Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-26 / 21. szám

bizottság kisebbségi véleményének vagy különvéleménynek előadója, továbbá az inditványozó vagy elleninditványt tevő, ha az elleninditványt legalább tizen irják alá. A részletes tárgyaláskor javaslott módositások nem tekintetnek elleninditványnak. Továbbá részletes tárgyaláskor minden pontnál szavazás előtt még egyszer szólhat az előadó vagy inditványozó, sőt felvilágosítást vita közben többször is adhat. 7. §. Szót kérhetnek bármikor azok is, kik : a) napirendet indítványoznak, b) a tanácskozás szabályaira vagy ügyrendre hivatkoznak; c) személyes megtámadásra akarnak válaszolni; d) szavaik félreértését helyreigazítani akarják. 8. §. Beszédet olvasni tilos. A szólót beszédében megzavarni nem szabad. Egyedül az elnökségnek van joga a szólót beszédében megszakítani, s őt a tárgytóleltérés, vagy átalában a tanácskozás szabályainak meg nem tartása eseteiben figyelmeztetni. Ha valaki ugyanazon beszédben kétszeri figyelmeztetés után is ismétli ugyanazon hibát: attól elnök a szót elvonja. Ha a szóló a gyűlés méltóságával össze nem férő vagy botránkoztató kifejezéseket használ: az elnökség őt rendreutasítja, s ugyanazon beszéd folyamában ismétlés esetén megvonja tőle a szót. Rendreutasítás esetén joga van a szónoknak mentségét előadni. Az elnökség figyelmeztetése, rendreutasítása, vagy szó megvonása ellen felszólalni, azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad. 9. §. Indítványt, elleninditványt és módosítványt mindig irásba foglalva kell beadni, s azok kinyomatását vagy másként sokszoroztatását a gyűlés elrendelheti. Nem a tanácskozás folyamában a vita alatt levő tárgyra vonatkozólag tett, hanem önálló indítványok és javaslatok legalább egy nappal elébb adandók be írásban s a gyűlés akkor határoz sokszoroztatásuk, tárgy altatásuk módja s esetleg bizottsághoz utasításuk felett; nyílt ülésbeni tárgyalásuk idejét azonban később is kitűzheti. Az indítványozónak mindig jogában áll indítványát visszavonni; ha azonban valaki azt magáévá teszi, az az első inditványozó jogaiba lép és a tárgyalás tovább foly. 10. §. A gyűlés a tárgyalás alatt levő tárgyat vita közben is valamely, akár azon alkalommal e célra választott bizottságnak kiadhatja, vagy bizottsághoz visszautasíthatja s annak jelentéseig végleges elhatározását felfüggesztheti. Ha ez csak valamely egyes pontra vagy valamely módositványra nézve történik: a többi szakaszok és pontok tárgyalása tovább folytatható. 11. §. Ha szólni kivánó már az elnökség felhívására sem jelentkezik : az elnökség a tanácskozást befejezettnek nyilvánítja, és (ha az előadók vagy inditványozó is végszavukat elmondták, vagy arról lemondottak) szavazásra fölteszi a kérdést. A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igennel vagy nemmel felelhessen. Ha a szavazásra feltett kérdés, cikk vagy indítvány több részből áll : annak szétosztását lehet kívánni. Szavazás alá legelőször a bizottság javaslata, annak nem létében vagy el nem fogadása esetén az eredeti indítvány vagy javaslat bocsátatik, azután sorban vétetnek elő a hozzá legközelebb álló módositványok, végre az elleninditvány s ennek mód ősit ványai. 12. §. Szavazás előtt a kérdésnek miként feltevése felett uj tanácskozás lehet s a gyűlés többsége határoz. 13. §. Határozathozatalra 50 tag jelenléte szükséges. Tíz tagnak a vita befejezte után, de a szavazás megkezdése előtt, írásban beadott kívánatára a szavazás más napra halasztandó. 14. §. Ha a tárgyalt indítvány vagy javaslat nem fogadtatik el egyhangúlag : a szavazás rendesen felállással és ülvemar adással történik. Ha az eredmény kétséges, ellenpróba tartatik. Az elnökség vagy 10 tag kívánatára a jegyzők a szavazókat fejenként összeszámlálják. Tiz tagnak a határozat kimondása, illetőleg a fejenként való összeszámlálás befejezése előtt írásban beadott kívánatára névszerinti szavazás eszközlendő. Névszerinti szavazásnál a tagok neveiknél fogva betűrendben hivandók fel szavazásra, feljegyeztetvén ugy az igennel, mint a nemmel szavazók, valamint a távollevők. Az első felolvasás után a távollevők nevei még egyszer felolvastatnak az időközben megjelentek szavazhatásaért. A fejenkénti összeszámlálásnál és a névszerinti szavazásnál a jegyzőkönyvbe kiteendő a száma az igennel és a nemmel szavazóknak s a zsinat azon időszerinti összes tagjainak. A naplóba pedig felveendők a névszerinti szavazásnál az igennel, a nemmel szavazóknak és a távollevőknek nevei. 15. §. Minden szavazásnál köteles minden jelenlevő tag szavazni. Azonban az elnökség csak szavazatok egyenlősége esetén köteles szavazni. Ha a két elnök szavazata is megoszolna, s eként a szavazatok egyenlők maradnának : az indítvány vagy javaslat elejtettnek tekintendő. Azonban, ha ez eset részletes tárgyalásban egyes szakasz vagy pont feletti szavazásnál történt : akkor a gyűlés azon szakaszt vagy pontot akár ujabb szövegezés, akár egészen uj §., vagy pont javaslása céljából bizottságnak adhatja ki. 16. §. Szavazás közben beszédet tartani vagy szavazatot indokolni nem szabad. 17. §. A szavazás befejeztével az elnökség az eredményt azonnal kijelenti. Csupán bizottsági tagok és tisztviselők választásánál, — melyek mindig cédulákon titkos szavazattal eszközöltetnek, — lehető, hogy a jegyzők ülés után számlálják össze a szavazatokat s a következő ülésen jelentik be az eredményt. 18. §. Egyházi törvény vagy szabályzat alkotását célzó javaslat szakaszonkénti letárgyalása után az egész javaslat legalább 24 óra közbejöttével még egyszer felolvastatik és felette végleges szavazás tartatik. Ez alkalommal csak oly kiigazitások eszközölhetők, melyek a részletes tárgyalásban elhatározott változtatások folytán a tárgyalás alapjául szolgált javaslat egyes részeiben és szerkezetében keletkezett ellentétek kiegyenlítésére s ezeknek a megállapított változtatásokkal összhangzásba hozására vonatkoznak. A javaslat részeinek ily értelemben összhangzásba hozása céljából való átvizsgálásra a gyűlés a részletes tárgyalás befejeztével a harmadszori felolvasás előtt bizottságnak adhatja ki. E bizottság jelentése a harmadszori felolvasáskor tár-gyalandó. A kiigazítás után az egész javaslat felolvastatván, azt a zsinat szavazással végleg elfogadja vagy elveti.