Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-02 / 22. szám

hogy a kezelésről évenként jelentést tegyen az egyházmegyei közgyűlés előtt. A tanügyi bizottságnak az elemi iskolákról felolvasott jelentése mélyen lehangoló hatást szült a közgyűlés tagjaiban, amennyiben ama jelentés szomorú vonásokkal ecseteié megyei népiskolai tanügyünk sajnálatos hanyatlását, az óhajtva várt emelkedés és virágzás helyett ; másfelől azonban a tanügyi bizottság szakavatottsága, erélye, tapintata, miknek emiitett jelentésben is feltűnő nyomai láthatók, zálogot nyújtott a közgyűlésnek aziránt, hogy ily jó kezekben levén tanügyünk, nemsokára ismét örömteljes sziv vei láthatjuk annak a közel jövőbeni felvirágzását a mostani hanyatlás helyett, miért is fel lőn kérve tanügyi bizottságunk, hogy ismert erélyét, szorgalmát, tapintatát és minden lehető módot használjon fel arra nézve, hogy tanügyünk ismét emelkedésnek, virágzásnak örvendjen hova hamarább. Az egyházi hivatalnokok miudennemü fizetését, illetve dijJevelét az uj mértékek szerint átváltoztatni kiküldött bizottság jelentéséből szintén azon szomorú tapasztalást vette a közgyűlés, miszerint sok egyházban maga az elöljáróság részint okadatolatlan bizalmatlanságból, részint az uj mértékekkel való ismeretlenségből, az átalakitott dijleveleket vonakodik aláirásával liitelesiteni. Rendeltetett tehát, hogy emiitett bizottság — az ily vonakodó egyházak kebelében — az újonnan elkészitett dijleveleket egyedül a lelkész, tanító és saját maguk aláirásával megerősítve, küldjék be a felülvizsgáló bizottság elnökségéhez, és ha ott az helyesnek és hibátlannak találtatik : minden egyházra nézve törvényszerüleg kötelező erejű leend s mint egyházmegyénk végzés által megerősített teljes hitelességű példány tétessék át az esperesi hivatalhoz, hol hivatalos intézkedéseknél irányadóul szolgál. Kir. tanfelügyelő ur felszólítása folytán oklevél nélkül működő Tatay Benő és Bicó Ferenc szegszárdi, Dúc József medinai tanítóknak — tekintettel előre haladt koruk és családi viszonyaikra — megengedtetett, hogy az egyházmegyei gyűlés kiküldött bizottsága előtt képesítési vizsgát tegyenek, mely pótolni fogta volna az oklevelet s jogot adott volna a törvényes bekeblezésre. — Emiitett tanítók közül az első a vizsgalattételt megtagadván, az iskolaszék korábbi végzése értelmében hivatala megürültnek kimondatott; utóbbi két tanító pedig némely tantárgyakból pótvizsgaadásra utasíttatott. — Ugyancsak oklevél szerzésre (f. évi szept. l-ig) utasíttatott Schmidt Henrik mórágyi tanító is, különbeni elmozdítás mellett. Az egyházkerületi közgyűlésre küldendő képviselőkül megválasztattak: egyházi részről Borzsák Endre szegszárdi lelkész, világi részről Szőke D á n i e 1 ur. Indítványba tétetett, hogy miután részint elhalálozás, részint visszavonulás és el nem fogadás által ugy egyházi mint világi tanácsbiráink száma tetemesen megapadt, tétessék intézkedés azok létszámának kiegészítése iránt. Az indítvány helyeseltetvén, 2 egyházi és 2 világi tanácsbiró választása elrendelteti, mint szintén a megürült főjegyzői hivatal szavazás általi betöltése is. Az egyházmegyei köz- és papi özvegy-árvai gyámpénztár megvizsgálására kiküldött bizottság jelentéséből örvendetes dolgoknak jött tudomására a közgyűlés. Mind két pénztár kezelői hűséget, pontosságot és szent buzgalmat fejtettek ki a kezelésök alatt álló összegek lehető gyarapításában, ügyes kezelésében, elhelyezésében stb, s mint ilyenek köszönet nyilvánítása mellett szokott módon feloldattak. Különös elismerést és méltó köszönetet vívott ki magának Sárközy Sándor nagy-pali lelkész ur, mint volt gyámpénztárnok, aki is 1874. évtől 1877. év végéig vezetett számadásai szerint a papi özvegyárvai gyámpénztárt 2959 frttal gyarapitotta ; ennek üdvös eredménye, hogy az özvegyek segélyezése már eddig is tetemesen emelkedett s ezen intézet jótékonysága az abban résztvevőknek biztos gyümölcsöt hozand. Ily tisztakezü, ügybuzgó, pontos hivatalnok méltán megérdemli legszebb jutalmát: az öntudat édesen helybenhagyó benső szózatát, mint szintén a nyilvános hálát és köszönetet. Utódául (mert ő fájdalom ! végleg lemondott) Dömők Péter őcsényi lelkész ur választatott, ! kihez szintén minden szép reményt fűzünk, kitől szintén ' minden jót várunk, a szép és jó mult kezeskedése mellett! Baky János ur, mint a készpénztár kezelőjének, ! ügybuzgalma s pontos lelkiismeretes számviteléért szintén elismerés nyújtatott s szokott módon ő is feloldatott. Következett ezután három törvényszéki tárgy megvitatása, letárgyalása, mikről bővebben szólni a nyilvánosság terén nem akarok, tartom ezt tisztán saját egyházmegyénk belügyének, mit nyilvánosan szellőztetni — példa- és miheztartás végett — szükséges és haszuos ugyan némely esetekben, de itt kivételt szeretek látni, minthogy az egyházmegyei törvényszék jogos és méltányos ítéleteivel vádlók és vádlottak — fellebbezés nélkül — megelégedtek, azokban megnyugodtak. Vajha mindig és mindenütt igy történnék s ne tennének elélesedett törvényszéki ügyeink a neki keseredett szenvedélyek által űzve-hajtva évekig tartó körmenetet az egyházmegyékről a kerületekre és viszont, a hitélet, amúgy is lohadni kezdő vallási buzgóság mondhatlan kárára. Ezekben láttam szükségesnek egyházmegyei közgyűlésünk nevezetesebb tárgyait sorrend szerint, lehető rövidséggel közölni s magunkról — mások példájára — életjelt adni. Szegszárd 1878. május hó BORZSÁK ENDRE egyházmegyei aljegyző. KÜLÖNFÉLE K. * A Solti egyházmegyéből. A -Solti reform, egyházmegye ez évi közgyűlése május 21. és 22-én Dunavecsén tartatott A gyűlés megható jelenetekben felette gazdag volt. C s i k a y Imre, egyházi életünk. -£&sn érdemekben megőszült kitűnő férfia, 16 ff papa y JÖHYIÉRB ^sT