Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1878 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-19 / 20. szám

elő. A „plerisque Evangelika" csillaga itt örökre letűnt a protestantismus égboltozatáról! De nemcsak számban, de tekintélyben és befolyásban is fogyunk. Az ország és a megye ügyeinek élén álló oszlopférfiak egy időben szepesi protestánsok valának! A Horváth Stansith de Grradecz család tagjai a magyar királyok nagy kegyében állottak és a megyében rendesen alispáni állást foglaltak el. Protestáns buzgóságból Sztrázskán gymnasiumot alapítottak és vallásos tartalmú könyveket is irtak*). Egy második oly családot a Thurzók képeztek, kiket gyakran főispáni hivatalban vagy nádori rangban látunk. Thurzó Kristóf még 1614-ben szepesi várába hivta össze a protestánsokat gyűlésre.**) Mily nagy gazdagságban bővelkedett ezen család, könnyen meggyőződhetünk azon körülményből, mely szerint 2 milliónyi vagyon számíttatott fel és foglaltatott le a királyi fiscus számára, midőn az utolsó családtag Thurzó Mihály 1636. aug. 11-én örökösök nélkül meghalt. Avagy nem volt-e nagy támasza a protestánsoknak a T ö k ö 1 y család, melynek tagjai Szepesben, a kézsmárki királyi fényben diszlett várban székeltek ? Midőn T ö k ö 1 y Imre 1674-ben felségsértéssel vádoltatott, nagy jószágait szintén a fiscus foglalta le és eladta Széchényi Györgynek, az esztergomi érseknek „pro fundatione Collegii Agriensis".***) Igy fordíttattak prot. jószágok kath. célok előmozdítására. Még ma is gazdagságban, miveltségben, magas állásban kitűnő prot. főuraink vannak Sz ep ess égen, kik azonban többnyire közömbösök egyházuk iránt, vagy pedig a kath. nemesség érdekeivel rokonszenvezvén, annak járszalagától vezettetnek. Hogy fogyatkozásunk jövőben is fog tartani, több oknál fogva igen valószínű. E lapokban is közölve volt, hogy a szepesi püspök Olasziban nagy nőnöveldét és árvaintézetet vett, melynek vezetésére apácákat hívott meg. Az ilyen apácákra bizott nőnövendékről méltán mondhatjuk: „hogy mint internátusoknak s nevelő intézeteknek sokszor igen káros következéseket okozó nagy hátrányaik vannak****)" Az utóbbiakhoz tartoznak a vallásos rajongás és fanatismus, ha kath. a növendék, vagy vallásos közömbösség és egyháziránti érdektelenség, ha prot. leányok is kerülnek ily intézetbe. Mind a két sajátsága a későbbi anyának és nőnek, csak káros következménnyel lesznek a protestántismus fejlődésére, annál inkább, mert mint hallatszik, még több ily nőnöveldét akar nyitni a szepesi püspök, melyekbe valószínűleg protestánsok is küldendik leányaikat a külső előnyös feltételek és a veszély nem ismerése miatt. De ha csak a kath. leánykák is járnának j *) P. o. : Responsionis pars príma et altéra, de veritate doctrinae coelestis, et c. opposita Sebast. Lám, Calvinista Keismarciensi. Horwath Stansith de Gradecz, Gregorius. Bartphae 1592 **) Carolus Wagner : Analecta Seepusii, Tomus IY. 229. ***) Carolus Wagner: Analecta Scupuliis T. IV. 151 162. ****) A nó'képzés hazánkban, Molnár Aladártól. 7.-1. oda, ők is ily apácai nevelés után a családi életben igen sokat tehetnek a katholicismus növekvésére és a protestantis mus veszélyeztetésére. A második okot, mely fogyatkozásunkat siettetni fogja, abban a sajnos körülményben látom, mely szerint a városok a megyébe kebeleztettek be. Addig, míg a városok külön autonom közigazgatási municipiumot képeztek, melyben a prot. elem és szellem képezte a többséget, ez híven őrködhetett a prot. jogokra is. Azért nem ok nélkül csúfoltatott ezen municipium „lutheránus provinciának." Most egészen másképen áll a dolog. A városi prot. elem egészen elenyészik a clerikál-íeudális megyei többségben, mely a múltban borzasztó pusztításokat vitt véghez a szepesi protestantismus viruló kertjében. Ugyanis az egy „fraternitást" képező 24 város közül, 13 szerencséjére, Zsigmond Király alatt Lengyelországnak zálogosíttatott el, és ezen 13 város megtartotta ez idegen hatalom alatt a nyelvet, hitet és városi rangot és mivelődést, mig a 11, a Szepesmegye alatt viszamaradott testvérváros, szlavizáltatott, katholizáltatott és faluvá sülyesztetett le. E szerencsétlen volt német és prot. városok a következők : Csütörtökhely. Káposztafalva, Zsákóc, Nagy-Szálok, Mühlenbach, Smizsán, Illésfalu, Kim, Harikóc, Velbach, Odorin.*) Ellenvetésül azt hozhatnák fel, hogy aggodalmunk a kath. megyében most már nem igazolt, midőn a türelmesség szelleme uralkodik és szentesitett törvényeink vannak, melyek létünket és jogainkat biztositják. Magam is hiszem, hogy oly mérvben és oly eszközökkel, mint azelőtt többé nem fog zaklattatni prot. egyházunk. De másrészről az sem tagadható, hogy az érintett veszélyek fénykorában is léteztek már a bécsi, n ikolsburgi és 1 i n c i békekötések, melyek szabadságainkat biztosították, és hogy a klerikal-feudál hatalommal rendelkező többség ellen nincsen törvény, mely teljesen megvédhetné a prot. jogot és szabadságot. És azért nem alap nélkül az aggodalom, hogy mai napság, a vallásügyéi- t'ranciscánus confraáter korában, hol a protestánsokra a szentek imádását csak ugy breviter rendeleti uton ráparancsolják, a kath. többség a megyében is olyasmit határozhat, mi éppen nem előnyére szolgál a prot. kisebbségnek, hanem oly magot foglal magában, melyből idővel a veszély és sérelem vetése kikelhet. r Es még az a sajnos a dologban, hogy ezen, a városokon és protestántisinuson ejtett sebeket egy prot. ministernek, Tisza Kálmánnak köszönhetjük, ki ad majorem comitatus glóriám a városokat a megyébe, kebelezte. Meglehet, hogy ezen lépése politikai horderejét teljesen felfogta, de hogy vallási oldala felől alig volt orientálva, az kétségbe vonhatlan, mert különben alig kebelezte volna be a prot. városokat a kath. megyébe. E tekintetben talán reá is illenek Grünvald Béla szavai : „Általában ugylátszik, hogy a magyar állam -*) Kirchliche Nachrichten von Schultz I, 1.