Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-16 / 24. szám

Ezzel elérkezvén a bizottság a zsinat és konvent tárgyalásához, ezt előzőleg a 23-iki ülésben felkérik az erdélyi tagokat, hogy formulázva adják elő úgy az egyházközségekre, mint az egyházmegyékre és az egyházkerületre nézve micsoda különleges intézkedéseket kívánnak Erdély számára fentartatni ? Kolozsvári Sándor a három fokozatra három szakaszt terjeszt elő, melyek értelmében az erdélyi egyházkerület fentarthatja : 1. az egyházközségekben a presbyterium jelen szervezetét, és a patronusokra s tanítók választására vonatkozó eltérő szabályait ; 2. az egyházmegyékben a közgyűlésnek és az egyházmegyei tanácsnak most fennálló szervezetét, 3. az egyházkerületben a) a közgyűlésnek úgy alkotó elemeit, mint a hatáskörét meghatározó szabályait, és b) az időközben kormányzó egyházkerületi igazgató tanácsának jelenlegi szervezetét és azon tanácsnak az egyházkerületi tanácshoz való viszonyát. Molnár A. és Fejes István igen általánosnak tartják e fentartásokat s ismétlik, hogy amennyiben szükséges, csak az egyes ügyekre tartassanak fenn külön ; intézkedések. Szász Domokos indokolja e fentartások j szükségét Erdély speciális viszonyaival. Révész Bálint. Kezdetben ő is belenyugodott, hogy csak általánosabb kifejezésekben hozassanak | Erdélyre külön intézkedések, de a munkálat eddigi menete, és a már történt megállapodások folytán szükségesnek látja az egyes speciális intézkedéseket. Molnár A. méltányolja, hogy az erdélyiek egyházkerületük érdekeit védik, de ugyanez kötelessége a többi egyházkerületek küldötteinek is saját egyházkerületeikre nézve. Es váljon nem volna-e az a többi négy egyház ker ületekre nézve sérelmes, hogy a közös zsinaton még az ő ügyeikben és egyházuk egész szeivezetébe az erdélyi képviselők nemcsak beleszólhatnának, de esetleg az ő szavazatuk döntene, addig ők a már elfogadott 7. §. és ezen 3. §. értelmében bele sem szólhatnának az erdélyi presbyteriumok, az egyházmegyei és kerületi gyűlések egész szervezetébe és hatáskörébe ? Micsoda unió lenne ez ? Ezért is szükséges, hogy ne az egész szervezet és hatáskör vétessék ki így általánosságban, hanem csak azon részletek, melyekre a viszonyok eltérő intézkedést indokolnak. Nagy Péter: ne menjünk most részletekbe, meglehet az erdélyi egyházkerületi gyűlés még tovább megy ez uniálásbau, mint most mehetnénk mi itt. Molnár A. Nagy P. felszólalására megnyugodnék abba, hogy itt most e kérdést függőben hagynók és . jegyzőkönyvi határozatban mondanók ki, hogy a bizottság az erdélyi egyházkerület részére a 7. §. értelmében fentartandó külön intézkedéseket majd akkor állapítja meg, ha ezek iránt addig az erdélyi egyházkerületi közgyűlés — látva az egyházalkotmányra készített egész javaslatunkat — nyilatkozik. Ez elfogadtatott s jegyzőkönyvbe vétetni hatá roztatott. A zsinat alakulására és szervezetére vonatkozólag tárgyalási alapul a legközelebbi zsinat tervezeteül a pesti albizottság által megállapított s e lapokban közlött javaslat vétetett. Az 1—2. §§-olc kis irályi módosítással elfogadtattak A 3. §-nál (amely szerint választó kerületekben — esperességek — a gyülekezetek szavazatával választatnak a képviselők) nagyobb vita keletkezett. Szász Károly részletesebben fejtegeti a választókerületek alakításának nehézségeit. A javaslat szerint is egy esperesség csak de regula képez egy választókerületet, miután azonban az egyházkerületekre aránylag eső képviselők nem oszthatók fel úgy, hogy mindegyik esperesség egy papit és egy világit válasszon; sok esetben vagy össze kell kötni több egyházmegyét, vagy pl. úgy osztani fel, hogy egyik egy papot, másik egy világit, vagy egyik hármat, másik kettőt választ. — Egyik módban sem fognak az egyházmegyék megnyugodni, mert mindegyik sérti autonomikus érzületüket, és a paritást. Ide járul ezen eljárásnak azon valószínű rosz következése is, hogy ezen a módon rendesen a zsinatra nem a legképesebb egyének, hanem gyakran azok mellőzésével csak azok választatnának, kik egy és más okból az egyházmegye szűkebb körében legtekintélyesebb férfiak. Ezeknélfogva javasolja, hogy ne választókerületek, hanem az egyházkerületi közgyűlések válasszák az egyházkerületekre eső összes képviselőket. Ezen az uton lenne elérhető, hogy az egész egyházkerületben legkitűnőbb és legalkalmasabb egyének küldetnének a zsinatra. Az ez ellen felhozható azon egy nyomós érv, hogy ez már negyedfoku választás lenne, ő előtte nem akadály, mert hiszen az egyházkerületi közgyűlés is képviselő testület, ez választotta eddig a konvent tagjait is és mégis mindenütt megnyugodtak benne. Kis Áron és B e ő t h y Zs. a szöveg mellett szólnak. Beöthy Zs. emlékeztet arra, hogy több egyházkerületben az egyházkerületi tisztviselők és tanácsbirók is nem a közgyűlés által, hanem az egyházközségi presbyteriumok szavazatával választatnak. Fejes István figyelmeztet a Tóth S. művében javaslott azon választási módozatra, amely szerint az egyházközségek presbyteriumainak küldöttei jönnek össze egy csoportba közös választásra. Szász Domokos sok bajjal járónak és Erdélyben épen nehezen kivihetőnek tartja az egyházközségek közvetlen szavazatávali választást. Azután ott még bizonyosabban megtörténnék, ami a Királyhágón innen is legtöbb helyen történni fogna, hogy t. i. csak a közelben lakó ismert s tekintélyesebb egyénekre szavaznának a gyülekezetek Erdélyben minden egyházkerületi tisztviselőt, tanácsbirát, sőt még a püspököt és főgondnokokat is az egyházkerületi közgyűlés választja. Ha azonban a zsinati képviselőket az egyházkerületi gyűlés által nem akarják választatni, mivel az már negyedfoku 48