Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-20 / 3. szám

Különböző és igen fontos változások történtek e négy év alatt, ugy itt mint másfelé. A legfontosabb változást, mely Bombaiban előttem feltűnik, a kereskedelmi és a pénzügyekben látom. Igen nagy kereskedelmi cuapások sujtotották nem rég várostokat és a változás valósággal igen felötlő. Midőn először ide jöttem, ugy tatáltam, liogy igen nehéz utcáitokon csak némi kényelemmel is járhatni, oly nagy volt rajtok a tolongás, s alig találhattam időt itteni barátaimmal érintkezhetni, oly igen el voltak foglalva. Ha néha időt nyertem egy negyed óráig velők társaloghatni, bizonyosan kétszer-háromszor is történt félbeszakítás. Most azonban Bombái is sokkal csendesebb ; kevés az üzlet, kevés a tolongás, kevés a nyugtalanság ; az emberek ugylátszik, csak tova sikamlanak. Épen igy Bengáliában is egy borzalmas vész jött reánk. Bömbölve és orditva közelgett, földre vetett sok házat, sok embert, épüleleteket zúzott szét s iszonyú pusztulást okozott a tengerészetben is. Megnyitotta az embereknek szemeit ama bizonytalan alapzatok előtt, a melyekre házaikat építették s igy több tanulságot vontunk a nagy vészből; igy a javított árchitekturát, javítást a hajózásban, s gondosabb s tudományosabb tanulmányozását a légköri tüneményeknek. Most tehát, kedves barátim, miután titeket itt kereskedelmi vész sújtott, mely következményeiben oly szerenesétlen mint ama nagy vész alsó Bengáliában, reménylem ti is rajta fogtok lenni, hogy bizonyos tanulságokat vonjatok az ilyen szerencsétlenségekből. Azok, kik házaikat s cégüket nem a becsületesség szilárd alapjaira épiték, nagy bánattal és bosszúsággal látták, mint tűntek el e házak és cégek; gondatlanság, becstelenség, elővigyázathiány mind meg lőnek büntetve, amint megérd emlék, mert a törvények, melyek Istennek erkölcsi világát igazgatják, épen oly változhatlanok és ingatlanok, mint a melyek fizikai universumát kormányozzák. Melyek tehát ama tanulságok, melyeket a reátok jött kereskedelmi válságból vonnotok kell ? Mindezek abban központosulnak, hogy kevésbé uralkodjék rajtatok a mammon tisztelete, kevésbé a világ imádása, melynek előbb hódolátok, több becsületesség, több igazságosság, több gond, körültekintés és előre-látás legyen bennetek, világi ügyeitek kezelése körül, hogy szivetek teljes legyen hittel a nagy Isten, az ő szentsége, hatalma, bölcsesége és kegyelme iránt. Hogyha ti a legközelebbi kereskedelmi válságot Bombaiban nem igy értelmezitek, hogy ha nem ily tanulságokat vontok belőle, akkor nem tudom, mikép tekinthetitek e világot providentiális eseménynek ; mert én igazán ugy hiszem, hogy egy ily meglátogatás valósággal áldást hozó lehet az országra nézve. Az Isten mindig jót hoz elő a roszból. Hogyha ő szomorúságot bocsát reánk, ebben az ő nagy célja az, hogy bennünket megfenyítsen és megalázzon. Hogy ha ez nem ugy volna, akkor Bombái talán folytatná ezután is gondatlanul és esztelenül a veszendő arany haj kaszását, talán még most sem nyiltak volna fel Bombái szemei azon szükségesség előtt, hogy a lelket meg kell ujitani s kincseket kell gyűjteni a halhatatlanság számára. Hogy ez igy történt, azért hálát adok az Istennek. Hálát adok neki a szerencsétlenség meglátogatásaiért, melyeket alá küld egyénekre és nemzetekre, mert utoljára is jó származik belőlük. Azért szükséges ez tireátok nézve, hogy ily csapást helyesen értelmezzetek és belőle oly tanulságokat vonjatok, a melyeket a ti utbaigazitástokra nyújtani ily csapás a gondviseléstől rendelve volt. En kimondom, hogy nagyban uralkodott nálunk a mammon szolgálata. Mi az tehát, a minek figyelmeteket foglalkoztatnia kell! Azt fogjatok talán mondani, hogy ti becsületességet akartok tanulni, hogy az igazságosságot, vitézséget, okosságot akarjátok elsajátitni, hogy nem akartok többé föltétlen bizalmat helyezni azokba, kik meg nem érdemlik. Oh kedves barátim, mégtévedtek, hogyha igy gondolkodtok ! Szükséges, hogy ti magatokat teljesen a mindenség legfőbb kormányzójának adjátok át, mert e célból bészélt hozzátok oly módon, a mint igen ritkán beszél nemzetekhez. En ugy tekintem e kereskedelmi válságot mint különös intést, mint különös nyilatkozatot Bombái lakosaihoz, mint oly valamit, mely mint szóló predikátió közöltetett veletek, hogy felmutassa előttetek a mammon-tisztelet vészeit s az igaz Isten tiszteletének szükségességét. Olvassátok e prédikatiót, legyetek szentebbek, nemesebbek és próbáljátok meg együttesen, egy hatalmasabb, igazabb nemzetté lenni. En nem rovok fel, testvérek, mindnyájatoknak s különbség nélkül bizonyos bünt, mert jól tudom, hogy köztetek igen tiszteletreméltó, ártatlan emberek is szenvedtek egyszerűen azért, mivel igen nagy bizalmat helyeztek oly emberekbe, kikben nem volt becsületesség. De ez igy van mindenütt. Eme szerencsétlenség, egy intés, nem csak azoknak, a kik becste. lenek, hanem azokra nézve is, kik ártatlanok voltak s mások roszlelküsége miatt szenvedtek; — intés az Bombái minden lakosaira nézve, mely ezen igazságot hirdeti, „a ki láttatik magának állani, meglássa, hogy el ne essék® ! Azok, a kik veszteséget szenvedtek, térjenek meg, s kisértsék meg nemesebb s férfiasabb életelveket követni, a kik nem vesztettek, azok is hasonlókép törekedjenek jók és kegyesek lenni. Akkor ugy hiszem és remény lem, hogy az isteni gondviselés céljai teljesen megvalósulnak a birodalom e részében. Melyik ama fontos tárgy, a melynek felfogására, megvizsgálására s a gyakorlatba átvitelére fel kell készülniök ? E tárgy a reformátio. En ugy gondolom, hogy az Isten mindnyájunkhoz szól, szép és megható predikátió által. . . , Gondoljatok ön és polgártársaitok millióinak lelki üdvére.* A csapás, ugy hiszem, eléggé megalázott bennetek, hogy az anyagi jólét bizonytalanságát és hiúságát belássátok, s érezzétek annak szükségességét, hogy figyelmeteket még jókor az egyéni és nemzeti reformátióra kell irányoznotok.