Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-07-07 / 27. szám

sekre nézve is adjanak véleményt. Ugyancsak a tanári értekezlet kezdeményezése folytán határoztatott el, hogy jövőre az egyházkerületi közgyűlések ideje, megváltozta-sék, nem ugyan, mint az értekezlet indítványozá augusztus végére, hanem az ig. tanács véleményéhez képest november elejére helyeztessék át. A jövőévi közgyűlés helyéül, miután sehonnét sem érkezett meghívás ismételten Kolozsvár tűzetett ki. A jövőévi r. közgyűlés megtartása előtt azonban lesz még alkalmunk ismét közgyűlésre gyülekezni föl. A konventi albizottság debreceni ülései folyamán megállapított alkotmány-terv ugyanis, közvetlenül e közgyűlés előtt pár nappal megküldetvén, fölhivatott az egyházkerület azon fentartáoi körülírásra, melyek mellett az unió kapcsolatába belépni kíván. Az idő rövidsége miatt lehetetlen volt még e közgyűlésre készen formulázott pontozatokat terjeszteni elő s így miután ez oly nagy fontosságú ügyben csak a közgyűlés nyilatkozhatik, a conventi nagy bizottság összeülése pedig f. é. novemberére van kitűzve, nehogy az egész egyesülés ügye épen az erdélyi egyházkerület késedelmezése nyomán meghiusíttassék, vagy legalább elodáztassék : az erdélyi egyházkerület jogfentartási formulázása végett rendkívüli közgyűlés megtartásának szüksége mondatott ki, melynek ezévi szept. elejére való összehívására, az ig.-tanács utasíttatott. Nem kevésbbé érdekes tárgyak fordultak a sérelmi ügyek sorában is elő, melyek közül legyen elég megemlítenünk egy jegyzőkönyvi óvást, melyet a közgyűlés egy kultus-ministeri határozat ellen mondott ki, miután a gyulafehérvári r. kath. püspöki szent szék, ítéletében érvénytelennek mondott ki egy ref. törvényesen lejártatott válóperben hozott ítéletet s a miniszter úr ez ügyben mégis a katholikus sz. széknek, nem pedig felfolyamodó püspökünknek adott igazat ! Ez ügyben tehát elhatároztatott, hogy kerületünk a jegyzőkönyvi óvás kíséretében, feliratot intezzen a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Végre utolsó nap, j u n. 23-án az áll. igazgató tanácsnak az egyházközségek csoportosítására vonatkozó tervjavaslata egész terjedelmében elfogadtatott. Elhatároztatott, hogy a tanári értekezlet ezentúl minden évben november első vasárnapján tartassék meg. Ezután, br. Kemény Gábor, br. Bánffy Albert és Zeyk Károly főgondnokaink, kik az előbbi gyűléseken váltogatva elnököltek, uem lévén többé Kolozsvárt, a közgyűlést hivatala szerint legfiatalabb főgondnokunk Bánffy Miklós gróf úr zárta be. Megindítóan szóllott arról, hogy a gyűlés nevezetesebb tárgyai, a békülékenység szellemében nyertek óhajtott elintézést. Búcsúszavaira Nagy Péter püspök úr kenetteljes választ adott, áldást kérve egész anyaszentegyházunkra. Elnökünket és szeretett püspökünket megéljenezve, a szélrózsa minden irányában oszlottunk szét, s kik keserűséggel szívünkben gyülekeztünk össze, azon boldogító tudattal távoztunk el, hogy egyházunk fölvirágzásának biztos alapja vettetett meg a pártok kibékűlése által! Titkári jelentés a budapesti ref. theol- önképző kör 1877/8. évi működéséről. Körünk a lefolyt iskolai évben szept. 16-án alakúit meg, s folytatta működését egész ez ideig a következő tisztviselők vezetése mellett : tanárelnök Petri Elek úr volt, ifjúsági elnök Tóth József, főjegyző Balázs József, aljegyző (Kecskeméti Ferenc, Jurány Gusztáv lemondása uián) Nagy György, pénztárnok Fa István. A kör megalakításakor 45 tagot számlált; e szám azonban 8 tag eltávozása, 10-nek kilépése s 2-nek kirekesztése folytán 25-re olvadt le. Tartottunk 26 gyűlést, ebből i alakuló-, 22 rendes-, 2 vita- és 1 zárülés volt. Az alakuló gyűlés tárgya az alapszabályok tudomásul vétele s tisztviselők választása volt. A rendes gyűléseknek tárgyát munkaolvasás, szavalás és ezek bírálása képezte. Olvasott 13 tag 25 munkát ; ebből 17 eredeti dolgozat s 8 fordítás volt; az eredetiek közül 4 theologiai-, 3 másiiányu értekező prosa, 1 egyházi beszéd s 2 ima, 7 szépirodalmi mű (2 prosa, 5 vers); az eredeti munkákat irták Tóth József, Füvesy Imre 3—3-t, Szalay József, Benkő István 2—2-őt, Mokos Gyula, Szabó Gyula, Balázs József, Örsy Gyula, Újvári Lajos, Szabó Károly, Nagy György 1—l-t. A 8 fordításból 3 theologiai-, 1 másirányu értekező prosa s 4 műfordítás volt, felolvastak Mokos Gyula 2-t, Molnár Sándor, Jurány Gusztáv 1 — i-t németből, Balázs József 3-t héberből s l-t latinból. Hallottunk 32 szavalatot, 4 imát, 10 egyházi beszédet s 18 költeményt. A két vitagyülésen e két kérdés lőn megvitatva : 1. „Igaz-e és jogosult-e a praedestinatio tana vitatták pro et contra Mokos Gyula és Molnár Sándor; 2. „Méltán szent könyvünk-e nekünk keresztyéneknek az ó-szövetség ?", vitáztak mellette és ellene Szalai József és Balázs József. A zárgyülésen a kör tudomást vett a pályamunkák eredményéről s tauácskozott egy nyilvános zárüunepély tartásáról, s egyszersmind annak programmjáról. Ugyancsak itt — a gyűlések keretében említhetem fél, hogy theologiai ifjúságunk — körünk kezdeményezése s vezetése mellett október 31-én „Reformátió ünnepély "-t rendezett a theol. tanári kar s az összes theol. ifjúság jelenlétében, ez ünnepélyen a műsorozat: ének, ima, alkalmi költemény s beszéd felolvasása volt körünk tagjai részéről. Ezzel — és a legott teendő jelentésemmel a társulatunk által kitűzött pályakérdések eredményéről — körünk ezévi munkásságáról vázlatosan számot adtam. Most, ha nem tűnném fel illetéktelennek, pár szóval jellemezni fogom működésünk tartalmát és irányát. Az önképzés eszméje, mely igen célszerűleg nálunk is mint egyebütt „Önképző társulat" alakításában valósult meg ez idén is, e társulat megalakulásakor theol. ifjuságunk nagy részét körünk tagjai közé sorozta. S bár e szám az év folytán majdnem felére leolvadt: a megmaradt tagok méltánylandó jelét adák buzgalmuknak, melyet az „Önképző kör" célja megvalósításában kifejtének. Hal-