Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-30 / 26. szám

És most szabad legyen néhány szót a szerkesztőhöz intéznem. 0 jónak látta a III. füzet boríték lapján, — melyen a méhészetről igért volt tudósításokat hozni, — az I. füzetre a Prot. Egyh. és Isk. Lapban megjelent bírálatra nézve „Válasz K -t adni ki. Nem akarom itt azt mutogatni, hogy a szerkesztőnek ez eljárása az előfize­tőkkel szemben legalább is illoyalis akkor, midőn saját személyét illető hírlapi polémiával tölti be azt a helyet, melyet sokkal hasznosabb értekezésekkel igért volt be­tölteni ; csak azt jelentem ki, hogy ez igaztalan eljárás­nál sokkal inkább sérti az embert azon haug, melyen a „Válasz* adva van. En nem tudom, miként lehet a krisztusi szelídség ajánlásával lépni fel az olyan ember­nek, ki maga legtávolabb áll attól ? Es épen tanító esik ily hibába, akinek tudni kell : hogy tanítani példa nél­kül mit sem ér, mert a sok beszéd megtölti a fület és agyat, de mást nem igen eszközöl, míg a példa vonzza a lelket s átalakítja az egész embert. Nem boncolgatom itt a „Választ" részletesen, mert hiszen az az illető T. D. dolga, azt sem akarom latol­gatni, hogy vájjon T. D. úr bírálatával nem ment-e túlságba itt-ott ; mert hiszen, ha még így volna is a do­log, e „Válasz" után mindenki feloldozná őt a túlság vádja alól ; csak azt akarom mondani, hogy engem végtelenül elszomorított, mert abban ama sárkány fogaira találhat ráismerni Csepeli Pál ref. lelkész úr, mint a Prot. Egyh. és Isk. Lap közelebbi hasábjain megnevezett s néhány őrjöngőért majd az egész testűlet pelengérre lesz állítva ismét. Én önérzettel utasítom vissza Cs. P. úr vádját, de épen úgy visszautasítom azon hangot és eljárást is, me­lyen és a melylyel Z. K. úr és társai, — mert az egé­szet kell vennem mind addig, míg magukat nem tisztáz­zák, — védekezni jónak látják, a midőn az utca sarából vagy talán még alsóbb rendű helyről felszedet goromba­ságaikat névtelen levél rongyaiba burkolva tisztességes és magukhoz méltó eszköznek tartják a lándzsa törésre. Az ilyen hang és ilyen eljárás nem igen szokott a szelídségnek, a békének eszköze lenni, az ilyen hanggal nem igen győzzük meg a papokat arról, hogy mi a ta­nítói hivatalnak tisztességet akarunk szerezni. Es most bezárom soraimat azon kérésemmel, hogy értsük meg egymást ! A gorombaság a műveletlenség hévmérője, a kihívó dac és kédkedés még inkább. Azért ha talán akadnának is oly lelkészek, kik tőlünk minden jóakaratot megtagadva, bennünket irigységgel vádolnának ; mi egyéni és társadalmi jogainkat védjük meg ugyan, s az alaptalan ráfogásokat utasítsuk vissza, de azért marad­unk mindig a tisztesség határain belől. A magy. prot. egyháznak, mely a magyar közszellem őre és zászlóvi­vőj e volt mindig, szüksége van papra, tanítóra e g y i r á n t egyik nélkül úgy nem állhat meg, mint a másik nélkül, egyik oly szükséges tényezője élete fenntartásának, mint a másik, azért hát csak : viribus unitis. SINKA LAJOS, krassói reform, tanító. BELFÖLD. Adunamellékiref. egyházkerület közgyűlése­(Vége.) Az egyházkerületi tanügyi bizottságnak mult szá­munkban említett jelentéséből ideigtatjuk e következő statistikai adatokat. Volt egyházkerületünkben 365 nép­iskola — nem számítva a községieket, — tanköteles gyermek 6—12 éves 34.007, 13—15 éves 13.752 ; ezek [ közül felekezeti elemi iskoláinkba feljárt 13.242 fiú, | 13.025 leány, összesen 26,267 ; a községi és magán iskolákba járt 2699 fiú s 2525 leány, a polgári és kö­zéptanodákba 344 fiú, 66 leány, ismétlő iskolába 4276 fiú s 4290 leány ; és így a tényleg iskolába jártak száma tesz 40.501-et; vagyis feljárt a 6 —12 éves tanköteleseknek 94 százaléka, a 13—15 éveseknek pedig 85°/0 -ka. A feljáróknál feljegyeztetett 14.342 mulasztás, ebből fel­mentetett 9461, megbüntettetett 1918 ; a fel nem járók száma 5195, kik közül felmentetett 1308, meg lett bün­tetve 214. — Rendes tanító volt 324, közöttük 307 képesített, 17 nem képesített, segédtanító volt 63, kö­zöttük 20 képesített ; volt 309 iskolaépület, 408 tante­remmel 5 a népiskoláink összes vagyona pénzértékben 1,229.933 frt, összes jövedelmük és kiadásuk pedig 184,425 frt. — Külön termekben vannak a fiúk a leányoktól 28 egyházban, egyebütt vegyesen, egy tanító vezetése alatt nincs több 80 növendéknél 281 teremben, 80 -120 növendék van 107 teremben, 120-nál több van 20 teremben. Minden tantárgy taníttatik 145 iskolában, nem minden tantárgy 263 iskolában. A szorgalomidő 8 hónál több 120 egyházban, 8 hóig tartó 91 helyen, 8 hónál kevesebb 32 helyen; az iskola kitűnő 39, jeles 56, jó 137, középszerű 82, rosz 14 helyen. A tanítói fizetés felmegy legalább 300 forintra 315 tanítónál, ke­vesebb 300 forintnál 72 tanítónál. Az iskolaépületek megfelelnek a törvény kívánalmainak 174 helyen, csak részben 112 helyen, nem felelnek meg 23 helyen. Tan­szerekkel el van látva 25 iskola, csak részben felszerelt iskolánk van 227, felszerelés nélküli 15, kellőleg van bútorozva 273, hiányosan 94 iskola. A közép- és felső tanodák statistikája. Az 1876/7-ik iskolai évben a budapesti középtanodában volt 11 rendes, 3 melléktanár, 311 tanuló, szaporodás az előbbi évhez képest 8, érettségi vizsga elé állott 29, átment 26. Kecskeméti középtanodában 10 rendes, 6 melléktanár, 182 tanuló, fogyás 19, érettségire ment 32, keresztülment 26; a n.-k őrösiben 10 rendes, 3 melléktanár, 240 tanuló, fogyás 1, érettségi elé állott és átment 14. A halasi közép tanodában 11 rendes, két melléktanár, 109 tanuló, fogyás 3, érettségin átment 13. A k u n-s z e n t-m i k 1 ó s i 6 osztályú tanodában volt 4 rendes, 2 segéd s 5 melléktanár, 84 tanuló, a szapo­rodás 10; a gyönki 4 osztályú tanodában volt 4 rendes tanár, 90 növendék, a szaporodás 13. A kecske-52

Next

/
Oldalképek
Tartalom