Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-16 / 24. szám

p. o. egy jó fordítást, mint hiteleset legalább ajánlani kellene. Révész Imre: a prot. egyház soha sehol nem deciaráit hivatalos bibliafordítást. Semmi bajt sem lát benne, ha mint p. o Németországban is történik, többféle fordítást is használunk. Legfölebb abba egyeznék bele, hogy a zsinat intézkedési teendői közé vétessék fel a felügyelet botrányos rosz bibliafordítások ellen. Szintén nem fogadja el, hogy a vallásoktatási könyvek s énekes könyvek iránt is törvény nyel intézkedjék a zsinat A többség oly értelemben fogadja el a határozatot? hogy a zsinat törvényben állapítja meg az isteni tisztelet alakját, — és az intézkedések közé pedig belevétetik a bibliafordításra való felügyelet, s az agendák s vallási tankönyvek iránti intézkedés. Ezenfelül a legfőbb intézkedés körébe felvétetett, 1. az egyház jogai s más felekezetekhez való viszonyai felett őrködés, 2. az orsz. egyházi tanács (eonvent), továbbá az orsz. e. h. főtörvényszék tagjainak megválasztása, stb. Zsinat rendszerint minden 10 évben tartandó. Ezentúl elvi viták már nem igen merülvén fel, s . a megállapított §-ok a vita ismerete nélkül is érthetők levén, hosszúra nyúlt ismertetésünket most már rövidre foghatjuk, s inkább csak a főbb eredmények közlésére szorítkozhatunk. A magyar ref. egyház legfőbb közigazgatási és kormányzó hatóságául terveztetik az „országos egyházi tanács" (convent), mely áll 28 tagból u. m. 10 püspök és főgondnok, s a zsinat által 10 évre választott 18 tag, választatik pedig a dunántúli és tiszáninneni kerületekből 2 — 2, a dunamelléki és erdélyiből 4—4, a tiszántúliból 6. A püspökök s gondnokok közül választott kettős elnöksége vau, de egyik elnök az ügyek vitelével bizatik meg. Intézkedik a zsinat határozatainak végrehajtásáról s az 5 egyházkerület azon közös ügyeiben, melyeket zsinat, egyházalkotmány vagy az egyházkerületek hozzá utasítanak, s az e nemii ügyek 14 pontban részletezve is vannak. Következett az egyházi bíróságokról és törvényszékekről szóló rész. Erre a következő fokozatok állapíttattak meg: a) egyházközségi biróság, b) egyházmegyei — c) egyházkerületi törvényszékek és d) országos egyházi főtörvényszék. Ez utolsó Beöthy Zs. indítványára rendszerint csak semmitőszék, (kivévén az egyházkerületen indított perekben) s általában csak két instantia állapíttatott meg. Három §-bau „Általános határozatok" cím alatt ki van mondva, hogy mi esetekben kik nem bíráskodhatnak (rokonsági fokok és érdekeltség,) a birói eskü, s a bírságok. Ezután megállapittatott mindegyik fokozaton a biróság szervezete, teendői, jogköre ; s az általa alkalmazható büntetések. Az egyházközségekben 500 lakosig az egész presbyterium gyakorolja a bíróságot; azontúl a presbyterium saját kebeléből választ 5—15 tagu bíróságot. Elnök a lelkész. Az egyházmegyei és egyházkerületi törvényszékeket a lelkészi és világi tanácsbirák alkotják. Elnök az esperes, illetőleg püspök, akadályoztatásuk esetén a gondnok. Főtörvényszékül az orsz. egyháztanács választ saját kebeléből évenként 9 tagot (az elnökkel). A vitában leginkább Beöthy Zs., Nagy P., Fördös L., Dr. Kolozsvári S., Révész Imre, Tóth S, Kun B. és Fejes J. vettek részt. A perrendtartásra nézve (me ly ugy sem tartozik az egyházaikotmány keretébe) Beöthy Zsigm. kéretett fél rendszeres és részletes tervezet kidolgozására. Molnár A. javasolja, hogy az erdélyi viszonyok biztosabb méltathatása érdekéből kéressék fel Dr. Kolozsvári Sándor is a munkában résztvenni. Miután azonban oly távol (Budapesten és Kolozsváron) lakó két egyénnek nehéz együtt dolgozni, csak abban történt megállapodás, hogy Dr. Kolozsvári 'közölni fogja Beöthy Zsigmonddal Erdélyre nézve az egyházi perrendtartást, illetőleg már készített dolgozatát. Ezzel a bizottság bevégezte az egyház alkotmány tervezetét. Végül az utolsó napon (máj 25) két ülésben tárgyalta még az albizottság s mégis állapította az egyházi tisztviselőkre, hivatalnokokra, egyháztagokra, s általában a belrendtartásra vonatkozó törvényjavaslatot. A tanácskozás alapjául szintén Tóth Sámuel munkálata vétetett, s a lényegesebb módosítások inkább némely részletek elhagyásában állottak. Itt két lényegesebb határozatot kell megemlítenünk. 1-ször azt, hogy az albizottság a lelkészválasztásra nézve jelenleg az 5 egyházkerületben fennálló szabályokat ez alkalommal érintetlenül hagyja, de egyszersmind javasolja, hogy majd a zsinat által alakítandó orsz. egyliáztanács hatalmaztassék fel, hogy az 5 egyházkerület szabályainak átvizsgálásával állapítson meg egy mind az 5 egyházkerületre ideiglenesen kötelező szabály zatott, míg majd a közelebbi zsinat véglegesen intézkedend. 2-szor azt, hogy a tanácskozás végén Molnár Aladár felszólalt az ellen, hogy a tisztviselőkre megállapitott határozatok csak a lelkésaekről, esperesekről és püspökökről szólnak, az egyházközségi és egyházmegyei gondnokokról s az egyházkerületi főgondnokokról pedig nem. A paritás azt követeli, hogy az egyház világi tagokból választott tisztviselői a lelkésszekkel necsak egyenlően jogosítottak, hanem a kötelezettségeknek és fegyelemnek is egyenlően alávetettek legyenek. Ezért javasolja, hogy az előadó bizassék meg, hogy mire a teljes bizottság összeül, az előadott elv alapján egészítse ki a rendtartási törvényjavaslatot a gondnokokra stb. vonatkozó határozatokkal is Elfogadtatott.