Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-06-02 / 22. szám

Huszonegyedik évfolyam. mm Budapest, 1878. j'unius 2, PROTESTA1TS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és KIADÓ-HIVATAL: VIII. ker. Mária-utca 10. sz. 1. em. Előfizetési d.lj : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Egy szám ára 20 kr. Hirdetések dija: 4 liasábos petit sor többszöri beiktatásná 5 kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdi kiilön 30 kr. Teljes számú példányokkal mindég szolgálhatunk. Néhány szó egyházalkotmányunk érdekében. Az „Ev. prot. lap" f. évi 10—18. számaiban „Egyházunk szervezetére vonatkozó tervjavaslat" adatik elő nt. Tóth Sámuel tanár s egyházkerületi főjegyző ur által, melyet én figyelemmel elolvasván, kevés különbséggel, jelen helyzetünk leírásának találtam. Nincs szándékom a tervjavaslat bírálatába avatkozni, hanem ennek elolvasása alkalmat szolgáltatott nekem arra, hogy egyházalkotmányunk felett gondolkozzam. Es most, midőn gondolataimat közzéteszem, nem a tudós tanár úrral versenyezni, hanem szeretett egyházunk iránt köteles tartozásom egyrészét leróni, vagy ha sikerülne, egyházalkotmányunk épületéhez egy porszemmel járulni, célja néhány szómnak. Ha aztán gondolatim menetében az olvasó megtalálja a nézetkülönbséget, kérem, azt ne vegye se versenynek, se bírálatnak, csak a rendszer szoros követelésének. Én arról vagyok meggyőződve, hogy egyházalkotmányunkat nem lehet „ugy gondolnám,... ugy szeretném, ...ugy akarnám, ... vagy nem akarnám" véleményre építeni, mert annak alapja, alapja egyszersmind vallásunknak is. Még pedig oly alapköve, melynek mellőzésével csak fövényre lenne építve. De nem lehet a mi helyi egyházalkotmányunkat más népek, pl. porosz, angol, skót stb. egyházalkotmányából összerakni , hanem helyzetünk sajátságait kell tekintetbe vennünk, melyek más népekéitől eltérők. Ugy vélem, hogyha rendszeres, egymásból folyó, minden ponton következetes egyházalkotmányt akarunk készíteni, oly gyakorlati alapot kell felvennünk, mely vallásunknak is alapja. Mely alap keresését ezennel megkísérlem. A keresztyének között alig lehet nézetkülönbség Jézus céljai felől. 0 jött, hogy üdvöt hozzon a népeknek. 0 jött, hogy megváltsa a nópeket a tudatlanság ós bűn hatalmából. Az ő célja tehát a föld összes népeinek vallás-erkölcsi neveltetése ós hogy a setétsógben és halál árnyékában ülő nópeket kiszabadítsa; tanított élő szóval, nyilvános életével, sőt halálával is. Céljai folytatására bízta meg tanítványaikat „elmenvén, tanítsatok minden népeket", ós azok teljesítők az ő akaratát. Tanítottak élőszóval, nemcsak, hanem le is irták némelyek, amit Jézusról tudtak ós hallottak. Igy jött létre az első keresztyének egyháza, mint Jézusban hivő népek menedéke, melyben virágzott a tudomány és erkölcs, mintegy le lóvén benne téve az Isten országa alapja. Később mint avatkoztak be a császárok, a püspökök, papok, a vallás ós egyház ügyeibe; mint kobozták el a nép jogát a szent könyvekhez, az egyéni meggyőződéshez ; mint bocsátottak ki hamis iratokat, önkényes rendeleteket; mint idéztetett elő a setétsóg: mind erről a történelem szomorú tanúságot tószen. Jött azonban a reformáció, visszakövetelve a népek jogát, elvetve a hamis iratokat, rendeleteket, szájhagyományokat. A szoros vizsgálat után hiteleseknek ismert szent könyveket visszafoglalta, azoknak szabad olvasását, szabad vizsgálását joga körébe vonva, uj erővel kezdte folytatni azt, ami Jézusnak célja volt. És Jézus vallása lőn ismót a nép vallása ós egyháza a nép egyháza. Ekóppen egyházunk, melyet most szervezni szándékozunk, népegyház, tehát nem államegyház, mint az orosz, porosz, hol az államfő rendel-és