Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-30 / 26. szám

könyv vezetendő s következő ülés kezdetén, sőt szükség esetén még előbb is, elmulhatlanul hitelesítendő. Jegyzőjét a presbyterium vagy saját kebeléből, vagy az egyházközségnek más, arra alkalmas tagjai közül szabadon választja; ez utóbbi esetben azonban a 'jegyző csak tanácskozási szavazattal bir. A jegyzőségre az elnökök egyike sem alkalmazandó. 31. § Oly presbyter, aki valamely ügyben személyesen érdekelve van, ezen ügynek tárgyalásakor az ülésen jelen nem lehet. 32. §. A presbyterium ülései nem nyilvánosak. Az egyházközségi segédlelkészek azonban bármikor jelen lehetnek s szólhatnak azokon, de szavazati joggal nem bírnak. 33. §. Azon esetben, ha a presbyterium a törvényes rendnek elleneszegül, vagy hivatalos dolgait s kötelességeit elhanyagolja, az esperes hivatalos vizsgálatára s annak alapján teendő indokolt előterjesztésre, az egyházmegyei közgyűlés vagy törvényszék a presbyteriumot feloszlathatja s egy uj presbyteriumnak törvényszerű választását rendelheti el. 34. §. Az anya- és leányegyházak közötti közigazgatási viszonyok és ezek alapján keletkező jogok és kötelességek, a két egyház egyessége s ennek nem sikerülése esetében az illető egyházmegye s egyházkerület határozata által állapittatnak meg. II. Fejezet. Az egyházmegyékről. 35. §. Több egyházközségnek az egyházi közigaz- i gatás, kormányzás és rendtartás céljából egy felsőbb hatósággá egyesülése alkotja az egyházmegyét. 36. §. Az egyházmegyék területén változtatás és módositás, az illető egyházmegyék javaslattétele és véleménye után, az egyházkerület jogkörébe tartozik. 37. §. Az egyházmegye hatáskörébe tartozó ügyeket intézik : 1) az egyházmegyei közgyűlések, 2) erdélyi kerületben az egyházmegyei gyűléseken kivül még az ! egyházmegyei tanácsok, 3) a 109—117. §-ok értelmében szervezendő és működendő egyházmegyei törvényszékek. 38. §. Az egyházmegyei közgyűlést alkotják : a) az esperes és segédgondnok mint elnökök ; b) egyenlő számmal választott lelkészi és világi tanácsbirák, kiknek száma együtt legalább 8 és legfelebb 12 lehet; c) 10 ezer lélekszámig minden egyes gyülekezet lelkipásztora vagy lelkipásztorai s ugyanannyi számú egyházközségi választott képviselő ; a népesebb egyházközségeknél a 10 ezer lélekszámon íelül minden 5 ezer lélek után még egy választott képviselő ; az 5 ezernek felét legalább egy gyei meghaladó lélekszám mennyiség után már egy képviselő számíttatván. d) az egyházmegyében létező középtanodák egy-egy, és a tanító testűlet két képviselője; e) a lelkészi és világi jegyző. — Mindezen tagok tanácskozási és szavazati joggal birnak. 39. §. Az egyházmegyei gyűlést az esperes és segédgondnok, egyetértőleg hívják össze minden évben legalább egyszer; azonban, ha a szükség és körülmények igénylik, többször is. A gyűlés tartásának indoka s a tanácskozás legfontosabb tárgyai a meghívó levélben mindig jeleztessenek. 40. §. A közgyűlés nyilvánosan tartatik. 41. §. A közgyűlés mindig kettős elnökség alatt tartandó ; ha az egyik elnöktárs a megjelenésben akadályoztatnék : azonnal helyettes elnöktársúl a legidősb tanácsbíró alkalmaztatik vagy a lelkészi vagy a világtanácsbírák közül; a szerint, a melyik részről nem jelenhetett meg a rendes elnök. 42. §. A közgyűlésről indokolatlanul elmaradt lelkészek, tanácsbirák, képviselők irányában mikénti eljárás az egyházmegyék intézkedésének hagyatik fenn. 43. §. Az egyházmegyei gyűlés jog- és hatásköre : Az egyházmegyei gyűlés tárgyai : az egyházmegyét illető minden egyházi és iskolai közigazgatási ügyek; jelesül: a) az egyházkerületi gyűlések jegyzőkönyveiben foglalt felhívások, utasítások és rendeletek ; b) a törvény értelmében a lelkész- és tanítóválasztási és bekebelezési ügyek ; c) az egyházmegyei pénztár, lelkészi és tanítói gyámintézetek ügyei ; d) megüresűlt egyházmegyei hivatalok betöltése feletti intézkedés ; e) az egyházlátogatásról tett jelentés tárgyalása, és átalában a kebelbeli egyes egyházak szellemi és anyag ügyei, javainak biztosítása és helyzetének javítása. f) az elhagyott árvákról, szegényekről való keresztyéni gondoskodás ; g) leányegyházaknak anyaegyházakká, vagy anyaegyházaknak leányegyházakká alakítása; h) az egyházi hivatalnokok díj leveleinek változtatása vagy módosítása tárgyában, másodfokú intézkedés ; i) bizottságok jelentése, indítványok, kérvények tárgyalása; k) képviselők választása egyházkerületi gyűlésekre ; 1) az egyházmegyei népiskolai tanügyi bizottság jegyzőkönyve vagy jelentései. 44. §. A közgyűlés maga alkotja meg tanácskozási szabályait és ügyrendét; azonban az, vagy a rajta tett változtatás mindig csak a következő gyűlésekre érvényes. (Folytatása következik.) KÖNYVISMERTETÉS. „Protestáns halotti búcsúztatók tárháza1

1

III. füzet. Szarvas, Szita G. nyomdája. 4 füzet ára 1 frt 40 kr. Ami a megjelent III. füzet tartalmát általánosságban illeti, elmondhatom : hogy haladást jelez; de hogy a jótól még meglehetősen távol áll, azt is ki kell már