Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-26 / 21. szám

II. A tiszti kar. 19. §. Az elnökség : a) A zsinat akarata szerint megnyitja és eloszlatja az üléseket ; az ülés folyama alatt vagy végén a gyűlés helybenhagyásával kitűzi a napirendet s azt az ülések helyén legalább az ülés napjának reggelén írásban is kifüggeszteti. b) Előadja a beadványokat, a szabályok értelmében vezeti és bezárja a tanácskozásokat, felteszi a kérdést és kimondja a határozatot. c) A jegyzökönyvet, miután az meghitelesittetett, aláirja. d) Őrködik a csend, a rend s a tanácskozási szabályok megtartása felett. Fölügyel a jegyzők és gazda eljárására. e) A legközelebbi ülés idejét a gyüles kivánatához képest kijelenti; és alkalmas időben sajtó utján közzéteszi, s az ülésterem ajtajára kifüggeszteti. f) Tizenöt tag kívánatára ülést hirdetni köteles. g) Amikor szükségesnek látja, vagy tiz tag kívánatára zárt ülést tart. h) Nyilvántartja a jegyzőkkel a választókerületek képviseltetését. Erről koronként jelentést tesz az ülésnek, s intézkedik az illető superintendenseknél. i) Számban tartatja a zsinatnak a városban jelenlevő vagy eltávozott tagjait. 20. §. Az elnökség a tanácskozási rend érdekében mindig szólhat, sőt ha a tagok attól eltérnek, köteles szólni. Ot ezen beszólásban gátolni nem szabad. Ha a gyűlés valamely tagja a rendet zavarja, bármelyik elnök őt névszerint is rendre utasíthatja. E rendreutasítás ellen felszólalni, azt visszautasítani vagy vita tárgyává tenni nem szabad. Ha az ülésben folytonos rendzavaró zaj és nyugtalanság lenne, s az elnökség figyelmeztetései és rendreutasitásai folytán sem állana helyre a rend és csend ; az elnökség kijelenti, hogy az ülést felfogja függeszteni. Ha erre sem állana helyre a csend : az elnökség az ülést felfüggeszti, vagy az napra bezárja. 21. §. Az elnökség őrködik a hallgatóság felett is. A hallgatóságot, ha az zajjal, avagy tetszés-, akár nemtetszésnyilvánitásokkal a tanácskozást zavarná, figyelmezteti, vagy rendre inti, sőt szükség esetén a teremből kiutasítja. 22. §. A jegyzők vezetik és írják alá az ülések jegyzőkönyveit, olvassák fel az iratokat, jegyzik és hívják fel sorban a szólni kívánókat, számítják össze a szavazatokat, eszközlik, illetőleg ellenőrzik a gyorsírói jegyzetek alapján a zsinat naplójának szerkesztését és nyomatását; rendben tartják a zsinat irattárát, mindennemű beadványokat, gondoskodnak a gazda segélyével az iratoknak szükséges sokszoroztatásáról, az irodát igazgatják. Ezen teendőkre a munka mennyiségéhez képest szükséges számú irodai sze ,;élyzet alkalmaztatik rendelkezésük alá. 23. §. A jegyzőkönyvbe irandó : a) a szavazás illetőleg határozás alá bocsátott tárgy megnevezése, b) a tanácskozás közben tett és szavazás alá került indítványok és módositványok, c) a szavazás alá került kérdés, d) a szavazás eredménye, és e) a hozott határozat. 24. §. A jegyzőkönyvek haladéktalanul kinyomatandók s ugy ezekből, mint a zsinat minden sokszorozott (nyomatott vagy kőnyomatozott) irományaiból a tagoknak késedelem nélkül adandó egy-egy példány. BEÖTHY ZSIGMOND, MOLNÁR ALADÁR, a bizottság elnöke. a bizottság- előadója. Emlékirat (melyet a zsinati előmunkálatok elkészítése végett kiküldött és Debrecenben most ülésező albizottság elibe terjesztettek, ennek erdélyi tagjai: Nagy Péter superintendens, Szász Domokos és dr. Kolosvári Sándor.) A magyarországi evang. református öt egyházkerületnek az eddig külön élvezett teljes önállóság és autonómia lehető kímélete mellett egy közös alkotmány keretébe való illesztése a cél, amely előttünk áll és amelynek megvalósítását a hitelvek és tételek ugyanazonosságán nyugvó belső együvé tartozásunk külső kifejezéseül, az alkotmányos szervezet egységének célszerűsége és szükségessége kívánja. Ezen célszerűségnek és szükségességnek a hazában élő értelmes reformátusok részéről — ma már mondhatni — általános és közös felismerése a célhoz juthatás reménye teljesülésének biztató jelét képezi ugyan, de magában mégis csak egy tény, amelyre támaszkodva lépést már tehetünk, de a célhoz érkezés ezenkívül még számos előföltétel teljesülésétől s ezek között főképen a történeti fejlődés okszerű számbavétele és a létező viszonyokkal való számolás észszerüsége mellett a közös alkotmány általános vezérelveinek előleges megállapításától függ, mert e nélkül az elfogadásra kilátást nyújtó és a részletekre"^ csak némileg is kiterjedő tervezetnek elkészítése, nézetünk szerint, csaknem lehetetlen. Ezen vezérelveknek tisztázása és megállapithatása tekintetéből — amelyen túl a bizottság e jelen alkalommal alig mehet — szükségesek minden oldalról a véleménynyilvánítások és., e tekintetnek hódolunk mi is e bizottságnak erdólyrészi tagjai, amidőn véleményünket és nézetünket következőkben a mélyen tisztelt konventi albizottság elibe terjeszteni szerencsések vagyunk. Olyan egyházalkotmány, amely alapintézményeinek gyökérszálaival nem nyúlnék vissza az egyház élő alapeleme életének mélyébe: önmagában nem birná fennmaradásának biztositékát. Mig másfelől, ha az intézmények minden . fejlődési fokozatukban a társadalmi és állampolgári kötelékben is élő egyháztagok közéletével, valamint a concrét viszonyokkal és a változó körülményekkel állanak okozatos összefüggésben : bizton számithatnak a sajátlagos ertélemben vett állandóságra és maradandóságra. Emellett nekünk, akik az elojelzett célt komolyan megvalósítani törekszünk, tekintetbe kell azt is vennünk, hogy a protestantismusnak általában egyik főjellemvonása és a mindent ugyanazon formákba kényszerítő s