Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-02 / 22. szám

évig viselvén a solti egyházmegye esperesi hivatalát, még a gyűlés előtt körlevélben leköszönt, és ezen lekö­szönését élőszóval is megújította a gyűlés előtt. Meghatot­tan, könnyek között vettünk búcsút szeretett főespere­sünktől és kívántuk, hogy mint tiszteletbeli főesperestin­ket, melynek tek. Balog Imre világi tanácsbiró ür indít­ványára azcnnal megtétetett, még sokszor üdvözölhessük körünkben ! * Le roi est mort, vive le roi! A szavazatok felbontat­ván, Baksay Sándor alesperes, és kúnszentmiklósi ref. lelkész általános többséggel főesperesnek megválasztatott. Örömmel és lelkesedéssel vette a közgyűlés minden tagja e választást, melynek kimenetelében különben senki sem kételkedett. Baksay Sándor azonnal elfoglalta a főespe­resi széket és egy olyan gyakorlati irányú beköszöntő programm-beszédet tartott, mely egyenesen a dolog mélyére hatolt és az általános bombastikus szóhalmazok helyett (melyek fájdalom, az utóbbi időben nagyon is divatossá váltak) kimutatta azon alapokat, melyeken az egyházak és lelkészek boldogsága, és az egyházi élet emelkedése biztosan eszközölhető. Jegyzeteink alapján bővebben ismertetnők e beszédet, ha nem félnénk, hogy gyarló töredékünkkel hatását rontjuk, különösen, midőn főesperes ur felkéretett, hogy programm-beszédét utóla­gos feldolgozásban, közölje jegyzőkönyvünkben. Felhív­juk a figyelmet jegyzőkönyvünkre és e remek beszéd közlésére e lapok hasábjain , hogy életre való eszméi elteijedjenek. * Kálossy Géza egyházmegyei főjegyzőtől két szépen átgondolt és a közgyűlés érzelmeit melegen tolmácsoló beszédet hallottunk ezen alkalommal. Egyik­ben elbúcsúzott a lelépő főesperestől, másikban üdvö­zölte az uj főesperest. Hivatalból beszélt, de nem hiva­talosan 5 szavai a szívnek teljességéből jöttek, mindnyá­junk szivének teljességéből. Mint lényeges vonásai azon képnek, melyet közgyűlésünk ünnepélyes aktusa nyújt, méltók a felemlitésre. * Pap Károly sz.-szentmiklósi lelkész az egyház­megyei lelkészi gyámegylet pénztárnokává egyhangúlag megválasztatott. Kívánjuk, hogy buzgalmával virágoz­tassa fel a gyámegyletet, mely az utóbbi időben oly szép lendületet vett! * Dabi Nagy István, világi tanácsbiró megjelent a közgyűlésen, az esküt letette, és _ gyámegyletünk ré­szére azonnal 100 frtot ajánlott fel. Áldja meg az Isten a nemes szivet, mely a jótékonyságban találja legna­gyobb gyönyörűségét ! (F.) * A hajdu-szotioszlói ref. lelkészek, Soltész László és Zsigmond Sándor urak, óvást tesznek hozzánk intézett levelűkben, lapunk 20-ik számának azon hire eilen, mely „céltalan pusztításnak- nevezte a szoboszlói ref. templom kerítésének elbontását, „melyet az emle­getett szépészeti szempont nem igen menthet ki." Sze­rintük. rovatvezetőnk „ hacsak azt mondja reá, hogy kár volt le nem fényképezni : ez ellen bizonyára szavuk sem lett volna ; de csak úgy odavetve oly kemény és igaz­talan vádat vagy épen Ítéletet, hangoztatni : bizony nem ke­véssé sértő. Elismerjük, hogy az, ámde ez az egész dulog tulajdonkép csak közvetve tartozik mi reánk, amennyi­ben mi csupán kivonatoltuk és enyhébbé tettük a Debrecen cimü tekintélyes napilapban e tárgyban meg­jelent igen kemény, terjedelmes levelet. A lelkész urak nyilatkozata is tehát inkább a „Debrecen"-nek mint nekünk szól ; méh ányosságból azonban im itt közöljük : „Céltalan pusztítást okos ember nem tesz 5 a h. szo­boszlói ref. elöljáróságot több ok és cél indiiá e kerítés lebontatására, melyek közül már maga az az egy is teljesen elég lett volna, hogy csinosodó városunk tőterét s épen ez idén diszesen kijavítandó templomunk kör­nyékét nyílttá s csinossá tegyük; de ezenkívül nagy sulylyal bírt a gazdálkodási szempont, mert e már foly­vást omladozó, sőt déli részén romlásnak induló kerítés­nek csak lehetős tisztaságban tartása is évenkint oly nagy és felesleges költséget kívánt volna, miért az egyházi elöljáróság méltó szemrehányástól tarthatott volna ; s végre nagy sulylyal birt az egyhaztanács előtt; az is, hogy e kerítés lebontatása által véget vet azou undort gerjesztő tisztátalanságnak, mely épen e kerítés fedezete alatt a templom közvetlen környékét éktelenné." * Lelkészvá'asztá-Ok. Berkey József za­látai ref segédlelkész, hiricsi lelkészszé, — Rózsa Sándor békési reálgymnásiunii igazgató szilagynagy­falusi lelkészszé választatott meg. * Az eperjesi ev. kollégiumnak régi tagjairól híressé vált önképzőköre, nagy ünnepélyességei ütte meg fennállásának félszázados jubileumát. * Az alsó-borsodi ref. tanítóegylet mező keresztesi köre tavaszi gyűlését máj. lö-én tartotta Eger-Lövon. Miután a helybeli iskolásokkal a vallástanból gyakorlati előadás tartatott: Gecse István átányi fitanuó imával és beszéddel megnyitotta az értekezletet. Elnök mindenek­előtt jelenté, hogy a megyei nagygyűlés elnökségére választatván meg 6 év óta viselt köielnöki székét el­hagyja. A tüstént megejtett titkos szavazás utján, he­lyébe H a g y in á s y Pál nagymihályi tanító, a szintén leköszönt jegyző, Konyha Ferenc átányi leány tanitó helyébe pedig Paks y Dániel keresztesi leánytanító választatott meg. HIRDETÉSEK A tiszai ág. hitv. egyházkerület eperjesi tanítóképezdéjében két tanári állomás megürülvén, melynek egyikével 1200 frt évi fizetés mellett a nevelés- és oktatástan, német nyelv, az orgona és zene tanítása ; másikával pedig 1000 frt évi fizetés mellett a vallás, számtan, földrajz és tótnyelv előadása van összekötve, mely tantárgyak azonban kölcsönös megegyezés mellett fel is cserélhetők, azoknak betöltése végett ezennel pályázat iratik ki. A kellőleg felszerelt folyamodványok folyó év julius 1-ejéig a superintendensi hivatalhoz terjesztendők be. Rozsnyón, 1878. május 25-én. Céh u s Istvá n, (1 — 3) superintendens.

Next

/
Oldalképek
Tartalom