Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-07-07 / 27. szám

lőttünk egy-egy munkát, mely tárgyának komoly irányával, segédforrásainak gondos tanulmányozásával s részben önálló felfogásról tanúskodó jellegével legalább körünkben osztatlan tetszést s dicséretet aratott Viszont voltak művek, melyeket gyenge kisérleteknek mondott ki a kör, annélkűl azonban, bogy a buzdítást vagy a tőle kitelhető tanácsot megvonta volna írójától. Hallottunk szavalást, mely tárgyának helyes átértése és átérzése — s ezek találó kifejezése által jó és buzdító hatással volt úgy gyakorlott mint kezdő szavalóinkra. A munkákra és szavalásokra tett Írásbeli, illetőleg szóbeli megjegyzések amellett, hogy olykor érdekes eszmecserét keltének, olykor egy-egy fogalom vagy itélet tanúlmányozására serkentettek egyeseket, miről majd a körben, majd magánúton vettünk tudomást. Szóval körünk egy a korunkhoz s tanúlmányainkhoz mért szellemi mozgalmat tartott fenn az idén is köztünk. Az Önmunkásság serkentésére s megjutalmazására tűzte ki körünk vagyonának néhány fiillérét is egy-két pályakérdés megfejtésére; egyszersmind e célból határozta el e nyilvános zárünnepély tartását, hogy itt a szerény anyagi jutalom helyett nyilvános elismerés, méltánylás jutalmazza az önmunkálkodó érdemét. S a pályázatok eredménye elég kielégítő ; mert mindenikre érkezett be egy vagy két mű. A társulatunk pénztárából 2 - arany nyal jutalmazandó ezen vallás-bölcsészeti kérdésre: „Mi viszonyban áll a mosaismus erkölcstana a synoptikusokéhoz ?* Két pályamunka érkezett be, melyek — Szőcs Farkas tanár ur bírálata szerint — „méltán versenyeznek a pálmáért.4

A felfogás helyessége, a tanulmányozás alapossága mindkét műnek közös érdeme, de a kidolgozás részleteinek, a szerkezetnek s a kérdés egész megoldásának sikerében nem egyenlően osztoznak. Az 1. számú „Arra vagyunk teremtve .... stb" jeligés dolgozat nagyobb olvasottságról, extensivebb ismeretről tanúskodik és terjedelemben is jóval felülmúlja társát. De, mert felesleges kitéréseket tesz, mellékes kérdéseket von tárgyalásába, ez által óriási anyagot gyűjt ugyan össze, de a nagy terjedelem miatt nem képes felette uralkodni, a lényegest és jellemzőt kidomborítani. Feledi, hogy itt összehasonlításról és nem részletes ismertetésről van szó. Az összehasonlítást csak a IV. részben kisérti meg egy pár szempontból. A 2. számú dolgozat szorosan tárgyánál marad. Anyaggyűjtésében dicséretes ügyességgel keresi ki a lényegest és szedi össze a jellemzőt. Az összegyűjtött anyagot jól eltalált ethicai szempontok szerint rendezve, mintegy 12 ily szempont szerint hasonlítja össze a két erkölcsi rendszert, miáltal azok különbsége, jellege, sajátságai áthatóbban és jellemzőbben vannak feltüntetve. Módszere helyesebb, szerkezete sikerültebb, mint az 1. számúé. Ezért a 2. számú jutalomra, az 1. sz. dicséretre méltó." A jeligés levelkék felbontásával a jutalmazott mű szerzőjéül Szalai József IV. év. th. tünt ki. A kör pénztárából 2 arany nyal jutalmazandó ezen gyakori, theol. kérdésre : „Adassanak elő és kritikailag méltattassanak a külömböző prot. egyházalkotmány formák" szintén két mű érkezett be. Az első jeligéje: „Más fundamentomot . . stb." A 2-ik számúé: „Mi a képviseleti egyház igazgatási stb." E művek közül Farkas József tanár úr bírálata szerint „a 2-ik számú irója szélesebb körű olvasottsággal bír ezen a téren, mint a másik mű szerzője, s egyes részletekben sokkal inkább tájékozza az olvasót, mint az 1. számú. De nagy hibája az, hogy nagy sietve ütötte össze e munkát, s gondolatainak, ismereteinek rendezésére nem szakított elég időt, miért munkájában ellenmondások vagy legalább összhanghiány fordulnak elő. Az 1. számúnak vetélytársa feletti határozott előnye abban áll, hogy dolgozata rendszeres, s a külömböző alkotmányformákat, bár csak főbb vonásokban s néhol a kútfőknek kelleténél szabadosabb felhasználásával állittja elénk, de oly tiszán s érthetőn, hogy e tekintetben határozottan méltó a dicséretre. Nagy hibája még, hogy az angol püspöki egyházalkotmányról semmit sem szól, vagy is hogy azt egészen össze vágónak állítja a német consistorialis egyházszervezettel. De mégis — tekintve előnyös oldalait s könnyed — szabatos irályát, a jutalom ez 1. sz. dolgozatnak adandó ki s a 2. sz. dicséretre méltó. A jeligés levelkék szerint az 1. sz. irója Tóth József, a 2. számúé Szalai József. A körünk pénztárából 2 aranynyal jutalmazandó I Kor. 1 : 10—13 v. felett irandó egyházi beszédre i beérkezett egy mű, mely Kovács Albert tanár úr bírálata szerint „ gondos tanulmányra mutat ugyan, de több hiánya van. így főtétele nem textusszerü, az így elvont részek helyesek ugyan, s az első rész ügyesen van kidolgozva, de már a második és harmadik részben gyakori ismétlések fordulnak elő, a felvett eszmék nincsenek kifejtve, bizonyítékai gyengék. Mindezáltal e mű gondos tanulmányért s a helyes érzékkel alkalmazott bibliai idézetekért méltó a jutalomra." írója : Szalai József IV. év. theol. A Petri Elek tanárelnök úr által kitűzött s 3 aranynyal jutalmazandó ezen dogmatikai themára : „Fejtessék ki Pál apostolnak a bűnről tanfogalma, szemben a kath. levelekkel", beérkezett egy pályamű, melynek Petri Elek tanár úr bírálata szerint »előnyös oldalai a kidolgozás correctsége, a nyelvezet folyékonysága, a tárgy helyes felfogása és célszerű berendezése. Hiánya, hogy Pál ap. rendszerében a bűn, hit és megigaztulság közti benső viszony nincs kellőleg kifejtve és indokolva ; de mert a felfogásban itt is helyes uton jár, azért e műnek, mint alapos tanulmánynak a jutalom kiadandó.* írója Tóth Kálmán IV. év. theol. A Tóth József ifjúsági elnök által kitűzött s 1 arany nyal jutalmazandó „Esketési ágendá"-ra egy pályamű érkezett be, mely Kovács Albert tanár úr bírálata szerint „igen ügyesen és szépen kidolgozott munka. Maga a beszéd semmi kívánnivalót nem hagy fenn ; egyszerűség, könnyedség, különösen szép nyelvezet jellemzik ; e mű 55