Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-09 / 23. szám

relme nélkül. E kettős követelésnek csak ugy felelhetünk meg, ha a részletezésnél eltaláljuk a metrunaristomot, a kellő mértéket, különösen, hogy az országos egyháztörvény béri az egyházszervezetnek csak lényeges, elvi részleteit állapítjuk meg, a többit pedig, főleg az olyanokat, melyekben eltérő gyakorlat fejlett ki és a változtatás élvezett jogok megvonásával járna, az egyházkerületek statutarius jogkörébe hagynék. Igy a fenforgó esetben, miután több egyházkerületben ősgyűlés féle egyházközségi gyűlések választják a papot stb. indítványozza, hogy a 16. §-ban mondassék ki, hogy egyházközségi közgyűlés lesz, ezután egy §-ban az, hogy képviseleti lesz-e, vagy közvetlenül alakul, az egyházkerületek statutumban állapítják meg ; ennek folytán a 17—26. §§-ok hagyassanak ki, és a 27. §-ban állapíttassék meg a közgyűlés hatásköre. Szász Domokos osztja Szász Károly nézetét. Az eddigi különváltság megszüntetése a legmagasb cél, ezt nem kockáztatná; ne menjünk tehát túlterjeszkedésbe ; igaz, hogy utasításul adatott az „alulról fölfelé" szervezés, de e tétel engedményféle, mert ugyanazon utasítás az egyöntetűséget csak „lehető" és „autonom jogok sérelme nélkül'' jelzőkkel korlátolja. Még csak kisérletképen se menjünk az egyöntetűségbe, az a főcéltól elütne bennünket. A dunamelléki kerületben vannak assessorok, kérdés, hajlandó lenne-e e kerület ez intézményét feladni, ha nem adná fel, dekretálással nem boldoguluuk. Sok specialitás nem egyenlősíthető, az üdvösnek bizonyult intézményeket tisztelni kell 5 szűkebb korlátok közt minden egyházkerület gyakoroljon törvényhozást ; indokoltnak, szükségesnek nem tartja létezett intézményeket megszüntetni. A szellemi összeköttetés módjait állapítsuk csak meg, ne vágjuuk a kerületek nivellirozásába. Elég azon alapelvvázlat, ami eddig elfogadtatott, most már menjünk át a zsinati tárgyakra, bíróságra stb. különben zátonyra jutunk. Révész Imre elvileg egyetért a kerületek autonómiája felett aggódókkal, a tiszántúl noha nem is akarta sérteni azt; épen azért nem ment a konventbe, mert féltette jogait. Ha tehát most a tisztelt társak nagyon aggódnak, úgy zárjuk be munkálkodásunkat, és készítsék el az alapdolgozatot az indítványozók, mert ily alapzat nélkül nem térhetünk át a kívánt mezőre . . erős aggodalom nyilvánulván, most inkább hagyjunk télbe mindent. Molnár Aladár : szomorún meglepettek azon kívánság által, hogy hagyjukabba a munkát, kezdetben nagyobb volt a ködhomály, s mégis boldogultunk; mindnyájan egyezünk az autonomia kimélésében, a mikre lehet egyezés, kisértsük meg. Van is tervezet előttünk, még pedig a kelletiuél részletesebb, de ez épen igy jó, mert mehetünk szakaszról szakászra s a mi részletet nem akarunk fölvenni, azt elhagyhatjuk. Kún Bertalan: semmi esetre el ne napoljuk munkálkodásunkat. Révész Bálint: megütközött a „megállj" nyilatkozaton, itt félreértés lehet, szóló sem akar teljes unificálást, de lehetőt igen. Ha félelemtelve ülne össze a zsinat, ily zsinat nem sokat érne. Előbb Erdély volt kivétellé téve, most meg már minden kerület azzá tétetik, hová jutunk igy? Jól meg kell különböztetni, mik tartoznak a statutum s mik a zsinat körébe ? Haladjunk a tárgyalásban tovább! (Szász Károly magyarázza tételét, ő nem akarta teljességgel félbeszakítani a tanácskozást.) Fejes: nem nyugszik abba, hogy a kerület döntse el, községi, teljes vagy képviseleti gyűlés legyen valahol, törvényhozásnak kell azt szabályozni, 1 egyes egyházak inkább revoltálhatnak a kerület ellen, zsinat ellen nem annyira, a statutumnak nincs oly tekintélye mint a törvénynek, nem is hajtható végre oly szigorral, ő kötelező zsinati törvényt kiván. Beöthy Zs : A kerületek statutárius joga ne szorittassék meg, ezt kívánják némelyek, hiszen eddig zsinat nem levén, a kerületek csak kénytelenségből gyakoroltak törvényhozás-féle jogot, tévedésben voltak, oly jogokat gyakorolván, mik tulajdonkép nem illették őket. Helyes e valamely kerület intézménye, maga nem ítélheti meg, mert mindenesetre a magáét hajlandó védeni. Ha a kerület szuverén lenne, ugy a zsinatra nincs szükség. Emelkedjünk egységre, s igy tegyünk, hassunk. Ha a kerületre bizatik az egyházközségi gyűlések megalakítása, lesz divergentia elég, a zsinat végzése ellen kevesebb lesz a resensus, a zsinat legyen a szervező. Könyves Tóth Mihály : minden baj onnan származott, hogy nem volt sanctionált törvény, az alakulás módját törvény szabja meg lenn is. Szász Domokos : az alulról felfelé egyformásitás nem egyeztethető protestáns öntudattal össze, az pápista ut felé megy. Beöthy: a zsinat legyen szent és szuverén, sürgeti az egyöntetűséget. Szász Domokos : ha a zsinat nem jöhet össze 30 évig addig megálljunk? Kiss Áron: nyomorgunk, mert kerületi statútumainkat egyesek nem akarják elfogadni, és zsinatra hivatkoznak, remélvén az jobb törvényt liozand, tartsunk fel a zsinatra sokat. Feltétetik a szavazat: kimaradjon-e a 17—26. §-ig való rész, mely cikkek a községi közgyűlés részletes alakulását szabják meg, vagy meghagyassék s tárgy altassék. Miután egy szavazat (K. T. M.) csak presbyteriumot kiván fentartani, egyikre sem szavaz, 6 szavazat a szerkezet megtartása, 7 pedig Molnár Aladár javaslata mellett volt. Beöthy: fentartja jogát külön nyújtani be a kisebbségben maradt véleményt, miután itt elvi kérdés forog fenn. A kezdetben nem kevés aggodalomra okot szolgáltatott kérdés ezen megoldásával esti 9 és fél órakor az ülés befejeztetett, s másnap a tárgyalás tovább folyt. A másnapi (21-iki) ülésen a 21 §-ban megállapíttattak az egyházközségi közgyűlés hatásköre és teendői (presbyterek és lelkész választása, adóemelés, birtokeladásnál stb. véghatározás, presbyterium évi jelentéseinek tudomásúlvétele.) A 28., 29. és 30. §-ok, mint most már az egyházkerületek statutarius jogkörébe tartozók, kihagyattak; hasonlóúl a 36. és 37. §-ok. A 31—48. §-ban (eredeti szöveg számai) a presby terium szervezete és teendői állapíttatlak meg.