki 8 év előtt, mint a felsőszabolcsi egyházmegye esperese húnyt el ; az ifjabb, Péter, akit most gyászolunk. Az édesapa, — kit a fiak poraiban is áldottak —