Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-16 / 24. szám

van. A diadalnak elébb-utóbb be kell következnie. De egyet ne feledjünk ki számításunkból, azt t. i. hogy 11 e akarjunk mindent egyszerre. Látják, kedves kartársaim! ha emlékiratukban a vallástanítást nem érintették volna, legalább is 10—12 pont sikere biztosítva lett volna. No de vigasztaljon, biztasson és bátorítson bennünket az a tudat, miszerint nem minden lelkész és zsinati tag gondolkozik akként, mint a vértesaljai lelkész és Csepeli Pál. GÉREC KÁROLY, sárospataki helv. hitv. tanító. SYNODALIA. A ref. convent egyik albizottságának működése Debrecenben. (Vége.) Az eddigi vitákban kifejtett nézetek folytán az albizottság abban állapodott meg, hogy az országos egyházi törvénybe, mind az egyházmegyéknél, mind az egyházkerületeknél csak azok definitióját, azután azok területváltozásának vagy alakulásának szabályozását, továbbá közgyűléseik alkotó elemeit és szervezetét, s végre e közgyűlések hatáskörét veszi fel; egyébb részleteket pedig a statutarius jogkörbe tartóz ókul hagy. Tóth S. javaslatának 72., 73. §-a után M. A. által javaslott, a következő uj §. állapíttatott meg : Az egyházmegye hatáskörébe eső ügyeket intézik : 1. az egyházmegyei közgyűlések, 2. az erdélyi egyházkerületben, az egyházmegyei közgyűlésen kivül még az egyházmegyei tanácsok, és 3. a §-ok értelmében szervezendő egyházmegyei bíróságok. Az egyházmegyéknél csak egy pont, t. i. a gyülekezetek képviselői felett volt élénkebb vita. A tervezet szerint ugyanis az egyházmegyei közgyűlést alkotják: a) az esperes és segédgondnok mint elnökök, b) 5 lelkészi, 5 világi tanácsbiró, c) mindenik gyülekezet lelkésze s ugyanannyi számú választottja; d) a középtanodák 2, és e) a tanítók 2 választottja. A harmadik pontnál Könyves Tóth Mihály figyelmeztet azon Révész Imre munkájában is kimutatott méltánytalanságra, hogy p. 0. a 19 ezer lelket számláló egyházközségeknek is épen annyi választott képviselője legyen (ha pl. csak egy lelkészök van) mint a 3—400 lélekből állóknak. Ez igazságtalanságot minden esetre orvosoltatni kivánja. Némelyek az egyházközségeket bármily különböző is népességük, egyenjogú erkölcsi személyeknek tekintik. A többség azonban elismeri az eddigi gyakorlat méltánytalan voltát, de a javítás módját, a képviselők a népességgel helyes arányban megválasztásának kulcsát nehéz megtalálni. Kis Áron és Fejes István elfogadják a Révész Imre művében ajáulott azon módot, hogy minden gyülekezet annyi képviselőt választ, ahány lelkészi meg tanítói és tanári állást tart fenn. M 0 1 11 á r A 1. e módot nem fogadja el, mert megtörténhetik, hogy igen népes egyházközség semmi iskolát sem tart fenn, s igy kevesebb képviselője lenne, mint a legkisebb gyülekezetnek, viszont aránylag 'nem a legnépesebbek közé tartozó gyülekezet alapítványok segélyével gymnasiumot is tartván fel, 5—6 képviselőt küldene; de meg ezen a módon körülbelül két annyi lenne a világi, mint a papi képviselő. Egyébiránt a kérdés elvileg döntendő el. Lehetetlen a mostani aránytalanságon segíteni ha túl nem tesszük magunkat azon, hogy a papi és világi elem paritása számszeriuti egyenlőségben is fejeztessék ki (ha csak segédlelkész.ek választhatóságát is nem engedjük meg). Ha ezen túltesszük magunkat: akkor kimondható, hogy pl. a 10,000 léleknél nagyobb gyülekezet minden 10,000 után ismét egyegy képviselőt választ. Figyelmeztet, hogy a számszerinti paritás már úgyis meg van rontva azáltal, hogy a középtanodák és a tanítók is 2—2 képviselőt küldenek. A bizottság azon nézetben állapodik me-g, hogy 10.000 lélekig annyi világi képviselő választatik, ahány | rendes lelkész van a gyülekezetben, ezenfelül minden 1 5000 lélek után egy, még pedig Nagy Péter indítványára akképen, hogy a képviselő száma csak akkor szaporittatik, ha a 10, illetőleg 15 ezeren stb. felül jövő 5000-ből, legalább 2500 lélek már létezik. Az esperes, segédgondnok és a tanácsbiráknak tiz évre választása fogadtatott el szavazattöbbséggel. Ezután megállapittatott az egyházmegyei közgyűlés j hatásköre, mely a jelenlegi gyakorlattól nem különbözik. Az egyházkerületeknél a nagyobb egyházmegyéknek szintén aránylagosan nagyobb képviseltetése mondatott ki, itt már a paritás számbeli megsértése sem levén szükséges, miután az egyházmegyei gyűlésen választható annyi papi mint világi képviselő. Az egyházkerületeknél említésre méltó határozat az is, hogy minden egyházkerületbea tanácsbirák választandók, s ezek a közgyűlésnek is tagjai (mint tudjuk, jelenleg több egyházkerületben nincsenek tanácsbirák.) Az egyházkerületi közgyűlés hatáskörének és teendőinek kijelölésénél Molnár Al. indítványozza , hogy egyik teendőül vétessék fel „az elhagyatott szegényekről és árvákról való keresztyéni gondoskodás." Ugy is — mondja — a magyar prot. egyház a keresztyén szeretet műveiben aránylag igen szegény. Örvend, ha az egyház még jogakadémiákat is tart fenn, ha még azokra is telik pénz, de a Krisztus egyházának talán mégis előbb való feladata a magukon nem segíthető s elhagyatott szegényekről és árvákról gondoskodni. Könyves Tóth M. szívesen elfogadja, ha ez alatt nem kizárólag árvaházak állítása értetik, hanem egyéb módok is szabadon hagyatnak. Az inditvány elfogadtatik, sőt az egyházmegyei közgyűlés teendői közé is felvétetik.